Valóságok ​dílere 25 csillagozás

Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

A ​közeli jövő Szingapúrja a világ legkorszerűbb technológiái, a pénzmosás és a szórakozás fellegvárává vált. A fogyasztás eddig soha nem látott mértéket öltött, az erkölcs kiment a divatból, a vallások pedig annyit érnek, mint a gyorséttermek ételei. Az emberiséget bemocskolta az egyre szélsőségesebb kicsapongás. Az elit pedig új, különleges szórakozást talált magának – egy Személyes Valóság nevű digitális drogot. Ez képes kielégíteni a leggonoszabb és legbűnösebb fantáziákat, és segíthet elérni a tudat számára a „halhatatlanságot”.

Zoltán Varga ipari kém azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a befolyásos médiavállalat berkeibe, amely a digitális drog tömeges terjesztésére készül. Az új vallás háborítatlan élvezetet és örök életet ígér a szintetikus, személyre szabott valóságban. A férfinak ki kell derítenie az ominózus projekt lényegét, de közben beszippantja az ördögi játék: a milliókat érintő pornográf kísérlettől a világ fontosabb vallásainak megbuktatásáig. Az… (tovább)

Eredeti cím: Дилер реальности

Eredeti megjelenés éve: 2019

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media

>!
Metropolis Media, Budapest, 2022
356 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635510795 · Fordította: Egri Zsuzsa
>!
Metropolis Media, Budapest, 2022
356 oldal · ISBN: 9789635510801 · Fordította: Egri Zsuzsa

Kedvencelte 1

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Noro P>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

A legfontosabb: ne olvasd el a fülszöveget!

Ez a regény ugyanis akkor igazán érdekes, ha nem tudod, mi történik benne. A főhős, szabadúszó ipari kém, beépül egy multicégbe, de fogalma sincs róla, hogy ott egyáltalán mit is gyártanak. Próbaideje alatt excentrikus főnökei olyan dolgokra tanítják, mint például hogyan kell éberen álmodni, vagy mi az összefüggés a képzelet és a valóság között. A számtalan metafizikai és teológiai eszmefuttatás között egy idő után már azt sem tudjuk eldönteni, hősünk mikor van ébren, és mikor hallucinál. A könyv a 200. oldal környékén éri el a csúcspontját, amikor kiderül, hogy miről is van szó tulajdonképpen. A regény első – hosszabbik – fele így nem más, mint egy posztmodern beavatási rituálé.

Ezt követően a szerző szokatlan csavarral átviszi a nézőpontunkat egy másik szereplőre. Aminek egyértelműen az a célja, hogy továbbra is a partvonalon maradjunk. Mivel korábbi hősét beavatták a nagy titokba, mást kell a helyére rakni, aki megint csak nem tudja, mire megy ki a játék második félideje. Sajnos itt azonban nem tudja megismételni az első felvonás zsenialitását. Hiányzik a metafizikai tartalom, vagy ha mégis megjelenik, ott is kiüresedik. A PR-szövegekben pedig nagyon is könnyű felfedezni a logikai buktatókat. Ez a rész (amit akár a regénybe beépülő kisregénynek is tekinthetnénk) inkább a hagyományos kiberpunk céges intrikáira épül. A befejezés azonban ennek ellenére is nagyon jól sikerült, egyfelől egészen váratlan, másfelől viszont abszolút logikus, mi több, a maga sajátos módján a történetben maradt réseket is megmagyarázza. spoiler
Bár ez így nem hibátlan, de az első részért már önmagában is érdemes elolvasni.

FélszipókásŐsmoly P>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Meglepő utazás volt ez a regény! Egyszerű, könnyen érthető alapötletből felépített lendületes thriller, szimbólumoktól vibráló ezo-filozofikus, helyenként művészi eszmefuttatásokkal a valóságérzékelés lehetőségeiről.

Két részre (és egy rövidke harmadikra) tagolódik a könyv, egy férfi és egy női főszereplő nézőpontjából mutatja be ezt a pszichedelikus és cyberpunk (megacég vs. egyén) motívumokkal megfestett távol-keleti jövőképet, ahol a fogyasztói szokások elérték a határaikat, ám az új szórakozási formák iránti vágy utat tört magának. A személyes látószögnek itt kifejezetten jelentősége van, mivel egy mesterséges valóságot teremtő „digitális drog” fogyasztói és működése körül forog a cselekmény. Hangulatában emlékeztetett kicsit a Csúcshatás, a Mátrix és a Neuromancer keverékére. Érdemes úgy olvasni, hogy van időd elmélyedni benne, és érdemes minél kevesebb előismerettel nekifogni.

