A ​heroin-naplók 97 csillagozás

Egy összetört rocksztár életének egy éve
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

A valaha kiadott egyik legegyedülállóbb, függőségről szóló emlékiratban Nikki Sixx, a Mötley Crüe tagja megosztja velünk megigéző naplóbejegyzéseit abból az évből, mikor a heroin és kokain mámorában elvesztette az irányítást élete fölött – az akkori ismerősök, valamint maga Nikki kommentárjaival övezve.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Legendák élve vagy halva Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Kistarcsa, 2008
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632660615 · Fordította: Szabó Ádám

Enciklopédia 31

Szereplők népszerűség szerint

Nikki Sixx · Ernest Hemingway · Mick Mars · Mötley Crüe · Steven Tyler · Vince Neil

Helyszínek népszerűség szerint

Four Seasons Hotel


Kedvencelte 47

Most olvassa 9

Várólistára tette 106

Kívánságlistára tette 169

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Mindig találok olyan olvasnivalót, ami alapjáraton nem érdekel, de elém kerül, és beleolvasok.
Evvel a kötettel is így jártam, egy barátnőmnél vendégeskedtem, és felajánlotta nyugodtan nézelődjek.
Nos nem kellett kétszer mondania, és az elsők között emeltem le a polcról.

Ha azt írom megrázott, akkor csak a felszínét kapargatom mindannak, amit valójában éreztem olvasás közben.
Az emberi méltóság, a személy léte kérdőjeleződött meg bennem.
A kötet elvitt a legmélyebb mocsokig, majd újra felépített, hogy ismételten szétromboljon bennem mindent.
Egy olyan lélek története ez, ki sokat hibázott, rengeteget szenvedett, sok mindent megélt, átélt, de legfőképpen rájött, hogy mit is tett.
Ez a memoár olyan számomra, mint egy nem várt pofon.
Fáj a helye, de míg sokan sajnálatot éreznek, én nem így müködöm. Amit kapok azt adom, és ez mindig beválik, kivéve most.
Egy leírt élettel nem tudok harcolni, csak mélyeket sóhajtani, és mikor már kicsit felenged bennem a nyomás, rá kell döbbenjek, kell saját példány.
Megrázó, de valamilyen szinten felemelő olvasás volt a számomra.
Köszönöm, hogy olvashattam.

1 hozzászólás
Ms_thebetty>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

2012. Ekkor találkoztam először Nikkivel, nem sok mindenre emlékszem, de arra igen, hogy pillanatok alatt megkedveltem.❤ Lehet őt egyáltalán nem szeretni?

1987 Los Angeles
A nagy sex, drugs & rock ’n’ roll életérzés aranykorát éli. Dübörög a Sunset Strip, a Whiskey a Go Go-ban a legnagyobb bandák szántják a színpadot, és tömegek tombolnak előttük. Maga a földi Mennyország. Volt azonban valaki, akinek mindez a pokol volt.
Nikki Sixx mindig is problémás gyerek volt. Mondhatjuk. Aztán egyik dolog a másikat követte az életében, és felnőtté érve összetört is lett. Pedig a saját álmát élhette, amit mindig is szeretett volna. Pénz, nők, hírnév. Mégis talán pont emiatt a drogok eluralkodtak felette. Szinte teljesen átvették az élete irányítását.
„Narkósból heroinista lettem…ez előrelépés?”
Ez az egy mondata elég sok minden elárul, nemde? Ami érdekes, hogy még ebben az elme-rozzant állapotában is tudott adni ennek a világnak. Gondolhatunk itt ezekre a naplókra is, mert tanulságos lehet, de leginkább a dalokra gondolok, amiket ez idő alatt írt. Például a Wild Side. Ha engem kérdeztek, minden idők legjobb Mötley száma, és mi kellett hozzá? Egy lövés és egy katolikus iskola diáklánya. A sok szar alatt azért van ebben zsenialitás.

