A ​kívánság 90% 52 csillagozás

”Soha ne feledd azonban, hogy a szeret erősebb a félelemnél.”

Nicholas Sparks tavaly, 25. írói jubileuma alkalmából egy új regénnyel örvendeztette meg népes olvasótáborát, mely idén magyarul is megjelent. A kívánság egy hatalmas szerelem és egy női sors története, fájdalmas visszatekintés formájában tálalva.

A főszereplő, Maggie végzetes diagnózist kap, napról napra egyre hagyja el az ereje, így galériájában is segítségre van szüksége. Új kollégájának meséli el részletekben huszonhárom évvel ezelőtti, mindent megváltoztató traumájának, nagynénjéhez való száműzetésének és első, egyben egyetlen nagy szerelmének a történetét. Egy tini hirtelen felnőtté válása, egy kamasz szerelem, egy csupaszív nagynéni, a sziget csodái és a fényképezés felfedezése fokozatosan bomlik ki az elbeszéléséből, miközben a karácsonyi hangulat és a halál közelsége tovább erősíti a könyv keserédes jellegét. Már nagyon rég olvastam az írótól, így újra meglepetésként ért, milyen meghatóan tudja az emberi kapcsolatok történetét tálalni, az utolsó oldalakon pedig már rendesen küzdöttem, mivel a könnyeimtől alig láttam a betűket. Megérintő, tipikus Sparks dráma, igazából semmi kivételes nincs benne, mégis különlegessé teszi, ahogy a mindennél erősebb emberi érzésekről, a szerelemről és a szeretetről ír.

Nicholas Sparks-ot eddig nem olvastam, a fülszövegek, ismertetők, és értékelések alapján mindig úgy gondoltam, hogy alapvetően a szerző kívül esik a komfortzónámon. Általában kerülöm a sírós, bánatos regényeket. Annyi baj van a világban, nem szeretek még célzottan olvasni róla. Persze más az, ha egy alapvetően vidám, vagy izgalmas vagy boldog romantikus regénybe vegyül egy kis szívfájdalom, de töményen rámöntve… nem az én világom.
Az, hogy most mégis megpróbálkoztam vele, egy ajánlásnak köszönhető, ami rávilágított arra, hogy könyvtárosként tulajdonképpen nem lehetek előítéletes. Olyan sokan szeretik, és annyira nem tisztességes ignorálni valakit, pusztán azért mert nekem túl drámainak tűnik. Szóval túllépve a korlátaimat, végül is elolvastam az első Sparks könyvemet.
Érdekes, hogy a „Kívánság” Nicholas Sparks író munkásságának 25. évében jelent meg tavaly, ha jól számoltam, magyarul ez a 22. regénye, és 11 filmfeldolgozás is van már. Eddig azt hittem, hogy a teljes Sparks életművet sikerült elkerülnöm, de ma este rájöttem a wikipédiát olvasva, hogy a „Kedves John” tulajdonképpen a Kedvesem cím regényének adaptációja. És oh igen… akkor már azt is tudom, hogy bőgtem Sparks filmen, és most könyvön is…
A regény írásmódja nagyon kellemes, szinte komfortos. A történetet a főszereplő szemszögéből meséli el, csupán egyszer vált karakternézőpontot, de az egyáltalán nem zavaró. A cselekményvezetés gördülékeny, jó a nyelvezete, olvasmányos, rendkívül gyorsan lehet vele haladni, de mégis szépen megfogalmazott. A történet két idősávban mozog, de jól felépített, követhető, kellően izgalmas, elég feszes is. Szép, kerek regény.
A tartalma a vidámnak tűnő borító és a cím ellenére nagyon kemény. Kezdetként mindjárt egy negyven éves végstádiumos fotóművész Maggie utolsó diagnózisával indít. A komor valóságból indulva az olvasó feltételezhetné, hogy a kezdeti reménytelenséghez képest valami jobb jön, valami előremutató feloldás, valami boldogság, de igazából nem. Bár egy szerelem a központi téma, mégis annyi fájdalom van benne, hogy végül egy szívfájdító olvasmányélménnyé válik. Bár teljesen hihető a történet, mégis kicsit hatásvadásznak éreztem a végét. Ettől persze még alaposan megrázott. Alapból elég érzéketlen tudok lenni, de ennek a könyvnek szétbőgtem a végét. Ezzel tulajdonképpen el is jutottunk odáig, hogy pontosan megfelelt az előítéleteimnek.
A szereplők többnyire rokonszenvesek, bár Maggie szülei és testvére elképesztően hidegek és érzéketlenek. A pozitív szereplők viszont tetőtől talpig pozitívak, sehol egy jellemhiba, egy kis gonoszság, egy rossz mondat, semmi. Ez még nehezebben feldolgozhatóbbá teszi az elengedést.
Bár mindenképpen jó olvasásélmény volt, és csak maximális pontot tudok rá adni, egy ideig biztosan messzire kerülöm a Sparks regényeket.

