Agatha ​Christie-affér 84% 17 csillagozás

”Az ember nem vesztegetheti az idejét a boldogtalanságra.”

Az Agatha Christie-affér egy újabb életrajzi alapokon nyugvó fikció arról, mi is történhetett a krimi koronázatlan királynőjének eltűnésének idején. A 11 nap történéseit azonban ezúttal a férj szeretője meséli el, és meglepő módon nem is Agatha, hanem az ő személye köré szerveződik valójában a cselekmény. A regényben, melyet szerzője fantáziadús történelemként definiál, ráadásul egy kettősgyilkosság is szerepel, mely akár Agatha tollából is származhatott volna.

Agatha üstökösként szárnyal, nincs még a pályája csúcsán, amikor meghal édesanyja, majd férje egy másik nő miatt el akarja hagyni. AC hirtelen eltűnik 1926. december 3-án, egész Angliában közel két hétig keresik. A szerető, Nan múltja súlyos titkokat rejt, az ő elbeszéléséből bomlik ki, mi is történhetett azokon a bizonyos napokon, melyekről Agatha utólag semmit nem mesél. Ez az elbeszélői mód lehetőséget ad a szerzőnek arra, hogy ne kelljen minden részletet pontosan tisztáznia, ugyanakkor második főszereplőjével egy izgalmas, drámai történetet hoz be friss szálként. Picit csalódott vagyok, mert inkább Nan az, aki beindítja a szerző fantáziáját, ugyanakkor szerencsére Agatha karakterét is jól megragadja, a magánszemélyt éppúgy, ahogy a szereplői kategorizálására hajlamos páratlan szerzőt is. A máig megoldatlan rejtély izgalmas gondolatkísérlete ráadásul egy figyelemfelkeltő, karakteres borítót is kapott.

Nehéz értékelni ezt a könyvet… nem rossz, nem rossz, vannak benne érdekes ötletek, de valahogy nem az igazi, nem sikerült teljesen lekötnie és nem okozott gondot, hogy le tudjam tenni. Érdekes volt Agatha Christie történetét a férje szeretőjének szemszögéből olvasni, de úgy éreztem, túl össze-vissza lett a végkifejlet. Érdekes volt Nan írországi története, nagyon szomorú, megható és elgondolkodtató volt, ami ebben az időszakban történt a leányanyákkal, szerintem ez a történetszál megérdemelt volna egy különálló regényt. Ugyanígy a nyomozós, gyilkossági szál is érdekes volt, sokáig meg is feledkeztem róla, de a végkifejlet tetszett, erről is lehetett volna egy különálló krimit írni. Kicsit úgy érzem Agatha Christie személye és eltűnése csak bele lett erőszakolva egy másik történetbe, ami talán nélkül jobb lett volna… bármennyire is AC rajongó vagyok. De most kedvet kaptam ahhoz, hogy egy könnyed AC krimit újraolvassak.
De a több különálló érdekes szál ellenére nem állt össze egy „olvashatatlan” egésszé a regény.

Erre a könyvre @BrigiHudacsko miatt figyeltem fel – úgy emlékszem említette a Popkultcsajok podcastban, ill. ő fordította le magyarra tavaly.
Az amerikai Nina de Gramont egy sokak által feldolgozott rejtélyhez nyúlt: Agatha Christie 1926-os 11 napos eltűnéséhez. 2021-ben már olvastam egy regényt Marie Benedicttől, aki ezt a témát dolgozta fel, ezért is érdekelt. A szerző egy új nézőpontot hoz: a szeretőét. Nan O'Dea (a valóságban Nancy Neele) a regény narrátora – már évekkel az eltűnés után tekint vissza az eseményekre. Agatha inkább csak mellékszereplőként szerepel ebben a regényben, a fókusz Nan történetén van.
Összességében tetszett a regény, de néhol nyakatekertnek éreztem egyes megoldásait, vagy fordulatokat.
Ajánlom, ha szeretnétek egy 1920-as években Angliában és Írországban játszódó regényt olvasni, és érdekel titeket Agatha Christie személye ;)
Bővebben a blogon!

Érdekes volt a történet, eléggé könnyed is volt az ünnepekre. Megfelelő arányban keveredett benne a fikció és a tények, érdekes volt eljátszani a gondolattal, hogy vajon mi történhetett az írónővel eltűnése idején. Nyilván az igazságot már soha nem fogjuk megtudni. A borító számomra több, mint szép, illik a könyv hangulatához. Nem vagyok egy igazi krimirajongó, de meghozta a kedvem a klasszikus krimikhez.

Hát ezt imádtam! Az a hangulat, ami az időtlen udvarházban körbeveszi a szereplőket, nekem pont olyan valóságból kilépős, mint amit egy jó könyv olvasása közben tudok érezni. Nagyon megszerettem a szereplőket is!
A Magdolna-mosodás szál ismerős volt Emily Gunnis könyvéből (A lány a levélből), borzalmas és valós. Annyira szívfájdító!
Azért 4,5 pont, mert a magyar szöveg néhol nagyon gyenge!!! Bántóan zavaros. És hát krétabánya??
És ezzel együtt fantasztikus a könyv, ötletes, ahogy csavar egyet a történeten, és nekem hitelesek maradnak mégis a szereplők, és körbevesz az az ír varázslattól delejes hangulat. Alig tudok kikapaszkodni belőle.