Déli ​fények 16 csillagozás

Nina George: Déli fények

Ön ​is vágyott már rá, hogy Monsieur Perdu irodalmi gyógyszertárában keresgéljen? Íme a kedvenc regénye, a szerelemről szóló könyv Nina George világhírű bestselleréből, a Levendulaszobából: Déli fények. Lírai regény a szerelemről, provence-i langyos nyáréjszakák varázsáról és az élet utáni sóvárgásról.
Nina George világhírű bestsellerében, a Levendulaszobában a „könyv a könyvben”, vagyis az ismeretlen szerző, Sanary Déli fények című műve Monsieur Perdu irodalmi gyógyszertárának a szíve: „A Déli fények volt az egyetlen, amely anélkül érintette meg, hogy megsebezte volna. A Déli fényeket olvasni maga volt a homeopátiás boldogság-dózis.”
Nina George, bestseller szerző az új regényével megajándékozza az olvasót azzal a könyvvel, amely Monsieur Perdu életének horgonya, és amely az utazása során irányt mutat neki: a Déli fények történet a szerelemről a maga összes csodálatos alakjában. Mese és vigasztalás, akárcsak egy séta a kávézók és kivilágított ablakok mentén, a tágas… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2021
272 oldal · ISBN: 9789634994725 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
>!
Maxim, Szeged, 2021
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634994718 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter

Enciklopédia 2


Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 58


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Nina George: Déli fények

Első olvasásom a szerzőtől, pedig a Levendulaszoba is régóta várólistás. Nem is tudom, mit vártam a történettől, de nagyon édes volt és különleges. A szerelem, mint személy volt az elbeszélő, és nagyon szép nyelvezetet használt a szerző. A szerelem mellet még a könyvek is főszerepet játszanak a történetben, nagyon kedveltem Francist, meg ahogy rábeszélte a parasztokat az olvasásra. Végülis minden szereplő egyedi és a maga módjan szerethető volt.

1 hozzászólás
Jagika P>!
Nina George: Déli fények

Hiába minden levendula-, citrom- és még sok más mediterrán fűszerillat és mágikus realizmus, most valahogy nem fogott meg mindez. Talán azért, mert az elbeszélő Szerelem Markus Zusak: A könyvtolvaj c. regényből a Halál alakját idézte fel, így nem okozott meglepetést, nem hatott az újdonság erejével. A mozgókönyvtár pedig a nemrég olvasott Jojo Moyes: Áradó fény című regényben volt hangsúlyosabb és hatásosabb elem… A szereplők érdekes alakok, külön öröm volt, hogy szeretnek olvasni, és spoiler off

Mariann_ P>!
Nina George: Déli fények

Ez egy nagyon szépen megírt könyv.
Tele illattal, ízzel, színnel.
A déli fények a legfinomabban fonódó fények, vékony fonallal kötik össze az egymáshoz tartozó embereket. Ők majd életük folyamán egymásra találnak kortól függetlenül.
A Szerelem meséli el nekünk a történetet.
Mozgó könyvtárat alakítanak szereplőink , tele jobbnál jobb könyvekkel, aminek nagy a jelentősége, ebben az időszakban az emberek alig olvasnak, a férfiak meg egyenest idegenkednek tőle. De a könyvek megmutatják hogyan lehet másképpen élni, és innentől csupa izgalom az egész.
Marie-Jeanne ,a fényeket látó kislány utat mutat ahhoz, hogyan találjanak egymásra akiknek közös sors rendeltetett.
Nekem ez a könyv egy igazi varázslat a szerelemmel, a fokhagymás kenyérrel, az olajfával, a színpompás paradicsommal, sárgabarackkal, galambbegysalátával, fészekmeleg tojással, megöregedett sajtokkal, a pékség illatával, a sárga napraforgóföldekkel, lágyan virágzó levendulaföldekkel, amelyek szőnyegként gördülnek fel a domboldalakra.
Szeretném egyszer érezni a helyszínen mindezt a kavalkádot !

