Láncreakció 74% 36 csillagozás

Te mit akarsz? Mert ha nem akarsz valamit, akkor nincsen semmid. Sodródsz, elmosódsz, eltemet a hó meg az árnyak. Aztán tavasszal, amikor olvadni kezd, már senki sem fog emlékezni, hogy hol fagytál meg, és hol temetett el a hó, és soha többé nem leszel sehol.

White Mike hátat fordított a tömegnek. El akart tűnni. El ebből a kibaszott városból. Ahol az emberek lerágják a saját kezüket, miközben mellettük mások szmokingban pezsgőt kortyolgatnak.

153. oldal

Csak néhány hülyegyerek ácsorog az utcán, megpróbál zöldet szerezni, megpróbálják jól érezni magukat, megpróbálják elütni az időt, sajátos módon beszélnek, öltözködnek, járnak, léteznek, mert a hely, ahonnan jönnek homályos, elbaszott, és nem mutat irányt, mert igazából senkinek sincsen semmi dolga, ezért mindenki ugyanazt teszi, és ugyanahoz a popkultúrához meg gyerekkori képregényekhez igazodik, és mindenki dugni akar, és mindenki faszagyerek akar lenni, és mindenki kemény fickó akar lenni, és mindenki csak akar és akar és akar.

175. oldal

White Mike sápadt és áttetsző, mint a füst.
White Mike farmert és kapucnis felsőt hord, meg egy sötét kék Brooks Brothers télikabátot, ami hosszan lelóg róla. Szőke – szinte fehér – haja teljesen rövid. White Mike tiszta. White Mike még egy cigarettát sem szívott el egész életében. Sosem ivott, sosem nyomott el egy spanglit. White Mike azonban nagyon jó díler lett, bár a dolog egyszeri üzletnek indult Charlie unokatestvérével.

(első mondat)

Álljunk fel mindannyian, és adózzunk egy perc néma csenddel azokért a diákokért, akik meghaltak. És most, kérem, álljunk egy percig némán azokért, akik megölték őket.

White Mike látta az Amerikai szépség című filmet, amelyben egy díler srác drága videokamerát vásárol a pénzből, amit összehoz. A srác azt mondja, hogy néha annyi szépség van a világban, hogy nem bírja ki. Baszd meg, gondolja White Mike.

11. oldal

Te mit akarszt? Mert ha nem akarsz valamit, akkor nincsen semmid. Sodródsz, elmosódsz, eltemet a hó meg az árnyak. Aztán tavasszal, amikor olvadni kezd, már senki sem fog emlékezni, hogy hol fagytál meg, és hol temetett el a hó, és soha többé nem leszel sehol.

27. oldal

White Mike felállt, begombolta kabátját, és odasétált az osztályfőnökhöz. Tiszta, érthető hangon azt mondta neki, hogy a beszámolóját Abraham Lincolnról írta, mert ő olyan magas volt. Az osztály röhögött, még a tanár is, mert tudta, hogy White Mike csak viccelt, és az előadás tökéletes lesz. White Mike olvasni kezdett. Abraham Lincolnból mártír lett, mondta, ugyanúgy, ahogy JFK-ből is az lesz majd. A befejezésben White Mike azt fejtette ki, hogy a halál nem igazol semmmit. Lehet, hogy az országnak jót tett, de Abrahamnak biztosan nem, és Jacknek sem. És nekem sem, gondolta White Mike, akinek az anyja az előző nap halt meg. White Mike apja szólt neki, hogy nem kell iskolába mennie, mire a fiú csak annyit mondott: Mit számít az?

31. oldal

Ki-be járkálok, mint egy kísértet, és senki sem emlékszik rá, hogy mikor léptem le. A tökéletes segítségnek ilyennek kell lennie.

48. oldal

White Mike az East Hampton-i strandon sétált a karácsonyi szünetben, és hallgatta, ahogyan Alice – akivel ott futott össze – a szüleiről, a bentlakásos iskoláról meg mindenféle másról mesélt neki. Minden szar volt. Aztán egyre sötétebb és hidegebb lett. Végül a lány levette a ruháját, és az óceánba rohant. Nevetve, kiabálva, halálra fagyva jött ki. Mindezt egyszerre.

88. oldal