Az ​első birodalmak 6 csillagozás

Nicholas Postgate: Az első birodalmak

A ​Tigris és az Euphratész, illetve a Nílus völgyét gyakran a közel-keleti civilizáció ikerbölcsőjének nevezik. Valóban igaz, hogy a görögség és a rómaiak Közel-Kelettől örökölt, és sajátjukkal alakított kulturális hagyományai ebből a két nézőpontból származnak. Egyiptom és Mezopotámia azonban – bár nagyjából egy időben születtek – korántsem egypetéjű ikrek. Egyiptom egyöntetűségével – egy uralkodó, egy folyó, egy nyelv és egy nép – szembeállítva, Mezopotámia a népek és dinasztiák zavarba ejtő egyvelegének adott otthont. Amikor a civilizáció i. e. 3000 körül, a mai Irak déli részén felvirradt, a sumereket találjuk ott megtelepülve. Eredetük ismeretlen. nyelvük ellenállt minden más nyelvvel történő rokonítási kísérletnek, pedig megpróbálkoztak a baszkkal, a magyarral és a kínaival is. Rajtuk kívül délen és az Euphratész mentén feljebb akkádok éltek, akik, úgy sejtjük, valaha nomádok voltak az Arab-sivatagban, mint ma a beduinok, és akárcsak ezek, sémi nyelvet beszéltek. A letelepült… (tovább)

Eredeti cím: The First Empires

Eredeti megjelenés éve: 1977

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A múlt születése Helikon

>!
Helikon, Budapest, 1985
158 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632078527 · Fordította: Háklár Noémi

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

András_József_Tóth >!
Nicholas Postgate: Az első birodalmak

Kvázi folytatása David Oates – Joan Oates: A civilizáció hajnala című könyvének. Bár az előző kötet jobban tetszett, lehet, hogy csak sok volt így egyhuzamra a Mezopotámia régészete-történelme. Az első fejezet bemutatja a kor társadalmát, ez a rész kötött le a legjobban. Az is érdekes volt, mennyire összekötötte a korszak államait az írás és a kereskedelem. A térség régészeti feltárásaival kapcsolatban több dolog már említésre került Oatesék könyvében is, a különböző asszír és babiloni dinasztiák/korszakok leírását néha untam.


Népszerű idézetek

András_József_Tóth >!

Egyszer, amikor egy rossz előjel következményeit elkerülendő, Iszin királya átmenetileg elhagyta a trónt, és helyettest ültettek a helyére, a király meghalt (mert forró kását nyelt, ahogy mondják). Helyettese pedig, Enlilbáni, egy kertész, ha már úgyis a trónon ült, ott is maradt 24 éven át. (kb. i. e. 1860-1837).

22. oldal, 1. fejezet - A civilizáció természeti és társadalmi környezete


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Joan Oates: Babilon
A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia
Göran Burenhult (szerk.): Óvilági kultúrák
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai
Simon Martin – Nikolai Grube: Maja uralkodók krónikája
C. W. Ceram: A hettiták regénye
Rózsa Péter – Pozdora Zsuzsa (szerk.): Barangolás ősi kultúrák világában
Tóth Emese (szerk.): Stonehenge