kellyolvas P>!
Nina George: Déli fények

Az első nem mindennapi adalék az, hogy ezt a regényt a Szerelem szemszögéből olvashatjuk, a szerelem megszemélyesítője a mesélő. Számomra így a kezdetektől adott egy pluszt, mert nagyon ritka választás a szerzők részéről az ilyen narráció.
Főszereplőnk Marie-Jeanne Claudel, spoiler szerencsés abból a szempontból, hogy nevelőapja vonzódik a könyvekhez, és mivel abban a korban még nem voltak könyvtárak vidéken, a meglévő zsibvásáros vállalkozása mellé felvette a könyvkölcsönzést is. A környező falvakba, tanyákra vitték a könyveket, persze nem minden nehézség és ellenállás nélkül, de hamarosan elfogadták az emberek és kialakult egy jövedelmező üzletág. Az olvasó közben megismerheti a festői környéket és az ott lakókat, néhányat kiemelten, akik valami módon kötődtek a lányhoz. Ő pedig felismeri, hogy milyen sokan vannak, akiknek nem adatott meg valamilyen okból, hogy megtalálják a párjukat, nem merik megtenni az első lépést, vagy nem is tudják merre induljanak. A könyvek szeretetét felhasználva könyvklubbot alakítanak, és Marie-Jeanne-nek alkalma nyílik összehozni a leendő szerelmeseket.
A szereplők csodálatosak, mindenki más, egyedi és a szerelmet is ezerféleképp élik meg. Hogy is lehet érzelmek, szerelem nélkül élni? Lehet, de nem érdemes, még ha csak egyszer éljük át, és ha csak fájó emlék marad, akkor is megérte szeretni, valakit, valamikor. A szerelem sokféle lehet, ezt tudjuk, lehet, hogy boldogságot hoz, de okozhat bánatot és szenvedést is. Vágyakozást hozhat, de nem csupán kéjjel párosulót, mindenek felett álló szeretetet is megélhetünk, olyat, ami a halállal sem enyészik el. A szerelem nem válogat, nem számít a távolság, a kor, ahogy a nem sem.
Nem mondanám, hogy ez egy romantikus regény, a szokásos értelemben, hanem magáról a szerelem alakulásáról szól, a szerelemhez való viszonyunkról. Adunk-e esélyt egyáltalán a kialakulásának, mennyire múlik rajtunk, vagy csupán a sors vagy a szerencse műve. Nem mehetek el szó nélkül a dél-francia hangulat mellett. Csodálatos utalásokat, leírásokat olvasva azonnal vettem volna elő a bőröndömet, és foglaltam volna egy nyons-i szállodába, vagy inkább egy vendégházba, hogy érezzem az emlegetett illatokat és kóstolhassam az ételeket, italokat.
Ó és persze az irodalmi utalások! Örömmel olvastam, mennyi említett művet ismerek magam is, sokat olvastam is közülük. Én sem olvastam gyorsan ezt az amúgy rövidke regényt, de szerintem csakis lassan érdemes, jól átgondolva az olvasottakat. Ízlelni és átérezni kell a sorokat, volt amit többször is elolvastam, mert bizonyos mondatokon nem lehet csak úgy átlendülni.
Nem egészen értettem egyet a befejezéssel, Marie-Jeanne döntésével, nekem ez nagyon is olvasókiszolgáló megoldás volt, mintsem eléggé drámai, most ebben az esetben én nagyobb áldozatot is elviseltem volna.
Összességében emlékezetes marad ez a könyv nekem, mert a szerelem mellett a könyvek nagyszerűségéről is szól, végül is a könyvek hozták össze ezt a társaságot, ezeket a szerelmeket. És az is nagyon igaz, hogy minden könyv egy kapu, egy új világ, ahogy például ez is.

Dorku I>!
Nina George: Déli fények

Ez egy igazán egyedi, különleges könyv volt. Nagyon tetszett, hogy a Szerelem a mesélő, de megjelentek még olyanok is, mint a Sors, a Logika, a Halál és a többiek. Marie-Jeanne képessége nagyon egyedi, hogy látja a déli fényeket, és egyben nagyon magányos is, végtelenül együtt éreztem vele, amiért nem leli a saját fényét miközben másoknak elhozza a maguk happy endjét. Csupa érdekes, egyedülálló karakter bukkant fel a történetben, a kedvencem Francis volt, rendkívül megkapó volt, ahogy az egyszerű, vidéki embereket rá akarta venni az olvasásra. Gyönyörű gondolatokkal van tele a könyv, csupa olyan mondattal, amit többször el kell olvasni, mert olyan szépek, élettel teliek. Nagyon örülök, hogy Jean Perdu kedvenc könyvét végül az olvasók is megismerhették, igazán érdemes volt az írónőnek kiemelni a könyvet a könyvből.

Manawydan>!
Nina George: Déli fények

Nagyon nehéz csillagozni egy olyan könyvet, amely olyan varázslatos éjszakákon hat, mint a mai nap is: karácsony szentestéjének napján. Ez a könyv, nem több és nem is kevesebb annál, mint amit kínál. Kis különleges, kis szerethető. Olvasás közben néha éreztem a balzsamos nyári esték illatát levendulavirágzás idején, aztán néha madárkák is csiviteltek körülöttem. A történet jön és meghódítja a szíveket, kicsit mindannyian magunkra ismerünk, hogy „jé én is éreztem ilyet, egyszer valamikor régen”. Aztán ahogy jött, úgy ment is az egész misztérium; talán a Misztrál langymeleg szárnyain továbbáll, hogy gyógyírt hozzon mindenkinek, aki csak hivja. És talán mindezt egyébként is csak egy kedves és álmodozó Olajfa gondolta, valahol a déltengerek egy elfeledett csücskében.

roganedina>!
Nina George: Déli fények

Gyönyörűen megírt, nagyon szép történet volt, igazi lélek-simogató. :) Nem kell egy bonyolult cselekményre számítani, de mégis jó olvasni, egyszerűen azért, mert szép és igényes minden sora. Szerettem olvasni. :)