Szóval, ha azt mondom, Nikki akkortájt vad életet élt, nem mondtam semmit. Ahogy a jó öreg Alice Cooper mondotta volt: „Sose hittem, hogy Nikki Sixx a harmadik Möley Crüe-album után is életben lesz még. (…) Jól ismertem Jim Morrisont, és Nikki sokban emlékeztetett rá. …” Nyugodtan mondhatjuk, az hogy Nikki a mai napig köztünk van, egy isteni csodával egyenértékű.

Miközben ezt írom, a Mötley 1987-es tacomai koncertjét nézem. Elképesztő, hogy a színpadon állva jószerivel semmi nem érezhető Nikki heroin-függőségéből. Pedig talán akkor volt a legmélyebben. Az, hogy teljesen sose hagyta magát bekebelezni vezethetett ide, hogy ma is életben van, és alkot továbbra is. Ahogy Ő mondta: „Egyszer meghaltam, de már jobban vagyok.” Ámen!

Összességében véve ez a könyv, ez a memoár elképesztő. Az őszintesége a legnagyobb erőssége.

Egy rocksztár pokolba vezető függősége, majd a visszaút onnan. Ha ez nem eléggé rock ’n’ roll, akkor nem tudom, mi az. De azért a követendő példa ne ez legyen ;)

http://31.media.tumblr.com/03bc5fb7322959392f1c74dc9262…

1 hozzászólás
Thorpapa>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy $@!% durva könyv… Mi földi halandók a 10. oldalon már megdöglenénk… Nagyon durva olvasni, hogy egy ember, hogy képes így tönkretenni magát, ennyire lealacsonyodni, ennyire önző, $@!% módon viselkedni… És utána ebből a szarból, hogy tud várat építeni, amit utána ugyanúgy szétrugdos, amíg egyszer túl nem lő a célon, és rá nem döbben, hogy mit csinált…. Szerintem nagyon jól meg van írva a könyv, szinte együtt tolod magadba, szívod, és nyeled a piát Nikkivel ahogy napról napra merülünk el a pokolba… Le a kalappal előtte, hogy fel tudott állni, és ilyen kálvária után még le tudott tenni valamit az asztalra… Ajánlom minden r'n'r arcnak a könyvet, és főleg azoknak, akik irigyelik a rocksztárokat, hogy bizony nagyon könnyű átesni a ló túloldalára, ahol nem az inas vár minket, hogy visszasegítsen, hanem az ördög, hogy jól picsán szúrjon a metál-villájával:)

11 hozzászólás
Morn>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

2012

Néhány Mötley-számmal (Dr. Feelgood, Looks That Kill, Too Young To Fall In Love, Primal Scream) sokkal élvezetesebb volt, mint a Sixx A. M. albummal. Bár tény, hogy az első bejegyzést továbbra is a Xmas in Hell c. számmal kell olvasni.

~*~

Felnőtt tartalom! (miért nem lehet ezt jelezni értékelésnél is, mikor az ember tudja, hogy ki fog bújni belőle a káromkodós senkiházi meg eleve olyan a téma is, és megkímélné ettől a molyokat? itt sok tisztaszájú ember van)

Cselekményleírást nem teszem ki. Szerintem már a cím egyértelműen utal arra, hogy heroinról lesz szó nagy részt, az esetek többségében tudjuk, hogy az mivel végződik. Aki meg ezt a könyvet el akarja olvasni, az is tudja, hogy ki Nikki Sixx és él-e, hal-e. Úgyhogy ha nem szeretne kockáztatni, inkább ne olvassa el ezt az értékelésnek nem nevezhető, lehet hogy a végére lélekkiöntős szarsággá alakuló valamit.

Huh. Régóta szerettem volna. Először a borító, a cím, maga a kötet felépítése, kinézete tetszett meg. No meg a téma. Drogok. Mindig is imádtam a drogosokról szóló témákat, nem tudom megmagyarázni ezt a fajta vonzódásomat. Ráadásul Nikki Sixxről szól, aki mindig is jó pasi volt és őrült, bár a Mötleyt nem igazán hallgattam, mert az énekes hangjához kell némi hangulat.
Végig buszon olvastam és közben hallgattam a The Heroin Diariest a Sixx. A. M.-től. Pont az első napló bejegyzésnél indítottam el, így egyszerre ment a magyar szöveg és az angol felolvasás az elején. És úgy volt igazán hangulata, hogy közben repesztette a dobhártyám a zene. Rákerestem néhány számra és videóra is, amit a könyvben említ (bár eddig még nem mindegyikre volt időm). Nagy élmény volt ez a könyv, így.
Undorodtam sokszor, néha megvetettem, és mindig meglepődtem ezen a brutális őszinteségen. A többiekén is, akik mind vállalták a szerepüket ebben a pokoli sztoriban. Akik meg nem, azoknak Nikki az elején jól megmondta. Inkább nagyobbra értékelem és becsülöm azt, aki megmondja, hogy igen, egy rohadt drogos, össze-vissza kúró rocksztár volt, mintsem őrizgetni az imidzsét, hogy ő milyen ártatlan és jó kisfiú/kislány volt mindig is. Ha tényleg, akkor hazudik a zenéjét illetően. Ha meg az volt, az elég egyértelmű mindenki számára.
Tetszett, hogy végig kommentálták az adott eseményeket. Tényleg úgy tűnt, hogy Nikki és Sikki két külön személy, ahogy Nikki is meglepődött azon, amiket korábban művelt. A családja zavargása is teljesen hétköznapi volt, így tesz minden selejtes ember, a másikra mutogat. Aztán a fene tudja, hogy most melyik az őszinte és melyik élt tényleg jóként. (Persze színtiszta jó ember nem létezik, mint tudjuk.) Egyedül Vanity mai megjegyzései irritáltak, a sok összehadovált dolog Istenről és Jézusról. Mindig is kereszteletlen voltam és valszeg az is maradok. Más meg ne erőltesse a vallási dolgait, mert nem érdekel. Persze én is használok néha olyan szavakat, de hát ez van, keresztény ország és ismerősök. Rám ragadt. Pedig szívesen leráznám magamról. Plusz megjegyzésként, visszakanyarodva Denise Matthews evangélistára: A legjobb megnyilvánulása az volt, mikor megint valamit összehordott és Nikki egyetlen reakciója ez volt: „Mi van?” Én se értettem. Mindegy, az ő világa, ő tudja.
Néha megkönnyeztem, hogy ennyire nem találja a maga helyét. Kicsit átéreztem. Teljes családban nőttem fel, viszonylag jól is neveltek, de egy rohadt befordulós, folyton lelki gondokkal és válságokkal küszködő, önbizalom hiányos kis picsa vagyok, aki sokszor érzi úgy, hogy nem szeretik, vagy csak nem kap elég szeretet, hogy lenézik, hogy megjátsszák magukat körülöttük az emberek, és ő is megjátssza magát és nem tudja, melyik a valódi arca, és hogy mi a francnak van ezen a rohadt világon. De mindezekről később.
Tehát együtt éreztem Nikkivel. Bár sokszor megráztam volna, a fejét vertem volna valami kemény tárgyba, hogy térjen már észhez, és hagyjon fel a drogokkal! Persze mondani könnyű, de annyi ideig tiszta volt, és túl szépnek tűnt, és tudtam, hogy vissza fog csúszni. Mindig vissza fog csúszni. Lehet, hogy most is tiszta, de biztos lesznek még megingásai, csak azok nem fognak könyv formájában visszaköszönni. Vagy ha tiszta is marad, akkor le a kalappal. Bár tény, hogy ő rángatta magát ebbe a szarba, saját magának is kell kilábalnia belőle. Nem lehet mindig mástól segítséget várni és másokat hibáztatni. Bár persze neki annyiban gázosabb volt, hogy bizony volt pénze ezekre a szarokra.
Kár, hogy két halál kellett hozzá, hogy teljesen megváltozzon. Oké, azután is voltak problémái, de közel sem olyan súlyosak. Lehet, hogy van egy felsőbb hatalom (nem isten!), vagy csak piszok nagy mázlista, hogy fél lábbal a sírban is ki tudja húzni az elhalt lábát és életet masszíroznia bele. Csoda, hogy még él. Hiába állt le, azért eléggé taccsra vágta a szervezetét. És úgy gondolom, hogy jó apa lehet belőle. Mások lehet másként vélekednek egy volt drogosról, egy rocksztárról, egy akárkiről (több ember is mondta nekem, hogy gratulál, amiért ilyen szart és mocskot olvasok, de hát kinek-mi), de ezek után szerintem csak jól nevelheti a gyerekeit. Max ha bele is kóstolnak, az apjuk még élni fog és kirángatja őket a bajból és lehordja őket mindennek, amiért voltak olyan ostobák, hogy ezt az utat akarták járni. Mikor láthatták, olvashatták, hogy ez nem helyes.

Belőlem is érdekes dolgokat hozott elő. A legtöbbször mélyre elrejtett, ostoba gondolataimat. Folyton lelki szarokkal küzdök. Elégedett is lehetnék az életemmel, így is jobban állok, mint más fiatalok. Oké, nincs semmim lekötve, nulla forint van arra, hogy a saját lábamra álljak, elköltözzek végre a szüleimtől és kezdjek valamit az életemmel. De akkoris jobb. Kaja valahogy mindig kerül, a számlákra is úgy-ahogy a rohadték deviza hitelt ellenére is, és nolám, augusztusban még ezt a könyvet is megvehettem (igaz, akcióban). Szal csupa öröm és bódottság. De nem az.
Néha úgy érzem, hogy ha választani kéne, mi lesz későbbiekben velem vagy hogy halok meg, akkor két opció lehetséges. Halálnemként tuti a szívem, mert apám családjára ütöttem belsőségekben, szal idegeim is ezért lehetnek szarok. No meg a skizofrénia lehetséges még (lehet ezért vonzódom? bár ha én is ilyen befutott körökben mozognék, és nem ilyen családom lenne, tuti lenne a drog). Bár viszonylag helyes életet élek, tüdőrákban meghalt nagyapa, miattam leszokó apa, és részben talán jelenlegi barátom leszokása is hozzám köthető – ezek miatt sosem akartam dohányozni. Kerülöm. És eszembe sem jutna drogokkal élni. Bőven elég az alkohol, amit amúgyis alig bírok és hamar be tudok rúgni. Főleg ha rövidekkel itatnak.
Meg elég kilátástalannak érzek mindent. Csak így tipikus, átlagos életforma vagyok, aki születésétől a haláláig semmit sem csinál, csak lébecol, életét alakítgatja, senkinek sincs hasznára. Barátságokat épít ki, koncertekre jár el, kapcsolatokba lép ki-be, viszonylag könnyen adja magát (bár eddig még nem szívta meg), kocsmákba járkál, ha épp nem undorodik az emberi fajtól, olvas, néha böngészget, de persze utálja a számítógépeket. És sokat utazik. És hiába tökélete el egy szarul végződő távkapcsolat után, hogy olyat soha többé, ha kapcsolat közben lesz helyköziből táv, akkor bizony belemegy. Mert az ember ha szerelmes, akkor rohadt nagy idióta válik belőle. Bár nekem így jó.
Fuh. Asszem abbahagyom. Na mindegy. Nikki könyve hozta ki belőlem. Buszon fejeztem be, kivételesen nem vaksötétben, telefon aligfényénél olvasva, hanem szép, kivilágított járműn sikerült összecsukni. Aztán bambultam ki a sötétbe, és csak peregtek a rosszabbnál rosszabb gondolatok. Később majd újra előveszem, hátha akkor máshogy reagálok az egészre. De attól még szeretem. Jó, hogy nem maradt ki az életemből. Kellenek ilyen lélekfájós dolgok. Mert olyankor az ember talán végiggondolja, hogy mennyivel jobb neki, és hogy az összes ostoba gondolatát (amiket fentebb összehordtam, bocsi) ki kéne szórni a szemétbe. Ha felesleges emberi lény, akkoris.

Tényleg vége. Nem hiszem, hogy bárki is végig olvasta. Jobb is. Bár még így is idejében leállítottam magam, az összes gondolatot, emlékképet visszatömködtem a szekrénybe. Kellene már rá egy jóféle lakat.

Szóval. Köszi Nikki, hogy ezt megosztottad a világgal. Bátorság kellett hozzá. Ezért felnézek rád. Lehet téged ócsárolni, lenézni, megvetni… én nem teszem. A helyedben szerintem én is ugyanezt az utat jártam volna be. Na csók, édes.

