A ​nácizmus okkult gyökerei 4 csillagozás

Nicholas Goodrick-Clarke: A nácizmus okkult gyökerei

Az ​angol történész könyve tudományos alapossággal tárja fel azon ausztriai és németországi okkultista csoportok leglényegesebb jellegzetességeit, amelyek a huszadik század első négy évtizedében politikailag szélsőjobboldali érdeklődést és elkötelezettséget mutattak. A szerző összefüggést állapít meg a Madame Blavatsky-féle teozófia és e csoportok nézetei között. Olyan személyek életútját írja le, mint Guido von List, Jörg Lanz von Liebenfels, Rudolf von Sebottendorff, Karl Maria Wiligut és mások; nem feledkezve meg azon szervezetek – a Guido von List Társaság, az Új Templomosok Rendje, a Thule Társaság, a Germanenorden, az SS okkult irányultságai – ismertetéséről sem, amelyeknek e személyek vagy alapítói, vagy pedig vezetői voltak.

Az életutak leírása során a szerző bemutatja, hogy ezek a személyek milyen kapcsolatban álltak a német nemzetiszocializmus bizonyos meghatározó képviselőivel, vagy ha nem is álltak személyes kapcsolatban, eszméik mennyiben voltak hasonlóak a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Nemzetek Európája, Budapest, 2003
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638619872 · Fordította: Vinczvári László

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Julius Evola


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Nicholas Goodrick-Clarke: A nácizmus okkult gyökerei

„El kell szökni onnan, ahol az élet lüktet, és emberi kéztől nem érintett, elhagyatott helyeket kell felkeresni, hogy a természet mágikus fátylát fellebbentsük." – Guido von List

Érdekes, forrásokkal alaposan ellátott könyv, melyet jó szívvel ajánlok a téma iránt érdeklődőknek. Egy jó könyv akkor jó számomra, ha sok információt tartalmaz vagy csak megadja a kellő hangulatot számomra. Itt mindkettő érvényesült, egyáltalán nem az a száraz vagy esetleg unalmas tankönyvszerűség, hanem tényfeltáró különlegesség.
Ez is tökéletes a maga nemében: Cezary Michalski: A nácizmus ezoterikus forrásai!

kissakos I>!
Nicholas Goodrick-Clarke: A nácizmus okkult gyökerei

A címből kiindulva egy merész könyvre számítottam, de ehelyett egy kissé zagyva ezoterikus művet kaptam amiben néha megmlítik a nácizmust is, illetve annak spirituális gyökereit.Csalódás volt…


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

El kell szökni onnan, ahol az élet lüktet, és emberi kéztől nem érintett, elhagyatott helyeket kell felkeresni, hogy a természet mágikus fátylát fellebbentsük.

48. oldal, Guido Von List

Lunemorte P>!

Az 1118-ban alapított Templomos Rend eredetileg a keresztes háborúk harcos vallási rendje volt, amelyet 1291-ben a Szentföld elhagyására kényszerítettek. Ezt követően a rend egy, a francia király által indított rágalmazó hadjárat áldozata lett, aki kapzsin irigyelte a rend gazdagságát és befolyását országában. Sátáni praktikákkal, bizonyos perverziókkal és blaszfémiákkal, többek között egy emberi fej formájú hatalmas bálvány imádásával vádolta meg a rendet. E hamis vádak folytán a rendet könyörtelenül letörték, vezetőit pedig 1314-ben megégették. A valószínűleg hamis vádak ellenére a történelmi emlékezet a templomosokat egy miszteriózus és eretnek aurával lengte körül. A rend e középkori letörésének volt bizonyos hatása a templomosok szabadkőműves adaptációjára.

77. oldal, Az Armanenschaft

1 hozzászólás
Sz_László>!

Wotant az Eddában a háború isteneként valamint az elesett hősök Valhalla-beli uraként tisztelték. A költeményekben egyszerre mágus és halottidéző. A „Havamal” és a „Voluspa” leírta, hogy Wotan mily módon hajtott végre önsanyargató rituálékat a természet misztériumai mágikus gnózisának elnyerése céljából. A tizenkilencedik század végi tudósok szerint ezek a tettek a sámánizmus egy formáját tükrözték. Eme rituálék bemutatója a fájdalomnak köszönhetően bizonyos mágikus és pszichikus erőkre tett szert. A „Havamal”-ban Wotant lándzsával megsebezték és kilenc éjszakára étlen-szomjan felakasztották egy szélfútta fára. Szenvedése tetőpontján egyszer csak megértette a rúnákat. Leereszkedett a fáról, majd elmondta a tizennyolc rúnikus varázsigét, amelyek tipikusan a halhatatlanság titkára, az öngyógyítás képességére, a csatában az ellenség feletti uralom megszerzésére, az elemek feletti uralomra és a szerelmi sikerre vonatkoztak. A „Voluspá”-ban Wotan egyik szemét Mimir kútba dobja, hogy a jövőbelátás képességét megszerezze.

63. oldal

3 hozzászólás
Sz_László>!

List Wotan minden egyes verséhez egy megadott rúnát rendeltm okkult jelentéseket és egy összegző mottót adván az adott varázsigéhez. Ezek az okkult jelentések és mottók voltak hivatva az újra felfedezett Wotan-vallás doktrínáit és maximáit reprezentálni. Tipikus mottók voltak: „Ismerd meg önmagad, így mindent megismersz!”; „Öleld magadba az univerzumot, így uralni fogod azt!”; „Ne féld a Halált, nem képes téged megölni!”; „Életed Isten kezében van, bízd rá magad önmagadban!”; „A házasság az árja rassz gyökere!”, „Az ember Istennel egy!”. A wotanizmus gnosztikus természetéről árulkodik az, hogy a maximák az emberi szellem benső erejére és Istennel való azonosságára helyezik a hangsúlyt.

64. oldal

1 hozzászólás
Sz_László>!

A Padernborn melletti Wewelsburg SS rendi várként és ceremoniális központkénz való kiépítése egyértelműen Weisthor leglátványosabb megnyilvánulása a Harmadik Birodalomban. […]
Weisthor jóslata szerint a kastély egy Európa és Ázsia közötti jövőbeni konfliktusban mágikus német erőd lesz. Ez az eszme egy régi vesztfáliai legendán alapult, amely egy tizenkilencedik századi versben lelte meg romantikus kifejeződését. Egy öreg pásztor vízióját beszéli el a „nyírfánál zajló csatáról”, amelyben egy roppant keleti hadsereg végül vereséget szenved a Nyugattól. Weisthor Himmler tudomására hozta ezt a legendás, s azt állította, hogy Wewelsburg az a „bástya”, amelyen eme „új hun invázió” az ősi prófécia beteljesedéseképpen megtörik. Karl Wolff, a törzskar főszárnysegédje visszaemlékezése szerint Himmlert roppant mód megmozgatta Weisthor ideája, amely összehangban volt saját elképzelésével az SS azon jövőbeni szerepéről, amelyet Európa védelmében egy, a várakozások szerint egy-két évszázadon belül bekövetkező kelet-nyugati összecsapásban tölt be.

233-234. oldal

Sz_László>!

Himmler Wewelsburggal kapcsolatos végső tervei annak az SS-ben betöltött kultikus szerepét tükrözik. A hatalmas megnagyobbított északi torony kupolás törterme a tervek szerint arra szolgált volna, hogy itt az elhunyt SS-Gruppenführerek címereit kifüggesszék; alant a pincében avagy az SS-Obergruppenführer-teremben meghatározatlan ceremóniákat terveztek. A kastély szárnyaiban a tanulószobák olyan alakokról voltak elnevezve és nekik megfelelően berendezve, akik az „északi mitológiát” reprezentálták: Widukind, Henrik király, III. (Oroszlán) Henrik, Arthur király és a Grál. A területre vonatkozó, 1940 és 1942 között datálódó tervekben gondoskodtak a falu távolabbra telepítéséről, valamint egy olyan, a domboldalon az eredeti középkori kastély köré félkör alakban rendeződő hatalmas komplexum építéséről, amely termekből, galériákból, tornyokból, fiatornyokból és kurtinákból állt volna. Az 1960-as évekre megvalósulni esedékes tervek alapján készült modellek fotói azt sugallják, hogy Himmler egy milleniumi Nagynémet Birodalom centrumában egy hatalmas léptékű SS-vatikán megteremtéséről álmodott.

235. oldal

Sz_László>!

List művész és tudós akart lenni, amin ő romantikus történészt értett, aki a folklór és a táj segítségével olvasni tud a múltban. Ezen ambíciói miatt konfliktusba került apjával, aki azt akarta, hogy legidősebb fiúként és örökösként a család bőrkereskedelmében dolgozzon. List engedett ezeknek az atyai elvárásoknak, és kereskedelmi gyakorlatra szánta el magát, de egyáltalán nem vetette alá önmagát teljesen a munkának. Ettől kezdve megosztotta idejét a kereskedelem, valamint a művészet, a képzelet és a természetimádat privát világa között. Munkaidejében atyjának segédkezett, de minden szabadidejét vidéki kószálásokkal vagy lovaglással töltötte, az időjárástól függetlenül, miközben élményeiről vázlatrajzokat vagy leírásokat készített.

46. oldal

Sz_László>!

A későbbiek folyamán List őszintén leírta, hogy a természet iránt vonzódik, az utcák, üzletek és gyárak modern világára adott reakcióképpen. Gyakran fejezte ki nemtetszését a nagyvárosi Béccsel kapcsolatban: amikor csak vidékra ment, úgy érezte, megmenekült „a nagyváros füstös leple alól”, a „profit utáni vad hajsza félelmetes színteréről”. List szerint a modern gazdaság az önmegvalósító individualizmus mottójának leple alatt tévútra vezeti az embert. „El kell szökni onnan, ahol az élet lüktet, és emberi kéztől nem érintett, elhagyatott helyeket kell felkeresni, hogy a természet mágikus fátylát fellebentsük.” Szökése a természet jóságos és csendes birodalmába a modernitástól való menekülés volt, amelyet taln összefüggésbe hozott a kereskedelmi karrier érdekében gyakorolt atyai nyomással

47-48. oldal

Sz_László>!

Otto Rahn a romantikus európai útleírók és történészek típusához tartozott, Pasztorális és hangulatfelidéző elbeszélésének sikeres részei azok, amelyekben szívesen lefesti a hesseni nyári tájat, Dél-Tirol völgyeit, Montségur sziklavárát és a helybéli falut, ahol a hó miatt egy világtól elzárt telet töltött, valamint Izland kietlenségét és monotóniáját. Míg Rahn múzsája és átlagos ízlésű tudományossága megkülönbözteti őt a rúnákkal és megalitokkal foglalkozó hóbortos árja okkultistáktól, érdeklődésük és motivációjuk között van némi azonosság. E közös platform egy elveszett germán tradíció kutatásával kapcsolatos, amely tradíciót a feltételezés szerint a Katolikus Egyház vagy más ellenséges érdekek elhomályosítottak vagy elpusztítottak. 1935 szeptemberében Rahn izgatottan írt Weisthornak azokról a helyekről, amelyeket Németországban a Grál tradíció keresése kapcsán meglátogatott, teljes titoktartást kérve a dologról, kivéve Himmler személyét. A próbálkozás, hogy egy ilyen tradíciót felfedezzen, olyan szenvedélyre utal, amely közös volt Rahnban, Weisthorban és Himmlerben is. Mindhárom férdi hitt abban, hogy a jelenben megtalálható az ősi pogány kultúra kulcsa.

237. oldal

Sz_László>!

Amikor az SS úgy döntött, hogy figyelembe veszi az itáliai idealista filozófus, Evola ideológiai álláspontját, Weisthorral konzultáltak. Báró Julius Evola (1898-1974) az elitizmus és a modernitás-ellenesség doktrínáját hirdette, amely a demokrácia feminin princípiumával szemben a szoláris mitológia és a férfias arisztokratikus princípium által meghatározott árja-nordikus tradíción alapult. Ezek az ideák a rasszizmusról, grál-misztikáról és az archaikus Tradíciókról szóló könyveiben jutottak kifejezésre. Minthogy Itáliában a hivatalos fasiszta pártvonal számára nem volt teljesen elfogadható, Evola külföldön próbált elismerést kivívni: német nyelvű könyvei többek között a Heidnischer Imperialismus [Pogány imperializmus] (1933) és az Erhebung wider die moderne Welt [Lázadás a modern világ ellen] (1933) voltak.1938 elején az SS vizsgálni kezdte eszméit, és Weisthort arra kérték, kommentálja Evola 1937 decemberében Berlinben tartott előadását. 1938 júniusában további három előadást tartott, Himmler pedig újból Weisthorhoz utalta a kérdést, azon további kéréssel, hogy a saját tradícióik szempontjából készítsen recenziót Evola pogány imperializmusról írt könyvéről. Weisthor válasza szerint Evola alapvetően árja koncepciót tételezett, azonban nem igazán tudott a történelem előtti germán intézményekről és azok jelentéséről. Azt is megjegyezte, hogy ez a defektus a fasiszta Itália és a náci Németország közötti ideológiai különbségeket reprezentálta, valamint, hogy ez tartós szövetségük kárára lesz. Wiligut jelentését nyilvánvalóan respektálták. A kellő időben az SS úgy rendelkezett, hogy Evola tevékenysége nem kívánatos a Harmadik Birodalomban.

237-238. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1937 · 1938 · Berlin · Heinrich Himmler · Julius Evola · SS (Schutzstaffel)
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Art Spiegelman: A teljes Maus
Győrffy Iván – Litván Dániel – Papp Gábor (szerk.): A Harmadik Birodalom
Rupert Butler: A Gestapo
Michael FitzGerald: Nácik okkult háborúja
Anette E. Dumbach – Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa
Eric Metaxas: Bonhoeffer
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése
David de Jong: Náci milliárdosok
Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!
Rácz Árpád (szerk.): A Hitler-rejtély