Ani88 P>!
Nina George: Déli fények

Különleges, elég egyszerű történet, csodás hangulattal és leírásokkal. Ami igazán egyedivé teszi,hogy a mesélő nem más mint a Szerelem. Ami elsőre furcsán hatott,hiszen felbukkan például a Sors, a Logika, vagy épp a Szenvedély. De hamar magával ragadja az embert,csak nem szabad sietni vele. És a rengeteg könyv és könyves utalás… Érdemes elolvasni.

horn_mici P>!
Nina George: Déli fények

Elgondolkoztató könyv az élet nagy dolgairól. Illetve a szerelemről, a szépségről, a szeretetről, a barátságról.
Nem tudtam egyszerre sokat olvasni belőle, mert mindig meg kellett állni, és emészteni az olvasottakat.
Csodás provance-i táj, kicsiny falu,ahol mindenki ismer mindenkit, és segíti egymást.
Újra magával ragadó gondolatok, idézetek, melyek külön életet fognak élni, mint a Levendulaszobában is.
Igen, ezt a szót kerestem.
Megnyugtat.

Delfinlány>!
Nina George: Déli fények

Hm, hát amikor belekezdtem a könyvbe egy ideig nem tudtam hová tenni az olvasottakat. Nem egy „Levendulaszoba”,amit imádtam az első sortól kezdve. De rájöttem mi van. A könyv pontosan olyan…zavarbaejtő, bájos, kedves, szívmelengető, bosszantó, kétségbeejtő, őrjítő, éthetetlen, de mégis megható és reményteljes, mint a szerelem. Jó szívvel ajánlom, de ízlelgetni kell, barátkozni vele és néha részeket újraolvasni. Hosszan elgondolkoztatott a könyv. Érdekes volt, hogy az írónő a végére beletette azokat a könyvből kihagyott részeket, amelyeket végül így mégsem tudott kihagyni. Ajánlom.


Népszerű idézetek

Maxim_Kiadó KU>!

A könyvek talán az utolsó helyek a világon, amelyekben olyan emberek és korok, tájak és érzések találkoznak, amelyek egyébként csak ritkán bukkannak egymásra.

Jagika P>!

Talán mindannyiunknak gyakrabban kellene a tengerhez utaznia.

201-202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tenger
Maxim_Kiadó KU>!

A szív, ahogy én látom, kezdetben csodaszép, mázzal bevont, tökéletes agyagcsésze. Az évek során megrepedezik, lelepattan a máz. A szív összetörik egyszer, kétszer, újra meg újra, és minden lehetséges dolgot megtesztek, hogy a csészét gondosan újra összeillesszétek. A sebekkel együtt élni, reménnyel és könnyekkel megszépíteni.

Maxim_Kiadó KU>!

Az emberek észre sem vesznek engem. Még akkor sem, ha közvetlenül a szemük előtt állok, és őrülten mutogatok arra, akivel megkóstolhatnák, mi a szerelem – a könnyű, a szilárd, a tiszta, a sötét, a vigasz, a gyötrelem, a keresés, a rátalálás, ez mind én vagyok, az egyedül igaz ok, amelyért érdemes két kézzel megragadni az életet.

Jagika P>!

Az irodalmi szalont úgy nevezték el, hogy: „Littéramour”.

198. oldal

Maxim_Kiadó KU>!

Minden összefügg mindennel, mondja a Szerelem.
Tudom, mondja a Halál.
Ez irtózatosan logikátlan, mondja a Logika.
Az Olajfa pedig gondolta, amit gondolt.

Jagika P>!

A múzsák különös teremtmények. Félig védőszellemek, félig katasztrófák.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: múzsa
Mariann_ P>!

A könyvek a kor utolsó nagy alkímiája. Teremtenek, változtatnak, legyőzik az időt, a halált és a félelmet. Láthatatlan valóságokat alkotnak : nem látni őket, de ott vannak. Ők a néma ajtók, amelyeken átlépünk, hogy megérkezzünk saját magunkhoz.

197

kellyolvas P>!

A könyvek időutazóvá teszik az embert, alakváltóvá, testet cserélővé, gondolatolvasóvá és halhatatlanná; következésképpen a könyvek az utolsó megmaradottak, korunk nagy alkímiái.

Maxim_Kiadó KU>!

A Halál elkapta, a férje karjaival tartotta, aki énekelt neki, és ezekben a karokban a lélek fellélegzett. Megduzzadt, ahogy megszabadult a testtől, fénnyé vált, és a fény egyre csak terjedt.
– Nagy lélek – suttogta a Halál. – Szeretett. Köszönöm neked.
Letérdelt, tartotta az asszonyt, és felnézett a fényre, amely nagyobb volt, mint ő, a Halál.


Hasonló könyvek címkék alapján

Belinda Alexandra: Vadlevendula
Joanne Harris: Csokoládés barack
Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet
Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója
Joanne Harris: Szederbor
Michelle Marly: Coco Chanel és a szerelem illata
Jean Giono: Zeng a világ
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban
Nicolas Barreau: Montmartre-i szerelmes levelek
Sandra Regnier: Az elfek öröksége