Testvérgyilkosok 14 csillagozás

Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok

Jelen regényében a szerző a második világháborút követő görögországi polgárháborús időszak élményeit eleveníti fel az epiruszi hegyvidéket megszállva tartó gerillák és egy szegénységtől sújtott, kis hegyi falu, Kasztelo lakóinak történetén keresztül.

Eredeti cím: Οι αδερφοφάδες

Eredeti megjelenés éve: 1963

>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2002
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638613459 · Fordította: Sárközi Rihárd

Most olvassa 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

ervinke73>!
Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok

Az utolsó sort elolvasva becsaptam a könyvet, és csak néztem magam elé, néztem..magamba! Senki nem állítja meg az embert önpusztító menetelésében? Ki védi meg Istent, ki védi meg önmagától az embert? Hányszor fogja még halott gyermekét karjában tartva kérdését az égre kiáltani anyák sokasága? Hányszor fog még fegyvert testvér testvérre, fiú apára? Hányszor fog még sebektől gyötört testtel, hitét, méltóságát elveszítve átkozódni az, akinek mindig van választása! Mert van választás! Nekem ne mondja senki, hogy van igazolás mindarra, amit eddig ember ember ellen elkövetett! Nincs..és nem is lesz soha!
Szívvel felfogni, megérteni azt, amikor egy nép fiai egymás ellen fordulnak, vérbe és mocsokba, pusztulásba borítva a hazát, melyet mindkét fél zászlaját lobogtatva éljenez….! Nekem ne pampogjon egy könyv sem, egy vezér sem, egy eszme sem, hogy mi a helyes út! Én tudom! Bár soha senki nem lesz képes lecsitítani az emberiség háborgó lelkiismeretét! Ember! Csak önmagadnak légy híve!

2 hozzászólás
Zseraldina>!
Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok

Nem is tudom hol kezdjem. De azt hiszem, még egy párszor el kell olvasnom. Háború utáni életről, szenvedésről, parancsokról, ölésről, túlélésről szól. Rengeteg megható részekkel, de igazán ami megrendített ebben a könyvben, az az utolsó sor volt. Kicsit még pintetem magam, majd megint hozzákezdek, és elolvasom.

maneki_neko>!
Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok

Kedvelem ezt az írót, nagyon tetszik a stílusa is, igazán ismeri az emberi lelket. Ami miatt csak három csillagot adtam, az volt, hogy a tetteknél sokkal több a könyvben a beszéd (akár Istennel, akár egymással, akár napló formájában…) mindenki vég nélkül filozofál. S ez néha sok volt nekem. A főszereplő, Jannarosz atya figurája szerintem remekül megformált.
(Aki erről az időszakról és helyszínről akar olvasni, annak javaslom Nicholas Gage-től az Eleni c. könyvet, amely igaz történeten alapul).

Gabriel6 P>!
Nikosz Kazantzakisz: Testvérgyilkosok

Hát, ez sem lesz a kedvenc könyvem. Nekem elég nehéz volt vele haladni, nem igazán olvastatta magát.
Nem bánom, hogy belekezdtem, mert maga a téma, a mondanivalója elég súlyos.
Annyi haszna mindenképp volt a dolognak, hogy kicsit utánajártam a történelmi tényeknek, korábban nem igazán hallottam erről az időszakról. Görög történelemről mindig az ókor jut az ember eszébe, a későbbiekről nem nagyon tanultunk az iskolában.


Népszerű idézetek

félóra>!

Tiszta vizű patakhoz ért, és megpillantott egy öreget, aki elmélyülten figyelte a víz áramlását. Jannarosz közelebb ment hozzá, és fölé hajolt, hogy lássa, mi köti úgy le az öregember figyelmét. A vízen kívül semmit sem látott.
– Mit nézel nagyapó? – kérdezte kiváncsian.
Az öregember felemelte a fejét, és szomorúan mosolygott:
– Az életemet, ahogy áramlik s eltűnik, fiam, ahogy áramlik és eltűnik.
– Ne aggódj, nagyapó, tudja merre tart: a tenger felé. Minden ember élete a tengerbe ömlik.
Az öreg sóhajtott:
– Igen, fiam, ezért sós a tenger vize: a sok könnytől – majd visszafordult a rohanó vízér fölé, és nem szólt többé.

16. oldal

Rawalpindi>!

– […] Egyedül elveszett vagy.

167. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

ervinke73>!

-Meddig feszítjük még keresztre Krisztust?
Kirjakosz vállat vont.
-Miért nem azt kérded, meddig támasztjuk még fel állandóan, meddig még?

72. oldal

Rawalpindi>!

– A rókát saját ravaszságával csípik nyakon…

96. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

– A szabadságnak nincs célja és nem is a Földön található. Amit e világon elérhetünk belőle, az pusztán az érte folytatott küzdelem. Küzdünk, hogy elnyerjük az elérhetetlent. Ez különbözteti meg az embert a vadállatoktól.

63. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

…a vallás a nép ópiuma!

62. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

– […] A cél szentesíti az eszközt…

104. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

– […] ha Isten nem segít az emberen, akkor mire való?

202. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

– […] Minden becsületesen szerzett dolognak a felét a Sátán kaparintja meg, és minden tisztességtelenül szerzettet is, a tulajdonosával együtt!

124. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002

Rawalpindi>!

– […] A görög csak egy valakinek az eszétől tart, a zsidóétól, a zsidó pedig csak az örmény észjárásától.

96. oldal, Konkrét Könyvek, Budapest, 2002


Hasonló könyvek címkék alapján

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”
Alexandrosz Papadiamandisz: A gyilkos asszony
Kosztasz Taktszisz: A három gyűrű
Alkyoni Papadaki: A Hold színe
Vaszilisz Vaszilikosz: Angyalképző
Evjenia Fakinu: Csillaghullás Athénban
Vaszilisz Vaszilikosz: A csodagyógyszer
Makisz Citasz: Isten a tanúm
Konsztantinosz P. Kavafisz: Kavafisz versei
Konsztantinosz P. Kavafisz: Alexandria örök