Érdekesség, hogy a szerző maga polyglott, vagyis 11 nyelven beszél, a weboldalán akár magyarul is olvasható egy 50-oldalas részlet a regényből (link), ami kicsit eltér a Metropolis Média kiadásában megjelent változattól.

_BenGa>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

    A nem is oly távoli jövő Szingapúrja a világ legkorszerűbb technológiái, a pénzmosás és a szórakozás fellegvárává vált. Itt már nincs erkölcs, a vallások nem érnek egy fabatkát sem, a fogyasztás mértéktelen. De az igazán gazdagoknak még ez sem elég, a Személyes Valóságnak nevezett digitális droggal egy új szintre emelik maguk számára a romlottságot. Zoltán Varga, a magyar származású ipari kém feladata, hogy beépüljön ahhoz a digitális vállalathoz, amelyik az új drogot tömegesen kívánja terjeszteni. Ki kell derítenie, hogy mi a projekt igazi lényege, de közben maga is csapdába kerül a szintetikus valóságban…

     Nikolasz Dimitrov bolgár származású tévés műsorvezető, nemzetközi producer, vállalkozó. A Valóságok dílere (Dealer of Realities) című kiberpunk thrillere az első könyve. 1971. szeptember 3-án, Szófiában született. A kommunista diktatúra a frissen elvált, 22 éves édesanyját „perspektíva nélküli egyénnek” titulálta, vagyis olyasvalakinek, aki nem alkalmas arra, hogy Marx és Lenin eszméinek megfelelő gyereket neveljen. Ezért Dimitrovot hároméves korában elszakították az anyjától, és árvaházba került, ahonnan csak hétvégenként mehetett haza. 12 éves koráig élt az intézményben, ahonnan többször is megszökött. Gimnáziumi éveit a szófiai Ókori Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Gimnáziumában töltötte, majd Brüsszel Washington, Buenos Aires egyetemein folytatta tanulmányait. Tinédzserként találkozott II. János Pál pápával és Soros Györggyel, mindkét esemény nagy hatással volt az életére. A New Age generáció képviselője, világutazó és poliglott – 11 nyelven beszél. A Saves Lives civil szervezet alapítója, melynek célja az Ukrajnában élő HIV-betegek megsegítése. (Forrás: a könyv végén található.)

    Nem lehet szó nélkül hagyni a borítót, melyet Varga Balázs készített. Talán nem túlzok, ha az idei megjelenések közül ezt mondom az egyik legjobban kivitelezettnek. Amennyiben így haladunk, a végén még megkedvelem ezt a fránya lila színt. Maga a kiadás rendben van, a kiadó könyveit még mindig jó érzés kézbe venni. A gerinccel nem kell trükközni, hogy kényelmesen lehessen olvasni a kötetet. Szerencsére nagyon kevés elírás, hiba található a szövegben, ennek manapság nagyon lehet örülni.

    Régen olvastam ennyire színvonalas debütáló regényt. Vérbeli, sodró lendületű thrillert kapunk, ami remekül használja fel a kiberpunk elemeit. A cselekmény nincsen túlbonyolítva, jól felépített, logikai bukfencet nem tartalmaz. Kiváló fordulatok vannak benne, amik után az ember még véletlenül sem akarja lerakni a könyvet. Két nagyobb részben ismerhetjük meg a történéseket: az elsőben Zoltán, míg a másodikban majdani felesége, Katrin szemszögéből. A művön végig érezni Dimitrov New Age-s beállítottságát, nekem nagyon tetszett, amikor a különböző vallásokba nyújtott betekintést a cselekmény folyamán. Az ehhez kapcsolódó filozofikus részek is a helyükön vannak, számomra egyáltalán nem voltak unalmasak. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy kedvelem a különféle keleti vallásokat, annak ellenére, hogy nem vagyok hívő. Valid sci-fi elemeket tartalmaz az írás, egyszer sem éreztem azt, hogy ez valami oltári nagy hülyeség lenne, vagy túlságosan elképzelhetetlen. Egyetlen apróbb hibája van a könyvnek, az pedig a befejezés. Nekem kicsit összecsapottnak tűnik, mintha a könyv majd egészét uraló lendület a végére teljesen elfogyott volna, ezért nagyon kár. Kissé zavarosra is sikeredett a lezárás, miután végeztem vele, percekig csak ültem, és nem tudtam hova tenni a dolgot.

