Az ​icipicit bátor nyúl 92% 58 csillagozás

Ez egy nagyon aranyos, ízig-vérig mese. A főszereplő Benő nyuszi felfedezi a környeztét és a saját bátorságát is, miközben megmenti a legjobb barátját akalandor Réka nyulat. Nekem tetszettek az illusztrációk is.

A szobatársam vette az unokahúgának, és ha már nála volt, én is gyorsan elolvastam.
Hihetetlenül cuki és tanulságos mese. A rajzok gyönyörűek benne, csak úgy lapozgatni is szemkápráztató. És hát Benő, a csodaszép növény-gyűjteményével… egyből levett a lábamról.
Egyen mindenki kekszet! :)

A Levéltolvaj című könyvhöz hasonlóan ez is egy nagyon szép kiadás.Itt is van arany díszítés a borítón,és ez is nagyobb méretű kötet.
A képek itt is rèszletgazdagok és szépek.A legkisebb és a legnagyobb gyermekem is ugyanolyan élvezettel nézte és hallgatta.
Benő és barátja Réka összevesznek.Benő,hogy kibékülhessen vele összeszedi a bátorságát és legyőzi a félelmeit.
Azon túl, hogy megmutatja az ember mire képes azért akit szeret,több erdei állattal is megismerkedhetnek a gyerekek.
Egy tanulságos, kedves , szeretnivaló történet.

Ez is belefért az ebédszünetes olvasásomba, ez is egy kedves történet volt a barátságról és bátorságról, de a https://moly.hu/konyvek/alice-hemming-a-leveltolvaj illusztrációi nekem jobban tetszettek. :)

Nagyon szorítottam a főszereplő nyuszinak, hogy ki merjen mászni az odújából. És nagyon tanulságos, mi történt utána.

Ez a gyönyörű képeskönyv első látásra megvett kilóra…szerencsére a történet is bájos, szóval csak ajánlani tudom!

Jaj, ez a nyuszi szuper aranyos, nagyon kifejező kis arckifejezései vannak, előhozta az ölelgetős ösztöneimet. Ijedt sálas nyuszi. <3 Meg a folyóban úszkáló vidrák is, meg egyébként az egész könyv képi világa nagyon szép, szerettem a böngészős, részletekben elmerülős, mindenféle állatokat keresgélős nagy képeket.
És a mese is aranyos hozzá, pont annyira tanulságos, hogy még túl szájbarágós se legyen, a kalandok meg pont annyira pici, vidám lépések a világ felé, hogy tényleg pozitív kis kimerészkedés legyen az ismerősből és a komfortzónából.

Könyvtári felolvasás volt (de nem éjfél után), így két gyermekem is hallotta, látta. Tetszett, de inkább nem erre „pocsékoltuk” a 9 kikölcsözhető könyvhelyet.

Aranyos kis történet, pont a négyévesemnek való: félelmek és azok leküzdése. Akarom, de nem merem, el kell induljak, be le kell vágjak, ha meg akarom tapasztalni a világot. Másoknak megy, nekem is menni fog. Nem bántam meg, hogy megvettem neki ezt a szépen illusztrált könyvecskét.

A Libriben keringtünk Lórival, és ilyenkor előbb-utóbb kilyukadunk a mesekönyves résznél. Mielőtt bármit elhozunk, bele szoktunk olvasni, de ez a mese annyira kis rövid volt, hogy véletlenül végig is olvastuk. Nagyon szépek az illusztrációi, egy oldalon kényelmesen kevés szöveg van, ez viszont nagyon szorosan követi a rajzokat. Nincs az a fura helyzet, hogy teljesen más van a képen, mint amit az ember épp felolvas. Azt, hogy behúzós történet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2,5 éves babó kíváncsian végigülte a kisasztalnál és végig tök aktívan figyelt. Az egyes oldalakon annyi apróság van, hogy böngészőnek is lehetne használni, viszont ami elhangzik a történetben, az is biztos ott van valahol eldugva a lapokon, így kicsit játékos is lesz az egész.
A történet maga is nagyon aranyos, a csattanón konkrétan felnevettem, nekem nagyon tetszett. Csak azért nem hoztuk el, mert nem követelte azonnal, hogy olvassuk újra (vonat korszak van…), de egy nap biztos megveszem.