8 hozzászólás
Newsyfül>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Annnnnnyira, de annnnnnnnnnnyira szeretem. Nikki, te egy csoda vagy, hogy kiadattad ezt a kincset. ♥️
Csak ajánlani tudom.

Egyetlen orbitális hibája van a könyvnek: DENISE MATTHEWS EVANGÉLISTA!
Gyűlöltelek! Gyűlöltem az összes térítős és hites blabládat, nem kevésbe azt, amikor egy megtörtént eseményt kellett volna kommentálnod néhány mondatban, te azt több bekezdésen át csináltad, és teljesen másról hadrikáltál. Álszent hazudozó liba.

2 hozzászólás
Kiki0926>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Meg kell hagyni, hogy büdösül az ember arcába nyomja az igazságot, viszont nem lepett meg , hogy ennyire lecsúszott. A rock sztárok élete már csak ilyen. Mutasson valaki olyan sztárt, aki nem nyúlt drogokhoz, nem kellett a halál pereméről visszarángatni. Iszonyú erős írás. Az előtt pedig fejet hajtok, hogy igen képes volt ezt megosztani a legmocskosabb részletekig. De ezt mi földi emberek úgy se tudjuk igazán átérezni, az már inkább akinek hasonló gondjai vannak. Nagy mázlista kölyök volt akkoriban. Ez a könyv sok mindent ad, de annál többet el is vesz a lelkünkből. Köszönöm,hogy olvashattam ! :)

1 hozzászólás
Zizzer>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Az első dolog, ami eszembe jutott erről a könyvről, hogy szomorú, mélységesen szomorú. Nem vagyok egy naiv ember szerencsére, de ettől függetlenül minden áldott alkalommal megdöbbenek, milyen nemes egyszerűséggel tudják tönkretenni magukat az emberek. Én értem, hogy szex, drog és rock and roll, és persze nagyon vagányan hangzik, rengeteg jó együttes és zene született ebből az életérzésből, amelyek a mai napig is a kedvenceim, de hogy milyen árat fizettek érte…. na, azt nem irigylem egyik rocksztártól sem.
Ajánlom mindenkinek, azoknak is, akik nem ismerik Nikki Sixxet vagy a Mötley Crüe-t, mindenféleképpen tanulságos könyv.

VikInk>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Nem egy mindennapi könyv, akárhányszor kézbeveszem és újra olvasom, folyton az államat kaparom a földről. A legőszintébb és egyben a legszomorúbb könyv amit valaha olvastam.
Mikor megjelent, suliban olvastam. jó pár osztálytársam mondta azt, drogos leszel mert ilyeneket olvasol. Válaszom nemes egyszerűséggel annyi volt, hogy pont ezért nem leszek soha függő … épp ésszel felfoghatatlan, hogy min ment keresztül Nikki Sixx (és még jó pár hasonszőrű zenész ) igazi küzdelem a drogokkal, és az eltorzult világuk démonjaival. És mikor azt hiszed, hogy ennél elvetemültebb már nem lehet egy függő…jön egy újabb nap, újabb fejezet. És bár a könyv címe alapján egyértelmű, hogy miről is fog szólni és nem várhatunk rózsaszín hercegnő sztorit, de azt hiszem ilyen kőkemény mocsokra amelyre csak is a drogok képesek, őszinteségre sem voltam annó felkészülve.

Koksa>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Ez egy nagyon jó könyv! Egyedül kezdtem el és fejeztem is be, de a közepét egy barátnőmmel közösen olvastuk a parkban hangosan egymásnak. Neki is nagyon tetszett, ahogy nekem is,ugyanis nem minden nap olvashatunk arról, hogy érzi magát egy függő ember.
Én talán az ilyen könyvekben élem ki mindenféle függőségmentességemet, ami nem hiszem, hogy nagy bűn.. ;) :)