    A remek történet mellé remek szereplők dukálnak, ez ebben az esetben így is van. Zoltán karakterét mintha kicsit magáról mintázta volna Dimitrov, a háttértörténetétől kezdve a világszemléletén át. Ezzel nincs probléma, érdekes kis adalék. A további főbb, illetve mellékszereplők színvonalasak, kidolgozottak. Például a Trans-Reality különféle osztályainak vezetői nagyon jól sikerültek, majd mindegyik a kedvencemmé vált. Saul Gaadi, aki történetünk főgonosza, az idei olvasmányaim közül az egyik legjobb negatív karakter, kiválóan van ábrázolva nárcisztikus személyisége.

    Ezek után nem is kérdés, hogy ajánlom-e ezt a könyvet. Aki szereti a zsánert, annak mindenképpen kötelező beszerezni a művet, a többieknek pedig erősen ajánlott! Egyedül csak a befejezés miatt négy és fél üst az ötből! A könyvet a Metropolis Media és a Galaktika jóvoltából olvashattam.

Morpheus>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Azoknak, akik szeretik a thrillert, biztosan jobban fog tetszeni ez a könyv, mint nekem. Maga az alapötlet nem rossz, egészen addig négyest adtam volna, amíg a férfi szemszögéből át nem megyünk a nőébe. Onnantól sok értelmetlen és felesleges dolog történik, természetesen azért, hogy a dolgok oda futhassanak ki, ahová az író akarja…

WerWolf>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Nikolasz Dimitrov írói stílusa és történetmesélése magával ragadó, és beszippantja az olvasót a regény. Szókimondó, olykor vulgáris, mégsem lóg ki a környezetből, hanem inkább belesimul és úgy érezzük, hogy ez nem megakasztja az olvasást, hanem inkább megfűszerezi. Nincs hiány bizarr dolgokból sem, akárcsak a fenn említett szex-teszt, vagy éppen a droggal történő stimulálás. Ebben a világban, bár kicsit Zoltánnak is meglepőek az eszközök, mégis úgy néz ki, hogy nem verik ki a biztosítékot nála. Ha nekünk kellene egy ilyen “állásinterjún” részt vennünk, valószínű fejvesztve menekülnénk, és keresnénk a megfelelő hatóságot, ahol feljelentést tehetnénk
A regény első 50 oldalának elolvasását követően úgy éreztem, hogy ha valamit nem ront el az író, akkor megvan az év kedvenc könyve. Ez kitartott a kötet feléig, amikor a nézőpontváltás miatt teljesen kiestem a történetből. A regény első felében Zoltán szemszögéből követhetjük végig az eseményeket egy pontig. Majd egy napló kerül elénk, amit Zoltán felesége jegyez le a fordulópont után, mintegy kívülről szemlélve mindazt, ami azután következett, hogy Zoltánt beszippantotta a Trans-Reality, és ő lett a Valóságok Tervezője.
Bár a nézetváltás nem szokatlan eszköz az íróktól, ennyire jól megkomponálva még nem találkoztam senkinél vele. Az első részben egy férfi szemszögéből követhetjük végig az eseményeket, a másodikban egy női nézőpontot kapunk. A két személyiség annyira eltér egymástól, hogy nagyon nehéz az olvasónak váltania.
Sokáig érlelődött bennem a történet, és még mindig velem van. Érzem, hogy a számomra “kifogásolt” második rész is súlyos, ami valójában magában hordozza az egész történetnek a magját, mégsem sikerült még teljesen feldolgoznom a nézőpontváltást.

Bővebben: http://www.letya.hu/2022/06/nikolasz-dimitrov-valosagok…

1 hozzászólás
KöfférTzitzah P>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Ez a könyv aztán ütősre sikeredett! Már a fülszöveg is rengeteg izgalmat rejtett magában, így be is indult a fantáziám, hogy vajon milyen történetre számíthatok a rendkívül érdekes alapötletet figyelembe véve. A cselekmény szempontjából el is mondhatom, hogy egyáltalán nem csalódtam.

