Idézetek 105

HA NEM JÖN A CSODA, MAGAD VÁLJ AZZÁ!

Kezdetben nem rendelkeztem mindennel, amire szükségem volt. Jónéhány fontos tulajdonságot út
közben kellett összeszednem. Ahhoz, hogy korlátok nélkül élhessek, rájöttem, hogy a következő
dolgokra lesz szükségem:

• Erős céltudatosság

• Olyan erős hit, melyet lehetetlen összetörni

• Hit Istenben és a végtelen lehetőségben

• Saját magam szeretete és elfogadása úgy, ahogy vagyok

• Pozitív hozzáállás

• Bátor lélek

• Hajlandóság a változásra

• Bizalommal teli szív

• Vágy a lehetőségekre

• Képesség arra, hogy felismerjem a kockázatokat és nevetni tudjak az életen

• Küldetéstudat, hogy magam mellett mások szolgálatára is legyek

Higgy magadban (mondtam már korábban is, nem?), higgy az élet lehetőségeiben, higgy a saját értékeidben! Ha úgy hiszed, nem vagy méltó a szárnyakra, akkor sohasem fogsz repülni.

Tudod, amikor régi sérelmekbe kapaszkodsz, azzal csak azok kezébe adod az irányítást, akik bántanak, de amikor megbocsátasz nekik, elvágod, ami hozzájuk köt. Többé már nem rángathatják a láncaidat. És ne zavarjon a gondolat, hogy szívességet teszel vele, ha megbocsátasz nekik; nem másért, magadért muszáj megtenned.

5. fejezet: A hozzáállás felemel

Nem elég csupán mondani, hogy „Igazán sajnálom." A tetteid hangosabban beszélnek minden szónál.

Akár beismered, akár nem, te is csaknem ugyanolyan mértékben függsz a téged körülvevő emberektől, mint én. Vannak olyan feladatok, amiket képtelen vagyok egyedül elvégezni, ugyanakkor nem ismerek olyan embert a világon, aki elérte volna a sikert mások bölcsessége, kedvessége és segítsége nélkül.
Mindenkinek szüksége van támogató kapcsolatokra és rokonlelkekre. Ehhez viszont bizalomra van szükség és bizonyítanunk kell saját megbízhatóságunkat.

Harcolni próbáltam a változás ellen, amire nem lehettem hatással, pedig arra kellett volna koncentrálnom, ami felett volt hatalmam: a hozzáállásomra és a tetteimre.

Dönthetünk úgy, hogy veszteségre, kudarcra kétségbeeséssel válaszolunk, és feladjuk a harcot, vagy pedig hagyjuk, hogy a veszteség és a kudarc tapasztalatként szolgáljon, valamint motivációul arra nézve, hogy jobbak lehessünk.

Sosem tudhatod, mi vár rád a sarkon túl. Lehet, hogy az álmaidra adott válasz. Ezért hát szedd össze magad, maradj erős, és küzdj tovább. És akkor mi van, ha kudarcot vallasz? És akkor mi van, ha elbuksz? Edison mondta ezt is: „Minden rossz kísérletnek vége szakad, amint az ember tovább lép előre."

Előfordul, hogy kudarcot vallasz. Én is kudarcot vallok. A legjobbak is kudarcot vallanak, meg mindenki más is. Azok, akik sosem állnak fel a kudarc után, gyakran úgy érzik, hogy a vereség végleges. Ne felejtsük el, hogy az élet nem egy teszt, amin vagy átmész vagy megbuksz. Ez egy folyamat, amiben próbálgatod a szerencsédet, aztán néha összejön, néha nem. Akiknek sikerül, azok felállnak az ostoba hibák után, mert a balszerencséjüket ideiglenesnek és tanulópénznek tekintik. Minden sikeres ember, akit csak ismerek, valahol, valamikor elfuserálta a dolgait.
Gyakran hangoztatják, hogy a hibáik elengedhetetlenek voltak a sikerükhöz. Ha megbotlottak, nem adták fel. Inkább megismerték a problémáikat, még keményebben dolgoztak, és kreatívabb megoldásokat kerestek. Ha ötször buktak el, ötször keményebben próbálkoztak. Winston Churchill jól megfogalmazta ennek a lényegét, amikor azt mondta: „A siker az a képesség, mellyel egyik bukást szenveded el a másik után anélkül, hogy elveszítenéd a lelkesedésedet."