Nicholas Sparks legújabb regénye a bevált recept szerint ismét egy megindító történet. A rajongók nem fognak csalódni. Azonban szerintem sokkal több van ebben a történetben, ha lehántjuk a rétegeit.
https://gaboolvas.blogspot.com/2022/03/a-kivansag.html

Nicholas Sparks regényeiben nagy szerepet játszanak az érzelmek, mint ahogy most is megrendítő gondolatokat olvashatunk gyógyíthatatlan betegségről, veszteségről, életünket örökre megváltoztató döntésekről. Sok fontos témát érint: tinédzserkori meggondolatlan kapcsolatok következményei, az első szerelem meghatározó szerepe, a szülők megfelelő iránymutatása és védelmező szeretetének hiánya a felnőtté válás útvesztőjében. Életszerű, szívfájdító történet.

Ez egy sztori a sztoriban történet, múlt a jelenben, melyet Maggie a világhírű fotós mesél el ifjú kollégájának, aki főnökasszonya minden régi történetét nagy érdeklődéssel és együttérzéssel hallgatja. Maggie lesújtó diagnózist kapott az egészségét illetően, a rák megtámadta a szervezetét és a kezelések nem mutatnak javulást, így a nő élete közepén visszatér fiatalkora emlékeihez és ezt megosztja a munkában nagyon rátermett fiatalemberrel.
A regény egy összetett történet, melyben jelen van tinédzser-terhesség, örökbefogadás, a szülői elvárások szerinti élet, első szerelem, önmegvalósítás, betegség. Olyan karakterek kelnek életre ebben a könyvben, amire akár azt is mondhatnánk, hogy csak a könyvekben léteznek, de mégsem mondom, mert ha szerencsénk van, akkor igenis találkozunk ilyen emberekkel.
Bővebben: http://www.konyvutca.hu/2022/08/nicholas-sparks-kivansag.html

Mindig nagyon várom Sparks legújabb könyveit, mert hozza a kötelezőt, igaz, nem többet, de nem is kevesebbet. Mert ettől a történettől sem lehet hátast dobni, akkora dráma, és döbbenet nincsen. Mégis a Sparks-féle varázs, a mindennapok egyszerűségében rejlő szépség most is ott van, és most nem éreztem, hogy ez unalmas lenne. Szerethető karakterek, spoiler, megkapó városka, kicsit sajnálnivaló,de unszimpatikus szülők, és az ennél sokkal szerethetőbb távoli rokonok, és még lehetne folytatni. De a lényeg, hogy az életet teljesen ki kell élvezni, és használni a lehetőségeket, nekem erről is szól a könyv. Nagyon szép, igazi lelki felüdülés ez a regény, és mit tartogat még a jövő?

Megható, drámai és sajnos vagy sem, teljesen kiszámítható. spoiler

Ez a Sparks, akit nagyon szeretek:)
Nagyon tetszett a történet:)
A végén 1-2 könnycseppet elmorzsoltam…
Ajánlom :)

Bevallom, nem vagyok nagy Sparks-rajongó, nem is olvastam tőle túl sokat, és a regényeiből készült filmek engem jobban lenyűgöznek, mint maguk a könyvek. A kívánságot egy jó barátom ajánlására olvastam el, és hát teljesen magával vitt! Csodálatosan megírt regény. Úgy a felénél kezdtem sejteni, mi lesz a vége, de ez semmit nem vett el az élményből. Az utolsó oldalak erősen zsebkendő-fogyasztók és szívet facsargatóak, de ezzel együtt is szép lett a lezárás.

Ez az egyik legcsodálatosabb Sparks-regény, amit valaha olvastam! Maggie története mind tinédzserként, mind felnőttként lenyűgöző és fájdalmas. Az életének több eseménye ismerős, itt-ott párhuzamot vontam a saját tapasztalataimmal, a saját magammal és a körülöttem lévő emberekkel történt dolgokkal, ami kicsit talán még inkább közelebb vitt a könyvhöz. Sok mindent érzek most, de nem találom hozzá a szavakat.