A történet alapja, hogy Zé, egy veszélyes és kockázatos életet élő ipari kém Szingapúrba való visszatérése után újabb megbízást kap, amivel valószínűleg még a megrendelő sincs tisztában, hogy valójában mit rejt magában. Zoltán dolga, hogy beépüljön a Trans Reality vállalat kollégái közé, s pár hét megfigyelés után kiderítse a cég és a részvényesek legnagyobb titkait. Zoltán sodródik az árral, legjobb képességeit veti latba, hogy sikeresen teljesítse a furcsábbnál furcsább feladatokat a felvételi folyamat, majd a gyakornoki időszak alatt. Láthatjuk őt lótuszülésben az asztal közepén legelső interjúja során, egy dzsungel mélyén a túlélésért hajtva egy kutya társaságában – és akkor a legextrémebb eseteket még csak nem is említettem. A könyv első fele egy pszichedelikus utazás, mely során Zoltán lerombolja saját valóságának határait, hogy képes legyen felfogni, mivel foglalkozik a Trans Reality, amely nem más, mint új, személyre szabott valóságok teremtése, melyet hosszas előkészületek alapján megrendelésre készítenek tehetős milliomosoknak. A történet aztán tovább fokozódik, de ennél többet nem szeretnék spoilerezni, így inkább nem is írok róla annyi részletet. Azt viszont elárulhatom, hogy vadabbnál vadabb dolgok történnek, s egy idő után már Zoltán sem fogja fel, meddig fajult az elsőre különösebb veszélyektől mentes projekt.

Valahol a könyv 3/4-énél történik egy szemszögváltás egy kisebb-nagyobb időbeli ugrással, így már külső szemlélőként tekinthetünk az eddigi főszereplőre, akit szinte fel sem ismernénk, ha nem ugyanúgy hívnák. De még eddig sem kell elérkeznünk ahhoz, hogy sok helyen megdöbbenjünk, hitetlenkedjünk, ugyanakkor mély gondolatokról és érdekes filozófiákról olvashassunk. A váltás után is ér minket egy-két arculcsapás, de azért addig is lehet bőven meglepetésben részünk, hiszen sosem tudhatjuk, valóság-e az, amit éppen átélünk. A végkifejlet pedig egyszerűen zseniális, szinte tátott szájjal olvastam az utolsó 20 oldalt, s rendesen kellett idő, hogy feldolgozzam, miről is van itt szó.

A szereplők bár kicsit sarkítottak, mindannyiuknak megvan a maga szerepe Zoltán életében, így ezért nem is lehet haragudni. A történetmesélés is kiváló, bár néhol lassabban haladnak az események, azért unatkozni nem lehet. Volt viszont pár dolog, ami miatt így sem tudtam teljesen élvezni Dimitrov könyvét, s amit nagyon sajnálok, mert ha ezek nincsenek, nyilván egy szavam sem lehetne. Az ellentmondásos dolgok mellett még csak el tudok menni, mert annyira nem kiugróak, hogy 1-2 plusz mondattal ne lehetne őket megmagyarázni. De hihetetlenül zavart és bosszantott, hogy egyazon szituáción és bekezdésen belül váltakozott a múltidő és a jelenidő, mintha az író (vagy a fordító) nem tudta volna eldönteni, melyiket kellene használni. Ez pedig túl gyakran fordult elő ahhoz, hogy ne vegyen el a minőségből.

Szerencsére maga a sztori azért így is élvezhető maradt, még ha a szövegezés tökéletlenre sikeredett is, így a fentiek mellett is ajánlom olvasásra a sci-fi kedvelők számára.

Blogbejegyzés: link

tttblog>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

„A sci-fi nem az én műfajom, és ha ezzel más is van így, megnyugtatására sietnék: ez nem egy olyan tipikus 200 év múlva játszódó disztópia. Persze pár évtizeddel a jövőben játszódik, viszont a társadalmat nem mondanám eltérőnek a miénktől. Annyiban különbözik csupán, hogy Szingapúrban a törvény keze egyre inkább visszahúzódik, és növeli a legális dolgok listáját. És hát ez hogyne vonzaná a megkérdőjelezhető etikusságú vállalatokat?”
Bővebben a blogon :)
https://ttt-blog-by-tami.blogspot.com/2022/07/nikolasz-…

Galambos_Tamas>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Fantasztikus, elgondolkodtató történet a virtuális valóság erejéről és veszélyeiről.
Egyedül a végén morogtam kicsit, mert olyan csavar volt, amelyet sosem szerettem.

mona0618 P>!
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere

Könnyed stílusú regényre számítottam, ehelyett kaptam egy komoly, ám roppant érdekes környezetet, amely karcolgatja a cyberpunk világot, tele furcsaságokkal, mégis magával ragadó hangulattal, némi krimi vonulattal, na meg egy bonyolult, darkos közeget, amelyben élvezet volt elveszni. Az biztos, hogy maradandó élményt nyújtott, még annak ellenére is, hogy a második etapnál már megkopott a lelkesedésem, kevés ehhez hasonló művel találkoztam eddigi pályafutásom során, de remélem a későbbiekben még lesz rá lehetőségem.

Bővebben: link


Népszerű idézetek

_BenGa>!

– A megvilágosodáshoz öt lépés vezet – hallom Buddha hangját. – Végig kell menned rajtuk, egyiken a másik után, és pontosan ebben a sorrendben, különben semmi sem sikerül.
Első lépés: teszel rá, mit beszélnek rólad.
Második lépés: teszel rá, mit gondolnak rólad.
Harmadik lépés: meg kell értened, hogy mindenki tesz mindenre.
Negyedik lépés: teszel rá, hogy mások tesznek rá.
És végül az ötödik lépés: teszel a megvilágosodásra.

38. oldal, 1. rész, 0007

tttblog>!

Az emberek többsége olyan rabságban van, amelyről nincs is tudomása. Munka, gyerekek, unokák, viselkedési normák, törvények, mások véleménye. Ezt ők nem választják, nem is választanak. Ezeket a kötöttségeket a körülmények kényszerítik ránk. Aztán kompromisszumokat hozunk, állandóan. A kompromisszumok pedig megváltoztatnak bennünket, de nem azzá válunk, akik álmaiban szerettünk volna lenni… Elfogadjuk a sors által kínált üzletet, és ezzel el is veszítjük önmagunkat. Rabjai vagyunk annak, amit te „valódi életnek“ nevezel, és ettől szenvedünk leginkább!

255-256. oldal

tttblog>!

Mindenkinek az életében van egy hely, ahol teljes kényelemben érzi magát. Ahol az abszolút, teljesen háborítatlan boldogságot sikerül megélnie. Általában csak néhányszor látogatjuk meg ezt a helyet, különben elveszti a varázserejét.

46. oldal

Noro P>!

Ezeknek az embereknek csupán meg kell adni azt, amit akarnak! És mivel soha nem tudják, mit is akarnak, bármit el lehet nekik adni, csak egy a fontos – elképesztő honoráriumot kell érte kérni, akkor nem is sejtik meg az átverést.

292. oldal (Második rész, 0015)

KöfférTzitzah P>!

Unalmas lenne csupán egy valóságban élni, nem igaz? A mi beszélgetésünk csak egy a valóságok közül. Amikor véget ér, elkezdődik egy másik valóság – az ön számára és számomra is. Ugyanakkor igaz, hogy ezeket a valóságokat mi magunk teremtjük meg, míg sok embernek, szinte mindenkinek, úgy tűnik, hogy a valóság, amelybe be vannak zárva, adott, eleve elrendelt és megváltoztathatatlan. Érti, mire gondolok?

52. oldal

tttblog>!

Meg az utca zaja és a meleg városi levegő sem tudott rögtön visszahozni a jelenbe.

270. oldal

Noro P>!

Kíváncsi vagyok, a kitalálója vajon feltételezte-e, hogy a találmányát úgy fogjuk használni, mint ahogy mi tettük. Gondolom, ő aztán tényleg tisztában van azzal, hogy egy technológia sorsát a felhasználók határozzák meg. És ha az emberek szexet, erőszakot és szennyet akarnak, akkor nincs az a technológia, amely szembeszállhatna ezzel.

103. oldal (Első rész, 0020)

Noro P>!

– Napjainkban bármit nevezhetünk vallásnak. Kapitalizmus, maoizmus, humanizmus, feminizmus vagy vegetarianizmus – csak válaszd ki a saját kultuszodat, és hódolj neki, amennyit csak akarsz!

119. oldal (Első rész, 0023)

tttblog>!

– […] És megfeledkeznek arról, hogy a boldog pillanatokat a kemény munka jutalmaként, hibák és a keresés után kapjuk az élettől. Te pedig megfosztod az embereket ettől a lehetőségtől. Lényegében megfosztod őket a szabadságuktól.
– Nem, én a szenvedéstől szabadítom meg őket.
– A szenvedés az élet része.

303. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tom Sweterlitsch: Angyalok pokla
Csöndes éj
J. R. dos Santos: Életjel
Daniel Silva: A Moszad ügynöke és az angol lány
Stephen King: A búra alatt
Blake Crouch: Hamis emlékek
Jozef Karika: A hasadék
John Scalzi: Bezárt elmék
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Blake Crouch: Géncsapda