Merénylet ​Erzsébet királyné ellen 76% 22 csillagozás

Kétségtelenül a történelem legtöbbet emlegetett . legfelkapottabb , legcsodáltabb, de leginkább vitatott személyisége volt Erzsébet királyné , Ausztria császárnéja. A korának leg szabadlelkűbb egyéniségét kényszerítette béklyóba egy, több évszázados merev szabályok terhe alatt vergődő bigott monarchia. Épp ezért soha nem kaphatta meg , amire lelke mélyén mindig is vágyott: valódi szabadságot, elismerést, szeretetet, szabadabb életet, önállóságot. Végletek közötti meneküléssel telt élete java része. Nem csoda, hogy oly nehéz megítélni valódi énjét.
A szerző a kötet első felében megpróbálja tényszerűen feltárni és korrekt képet felvázolni Sissi életéről, többnyire sikeresen. Legalábbis egy-két részletet sikerül helyre tenni a róla szóló filmek által agyon színezett életmozaikokból. Persze egy magam fajta – gyakorlottabb Sisi életrajz olvasónak – esetleg már ez sem volt újdonság. A kötet második fele kevésbé rejteget izgalmakat, sőt gyakran átcsap dokumentalista , száraz hangnembe. Ugyan fontos és kikerülhetetlen információkat igyekszik összegyűjteni az anarchista gyilkos szándékénak hátteréről és a 19. század végi társadalmi berendezkedésekről, állami szándékokról, de ezt nagyon az anarchizmus történetének bemutatására, nézőpontjának lesarkítására kihegyezve teszi. Néha tényleg nagy lendületet véve meséli a történetet a szerző mintha krimit olvasna a sorok között az érdeklődő, máskor meg annyira száraz,didaktikus hangnemben adja át az információkat, hogy kedvem lenne félbehagyni a kötetet. Összességében tényleg informatív olvasmány egy kezdő Sissi kutatónak illetve a rejtélyes történelmi bűntények után érdeklődőknek, de , aki komolyabban szeretne megismerkedni Sissi életével, sírva könyörgöm ne ezzel a művel kezdje.

A cím magáért beszél. És az író sem teketóriázik sokat! Rögtön az első 4 oldalon megtudjuk, hogyan zajlott le a merénylet Sissi ellen.
Aztán ez után a rövid “bevezető” után több, mint 40 oldalon keresztül olvashatunk különböző újságcikkeket, amik a különböző európai országokban, különböző újságokban jelentek meg, tudatva a merénylet hírét, méltatva Erzsébetet, siratva, magasztalva. Mindezt a merénylet napjától a temetés másnapjáig átfogva. Hát mit ne mondjak, a végén már egészen megutáltam szegény királynét. Pedig nem ő tehet róla, hogy ennyi ömlengést, magasztalást írtak róla! Inkább kellene haragudnom arra az íróra, aki mindezt egy csokorba összeszedte nekem :)
A következő szintén kb. 40 oldal Erzsébet életéről szólt. Pár mondat előzmény után arról, hogyan ismerkedtek meg Ferenc Józseffel, házasságáról, házaséletéről. Arról, hogy mennyire utálta az anyósát, és hogy milyen hamar elhidegültek egymástól férjével. Gyerekei születéséről, haláláról. Magyarokhoz való viszonyáról, végül haláláról. De mindezt annyira dióhéjban, hogy aki csak a minimumot tudja Erzsébetről, ezeket a dolgokat már akkor is tudnia kellene.
A következő blokk végre új dolgokat is mondott nekem. Ez a fejezet a merénylőről szólt. Bemutatta az életét gyermekkorától a merényletig. Hogy hogyan és miért lett anarchista, hány országot járt be, milyen szegény volt, árva, stb. Ez egy érdekes fejezet volt.
Aztán a tárgyalás. Érdekes lett volna, ha úgy van megírva. Túl száraz lett. Konkrét tanúvallomások egymás után, felsorolva, (1-1 mondat visszautalva, hogy vele már találkoztunk, ő volt az, aki pl. látta a vádlottat a szálló előtt, stb.).
Aztán egy újabb blokk arról, hogy mi is az az anarchizmus, hogyan és miért alakult ki, különböző országokban hogyan formálódott, stb. Nekem ez sajna megint uncsi volt. Nem kicsit. Nagyon.
Összességében meglátszik, hogy történész írta :) Nagyon száraz, tényszerű, és olyan dolgokat emel ki, illetve fejteget oldalakon keresztül, ami engem, egyszerű olvasót nem érdekel. De a legfőbb gond mégis az unalmas fogalmazás volt. Sajnálom.

Imádom ezt a könyvet. Már csak azért is, mert ez volt az első könyvem Erzsébetről. Még anyukámtól kaptam, talán általános iskola 5. osztálya körül. Azóta imádom Sissit, és érdekel minden, ami vele kapcsolatos.

A könyv első része helyre tette Erzsébet életéről kialakult rózsaszínmázas elképzeléseimet, amit Ernst Marischka Sissi filmjei alakítottak ki bennem. Persze tudtam, hogy az a film eléggé romantikusan dolgozza fel Ferenc József és Sissi életét és szerelmét, de a valódi történetet igazából most ismertem meg, ebből az első fejezetből.
A könyv második fele is érdekes volt számomra, annak ellenére, hogy kissé száraz tényeket dolgoz fel a merénylet rendőrségi kivizsgálásának leírásával. Izgalmas volt számomra követni a rendőrség munkáját, ahogyan minden lehetséges szálon elindul és ellenőrzi, hogy volt-e és kik voltak a merénylő tettestársai. Azonban a sok olasz név között a végére már elveszítettem a fonalat, hogy most ki kicsoda is.
Személyes véleményem szerint, ami a nyomozás olvasása közben alakult ki bennem, szerintem igenis voltak tettestársai Lucheninek, nem gondolom, hogy egyedül követte volna el a gyilkosságot.
A mű utolsó két fejezete viszont teljességgel untatott, nem hiszem, hogy ilyen mélységben kellett volna leírni a anarchizmus-szocializmus-kommunizmus kialakulását, kifejlődését. Valamilyen szinten persze érinteni kellett, hogy megértsük a merénylet mögött húzódó eszme hátterét, a kort amelyben Lucheni élt és ami tettéhez vezette őt.

Izgalmas könyvecske, amely bemutatja a 19. század végi – teljesen utat tévesztett – nyugat-európai anarchizmust, majd pedig részletesen bemutatja és elemzi Erzsébet királyné halálának, meggyilkolásának körülményeit. Sok forrás és szakirodalom felhasználásával készült, olvasmányos könyvecske, egyszerre elméleti, filozófiai alapvetés az anarchizmusról, s izgalmas oknyomozó történelmi írás.

Elég érdekes volt. Kettősség jellemzi a könyvet. Egyrészről mintha egy krimit olvasnék, másrészről pedig vannak olyan részek benne, amik nagyon szárazak.
Megismerhettük Erzsébet királynő életét. Ahogyan a szerző írta,"…emnacipálódni szeretne, csak éppen az ő állásában ez lehetetlen."

Az első fele nagyon jó. Sok-sok könyvet olvastam már Erzsébetről, de még itt is kaptam új információkat. A második fele kicsit unalmas, vagy csak most nem élt a krimis, nyomozós énem, de elvesztem a sok név és a sok adat között. Mindenesetre örülök, hogy olvastam, tényleg sok új információt nyújtott, érdemes belenézni.