Ez egészen ígéretes volt! Ahhoz képest, hogy egy debütáló regény, és egy sorozat első része, kifejezetten elégedett vagyok. Megvannak a maga problémái, de alapjában véve nagyon is szórakoztató volt.
Amivel problémánk lehet, az a nehézkes kezdet. Egyrészt iszonyatos mennyiségű, és rosszul elhelyezett infótömegen kell átrágnunk magunkat – ez a sokszor teljesen felesleges infóáradat később is jelen van, jó néhányszor még a szereplők párbeszédét és a cselekményt is megakasztja az írónő, hogy elmondhasson egy oldalnyi infót (legtöbbször a szereplők múltjáról, vagy történelemről). Ennek persze megvan az a remek oldala, hogy egy egészen jól (egy YA könyvhöz képes még inkább) kigondolt, és mély világot kapunk.
Aztán itt van Sev karaktere, aki szimplán felesleges. Mármint, szó szerint felesleges, ha kivágtuk volna a fejezeteit a könyvből – kivéve az utolsó 2 fejezetét –, semmiféle hatással nem lett volna magára a történetre. Később egészen biztosan fontos lesz (gondolom megismerünk némi politikát általa), de ebből a könyvből akár ki is lehetett volna hagyni.
Veronyka, a fő-főszereplőnk sokszor iszonyatosan idegesítő. Összességében nem vészes, de vannak olyan ostoba, tehetetlen kilengései, amiket nem tudok hová tenni. Emellett az írónő egyik legnagyobb hibája, hogy a nővére és közé mindössze egy év különbséget képzelt. Mégis, Veronyka úgy viselkedett (és míg nem tudtam, mennyi a korkülönbség, azt is hittem) mintha minimum 4-5 évvel fiatalabb lett volna. (Ez amúgy jót tett volna a történetnek, szerintem.) Amikor pedig megtudtuk, hogy kb. annyi idős, mint a nővére, mégis úgy viselkedik, mint egy életképtelen idióta, hát, az nem tett jót a karakterének. A végén spoiler ez a dolog értelmet nyer persze, de ettől még iszonyatosan frusztráló volt olvasni róla. Emellett a szokása, miszerint spoiler olyan nagyon felidegesített, hogy legszívesebben adtam volna neki egy-két pofont. Sajnos emellett sokszor nagyon egysíkúnak érződik (bár a vége felé akad változás), a kedves jó kislány, aki szereti az állatokat, és nem fogja fel, hogy jót cselekedni nem mindig kifizetődő spoiler. Ezek a tulajdonságok azonban később színeződnek, és jóval érdekesebbé válnak.
Végül pedig Tristan, aki a kedvencem volt az egész könyvben, és mindenképp (számomra) a legérdekesebb. Ráadásul, mikor fény derül az alapvetően baromi klisés spoiler, de valahol mégis élvezetes „csavarra”, nem a megszokott spoiler reakciót kaptuk, aminek nagyon-nagyon örültem. (Bár, arra számítottam, hogy Tristan spoiler, imádtam volna, ha tényleg így alakul.) Nagyon szerettem a kapcsolatát Veronykával, az apjával, és a társaival is. Ahogy láthattuk, hogy a nagyképűnek tűnő „férfi” mögött ott van még a lelkes, és félős kisfiú is. Mindenképp ő volt a legjobban kidolgozva, és a kedvencem is. Emellett, ő volt az oka annak is, hogy Veronyka fejlődött (mármint, mint karakter), és megértette, a világ nem kifejezetten fehér és fekete – még a kegyetlenségnek is megvan a maga oka.
A végső csavar ugyan sejthető volt, de mégsem úgy alakult, ahogy arra én számítottam. Még most sem tiszta minden, de nagyon sok dologra kaptam választ mikor becsuktam a kötetet, és ezt imádtam – így pl. a könyv elején helyet kapó, érthetetlen szituációk is teljesen világossá válnak. A történet maga erősen támaszkodik G. R. R. Martin világára (és itt nem kifejezetten az A tűz és jég dala ciklusra, sokkal inkább a kiegészítő kötetekre, és a mértéktelen történelem egyes részeire gondolok), amivel nincs semmiféle probléma. DE! Nem másolt le semmit, egyszerűen nagyon hasonló keretek közé helyezte a karaktereit, de szépen újragondolt kiadásban.
Maga a történet (szerintem) kifejezetten élvezetes volt, de természetesen Tristan és Veronyka „kapcsolata”, barátsága volt a legjobb. Ahogy szépen lassan alakultak a dolgok, hogy Veronyka nem vált egy hét alatt halálos harcossá (kiképzés nélkül of korsz), és maga az Eyrie világa is remek volt. (Sőt, itt valamiért még a végső spoiler is élveztem, pedig ez nem jellemző.) Emellett szemmel kell tartanom, hogy ez egy YA kötet, tehát nem várhattam el ugyanazt, amit egy felnőtteknek szóló kötettől.
Megvannak a hibái (és totál megértem, ha másoknak nem fog tetszeni), de mindezek mellett, kifejezetten élveztem, és egészen beleéltem magam a történetbe. Biztosan folytatni fogom a sorozatot, és amint becsuktam a kötetet, máris újraolvasáson járt az eszem.