ArcKarc>!
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Hát ennek a könyvnek az olvasása egyáltalán nem volt tervben… A szobatársam kapta kölcsön a csoporttársunktól, én meg kölcsönkértem a szobatársamtól, mert miközben olvasta, egy-egy mondatot megosztott velem… És eszméletlenül kíváncsi voltam rá.
Annyit tudok csak mondani, ha valakinek rossz kedve van, vegye kézbe… Ha valakit már valahol ott mélyen van, tökéletes…. Sokan azt gondolják ilyenkor minden áron ki kell ebből mászni, de ez a könyv segít gyorsan végigmenni rajta, aztán magunk mögött hagyni…

(jelenleg most a vizsgák miatt vagyok mélyponton, de teljesen mindegy, /ebből a szempontból/ hogy ez a könyv nem erről szól, de a hangulata mégis segített)

Akinek érzékeny lelke van, annak nem ajánlom…. Nagyon nem…..


Népszerű idézetek

Thorpapa>!

Ahogy Hemingway mondta, csak egyvalami tud elrontani egy napot: az emberek. Én vagyok az az ember, aki elrontottam az életem…

157. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Kapcsolódó szócikkek: Ernest Hemingway
1 hozzászólás
Katze>!

ELVESZETT DALSZÖVEG
26 éves vagyok, és még csak nem is éltem
Túlságosan lefoglalt a lassú tánc a halállal
Talán egy golyóval a fejemben
szeretne valaki
Talán egy golyóval a fejemben
törődne velem valaki.

155. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Morn>!

Sokkal könnyebb lenne eladni a lelkem, ha meg tudnám találni.

180. oldal, 1987. május 27.

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Katze>!

Azt hiszem, a következő okok miatt kezdek el most ismét naplót írni:
1. Elfogytak a barátaim.
2. Hogy visszaolvashassam és fölidézhessem, mit csináltam előző nap.
3. Hogy ha meghalok, legalább maradjon utánam pár papírfecni (szép kis búcsúlevél).

32. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Kapcsolódó szócikkek: napló
Koksa>!

‎A szerelem olyan, mint egy úszómedence, Eljön a tél és semmi hasznát sem veszed. A szerelem olyan, mint egy öngyilkosság, Elveszted a hited és elveszi az életed. A szerelem olyan,mint egy körhinta, Körbe-körbe forgat, majd kiüt. A szerelem olyan, mint az olcsó alkohol, Eljön a reggel és semmire sem emlékszel. A szerelem olyan, mint egy álnok macska, Először barátságos, de később nevet rajtad. A szerelem olyan,mint egy szenvedélyes csók, Először édes, aztán elállítja a lélegzeted.A szerelem olyan, mint a csillagok odafönt, Vezetniük kéne, mégis magadra hagynak. A szerelem olyan, mint Jézus Krisztus, Nem számít, mennyire hiszel, Úgyis a kereszten végzed..

93. oldal Elveszett Költemény

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Morn>!

Erős vagyok
Erős vagyok
Erős vagyok
De mégis fáj
mikor teljesen egyedül vagy.

249. oldal, 1987. július 30.

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Katze>!

Boldog
karácsonyt!
Szóval ezt mondják az emberek karácsonykor, igaz?
Azzal a különbséggel, hogy van kinek mondaniuk. Körülveszi őket a családjuk és a barátok köre. Nem kuporognak meztelenül egy karácsonyfa alatt, mint valami őrült, tűvel a karjukban, egy Van Nuys-i házban.

32. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Katze>!

Egymás után hagynak el a barátaim.

152. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Morn>!

Ha a saját szabályaid szerint akarod élni az életed,
Elszántnak kell lenned, hogy karambolozz és elégj.

116. oldal, 1987. március 5.

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve

Rituga P>!

Ahogy mondják, a félresikerült emberek vonzzák egymást…és ez tökéletesen igaz.

43. oldal

Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók Egy összetört rocksztár életének egy éve


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Rex Brown – Mark Eglinton: A Pantera igaz története
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Al Jourgensen – Jon Wiederhorn: Ministry
Charles R. Cross: A mennyeknél súlyosabb
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Fieldy – Laura Morton: KoRn
Måns Mosesson: Tim
Kurt Cobain: Naplók
Steve Jones: Lonely boy
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue