Így ​élt Nagy Péter 4 csillagozás

Niederhauser Emil: Így élt Nagy Péter

I. vagy Nagy Péter orosz cár az egyetemes és az orosz történelem kiemelkedő alakja. Életéről világhírű regények jelentek meg, tetteiről mesék, legendák szálltak. Nagyratörő volt és nagyralátó, az elmaradott Oroszországból utat nyitott a fejlettebb Európa felé, új várost alapított a Néva partján. Gyermekkori száműzetése idején katonásdit játszott, játék ezredeket alapított, majd valódi hadsereget, melynek élén harcolt a török, majd a svédek ellen, és kiváló hadvezér lett.
Tanulni jött Európa nyugati államaiba – álnéven –, és a tanultak alapján megindította az ipari fejlődést Oroszországban, egységes írást teremtett, iskolákat alapított. Kapcsolata volt a mi II. Rákóczi Ferencünkkel is. Tekintélye, nagysága messze túlemelkedett Oroszország határain.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Így élt… Móra

>!
Móra, Budapest, 1974
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631101703

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Niederhauser Emil: Így élt Nagy Péter

Ezt a könyvet gimnazistaként vettem, s el is olvastam – talán még kiselőadást is tartottam belőle történelemórán… A kötelező penzumot hozza Péterről, kidomborítva reformátori erényeit, és viszonylag szűkszavúan említve hibáit.

Mégis – azt kell mondjam eme, közel félévszázad utáni újraolvasás kapcsán – Niederhauser Emil megtette, amit lehetett: többször is megemlíti Péter kegyetlenségét (sajátkezűleg fejezett le öt sztrelecet, s feltehetően – bár erre a szerző csupán óvatosan céloz – fia kínvallatásánál is jelen volt, továbbá egyik legkedvesebb tanácsadóját egy alkalommal részeg dühében felrúgta és megtaposta). Nem idealizálja tehát hősét, s a hetvenes évek közepén ennél több 'leleplezést' nem is várhatott az olvasó. Az életrajz egyebekben követi az uralkodó életútját.

A sikertörténet gerincét itt is a XII. Károly svéd király ellen vívott Északi Háború (Narvától Poltaváig, sőt azon is túl) alkotja, de a szerző kitér az uralkodó hadügyi, közigazgatási, gazdasági és kulturális reformjaira is, a kis könyvecske méretéhez képest kellő terjedelemben.

Az egyetlen zavaros pont a törökök elleni kudarcos hadjárat, fókuszában a pruti csatával (1711), ahol a török hadvezetésnek sikerült bekeríteni, és kiéheztetni -szomjaztatni az orosz sereget, sőt – ha Baltadzsi nagyvezír ezt szorgalmazza – Pétert akár foglyul is ejtheti… Hogy miért nem így történt (a kortársak vesztegetésre céloznak), az a szerző érzésem szerint kissé homályosan magyarázza.*

Ezzel együtt egész jó kis életrajz volt ez; és egyet kell értenem a szerzővel: bár Péter kegyetlen, már-már szadista hajlamú, indulatos, goromba ember volt, aki számlálatlanul pazarolta alattvalói vérét, ennek ellenére ő modernizálta Oroszországot, és hajánál – pontosabban: szakállánál – fogva ő ráncigálta be Európába. Erényei és hibái mérlege az előbbiek felé billen, s így szerintem is jogosak a könyv utolsó mondatai: 'Nagynak nevezték a maga korában. Történelmi távlatból nézve tevékenységét, ezt a jelzőt az utókor sem tagadhatja meg tőle.'

Azt azért hozzáteszem, hogy az ilyen dióhéjban összeállított életrajzok kora azóta lejárt: egy mai Wiikipedia-cikkben szinte minden info, amit ez a kis könyv tartalmaz (sőt ennél több is) megtalálható.

* Jókai – A pruti csata című novellájában egyértelműen amellett teszi le a voksát, hogy Péternek sikerült Baltadzsi nagyvezírt megvesztegetni; ennek tudja be azután a vezír kegyvesztését, lémnoszi száműzetését és 1712-es halálát.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

kaporszakall>!

Péter megbízottai megtudták, hogy hol rejtőzködik, utána eredtek, és rábírták a hazatérésre. Péter kegyelmet ígért. Alekszej 1718 elején érkezett vissza Moszkvába. Néhány nappal később az egész udvar színe előtt bejelentette lemondását a trónöröklésről. De Péter azt követelte tőle, hogy részletesen számoljon be róla, kikkel tárgyalt, milyen összeköttetései voltak. Sorra tartóztatták le azokat, akik Alekszejt biztatták, és Péter halálára számítottak. Hamarosan megkezdődtek a kivégzések. Kiderült az is, hogy Alekszej nem vallott be mindent, így azt sem, hogy örült a Péter ellen kitört felkeléseknek, meg hogy valójában mégsem akart lemondani az utódlásról. Erre letartóztatták. Bevallotta: ha bármilyen felkelők felszólították volna, hogy álljon az élükre Péter ellen, megtette volna. 1718. június 25-én több mint száz világi és egyházi tisztségviselőből összeállított bíróság bűnösnek mondta ki Alekszejt, és halálra ítélte. Másnap délután meghalt, nem lehet pontosan tudni, milyen körülmények közt, de valószínűleg a kínvallatások következtében. Az egyik veszélyes gócot, amely kérdésessé tette Péter reformjait, sikerült megsemmisíteni. Erre szükség is volt, mert a reformok mindennél fontosabbak voltak.

110-111. oldal, A "felsők" ellenállása

Kapcsolódó szócikkek: 1718
1 hozzászólás
kaporszakall>!

Az első összeírás és az időnkénti revíziók egyébként arra is jók voltak, hogy a jobbágyokat szorosabban odakössék a földesúrhoz. Ezentúl már könnyebb volt a szökött jobbágyok felkutatása is. Ez volt nagyjából minden, amit Péter kormányzata a parasztokért tett. Meg egy 1721-es rendelet arról, hogy a jobbágyot nem szabad családtagjaitól elkülönítve, azoktól elszakítva eladni. Az pedig nem is jutott eszébe senkinek, talán még a parasztoknak sem, hogy miféle felháborító, aljas dolog embereket úgy adni-venni, mint egy lovat vagy egy lisztes zsákot.

125-126. oldal, Lőpor és posztó

kaporszakall>!

Szeptember 30-án hozták az első 200 sztrelecet Moszkvába, a kivégzésre. Mögöttük családtagjaik, feleségek, gyerekek. Péter azonban nem kegyelmezett. Felolvasták a halálos ítéleteket. Azután kivégezték őket. Mondják, ötöt közülük Péter személyesen fejezett le. Október elején folytatódtak a kivégzések. A családtagokat száműzték, senki sem fogadhatta be őket házába. A következő év júniusában a még megmaradt sztrelecezredeket is feloszlatták.

68. oldal, A sztreleclázadás


Hasonló könyvek címkék alapján

Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői
Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem
Zolcer János: Gorbacsov titkai
Henry Troyat: Rettegett Iván
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Hahner Péter: Az USA elnökei
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője