Az Émelyítő emésztés-től tényleg megjön az étvágyad! Szomjazol rá, hogy felfedezd: Mekkora a húgyhólyagod űrmértéke? Melyik betegségtől vérzik a szemed? Miért nem ehetnek babot az űrhajósok felszállás előtt? Az agyad melyik része felelős például a hányásért?
Ha úgy gondolod, hogy bírod gyomorral a tudomány émelyítő oldalát, akkor olvasd el ezt a könyvet, amiben lemossuk a mocskot belső szerveidről. Tudd meg, beleid mely részének nincs semmi haszna; miért maradnak a víz felszínén bizonyos salakanyagok; és hogyan akadályozzák meg a vitaminok, hogy kihulljon a hajad. Rémisztő részletek, furfangos feladványok, tanulságos tesztek és komikus képregények találhatók még a kötetben.
Émelyítő emésztés 15 csillagozás
Eredeti cím: Disgusting Digestion
Eredeti megjelenés éve: 1998
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rettentő tudomány Egmont-Hungary
Enciklopédia 7
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Az előző olvasmányomhoz képest itt jóval több idegen szó és bonyolult fogalom merül fel, de lám, itt ez nem is zavart senkit. Vajon miért? Talán mert a fiatalabbak még nyitottak a vicces hangzású idegen szavakra, amivel aztán jól meglephetik a tanáraikat meg az ismerőseiket… Vagy mert nem is olyan nehéz felfogásúak, mint amilyenek mi vagyunk 30 fölött… Én is sok újat tanultam, amit valószínűleg holnap már nem is fogok tudni felidézni, haha. Borborigmus, tiroxin, eruktáció, bezoár, szekretin, kolecisztokinin, defekáció, flatulencia és társai. S vajon hányan ismerik – felnőtt emberek – saját testüket és annak működését valójában? – Saját tapasztalatom az, hogy elképesztő a tudatlanság, és már az általános iskolában megszerzett tudásanyag is hiányzik! Valójában a felnőttek csak tudatlanságukban pöffeszkedve magabiztosabbak, és valahogy még az érdeklődés szikrája is kihalt belőlük, hiszen inkább olvasnak mindenféle szemetet (vesd össze: 5862 – 38) időt nem sajnálva rá, és a gyerekek is túl gyorsan butulnak el aztán, belesimulva a tömegbe. Ezért is fontosak az ilyen könyvek, még ha népszerűségük jóval a megérdemelt szint alatt marad is. Engem még mindig sokkal jobban tud érdekelni az, hogy hány foga van az elefántnak (4!), mint hogy hányféleképpen lehet meghágni egy libát, öhömm…
A végére egy kis feladvány: hol találhatóak meg pontosan az emberi testen belül az alábbi részek?
– Deaver-ablakok
– Langerhans-szigetek
– Lieberkühn-kripták
– Flint-árkád
– Ferrein-piramis
– Mummery-szálak
– Verheyen-csillagok
– Lane-redők
Szerintem 10-ből 9 ember azt sem tudja, hogy ezek mind benne vannak! :)
Amikor először előkerültek ezek a könyvek, még nem volt igazán használva az internet információszerzésre a gyerekek által, így általam sem, épp ezért a szerzőről, Nick Arnold-ról mindenkinek volt valami története, miszerint kipróbált minden hülyeséget, fiatalon meghalt, börtönbe került, mert kiharapott egy részt egy ismeretlen férfiból, csak hogy megtudja, milyen a nyers hús íze, és hasonlók. Persze ezekből semmi sem igaz, és ezek engem szerintem már akkor sem nagyon befolyásoltak a könyvek olvasásakor. Leginkább azért, mert ezek a kötetek egyszerűen jók. Ha mindenki ezeken (is) nevelkedne, biztosan többen érdeklődnének a reáltudományok iránt, és szerintem az alsóbb osztályokban így kéne megszerettetni a tényleges értéket alkotó tudományokat és tantárgyakat a fiktív értéket alkotó tudományoktól.
Minden egyes könyve ugyanarra a sémára épül, azaz hogy az iskolában nem tanítanak meg mindent, és ennek kapcsán néha kicsit túlzóan ugyan, de igaz történeteket mesél a tudománytörténetből, vagy érdekes kísérletekre buzdít fel, majd elmagyarázza, miért is fontos ez.
Népszerű idézetek
Versalius több mindenre jött rá az emberi test felépítéséről, mint korábban bárki más. Ő volt az első, aki pontosan leírta az emberi bélrendszer szerkezetét. 1543-ban a felfedezéseit Az emberi test szövedéke című könyvében tette közzé. Tele volt módfelett gusztusos képekkel emberi testrészekről és csontvázakról. Ezeket mind idillikus környezetben ábrázolta, hogy a téma kevésbé legyen visszataszító. A könyv óriási siker lett.
15. oldal (Egmont, 2002)
Az első ismert beszámoló a szellentésről egy ókori görög színdarabírótól, bizonyos Arisztophanésztől (i. e. 448-380) származik. Egyik színdarabjában egy szereplője így szól:
„Mennydörgésként robbantak ki a szeleim.”
Remekül hangzik.
146. oldal (Egmont, 2002)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Glenn Murphy: Az evolúció …ahogy még sosem hallottál róla ·
Összehasonlítás - Terry Deary – Peter Hepplewhite: Őrült egyiptomiak 93% ·
Összehasonlítás - Adam Kay: Testünk kívül-belül 95% ·
Összehasonlítás - Lucy Hawking – Stephen Hawking: George és az ősrobbanás 92% ·
Összehasonlítás - Alan Macdonald: Csokis csodák 90% ·
Összehasonlítás - Adam Kay: Testünk régen és most 95% ·
Összehasonlítás - Kathryn Lamb: Engedjenek ki! Segítség! 85% ·
Összehasonlítás - Alan Macdonald: Oliver Cromwell szőröstül, bőröstül 79% ·
Összehasonlítás - Piotr Socha – Monika Utnik-Strugala: Kosz 98% ·
Összehasonlítás - Nick Bruel: Rossz Cica fürdik 94% ·
Összehasonlítás