A ​tér és a torony 15 csillagozás

Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért
Niall Ferguson: A tér és a torony

A ​magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki – bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll –, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékony szovjet kémhálózat működött… Ferguson egyaránt képes jó sztorikkal szórakoztatni és tudományos rendet vágni a sikeresen működő társadalmi hálók bonyolult szövevényében. Az összefüggések rávilágítanak napjaink működésének menetére, legyen szó az internet vagy a Facebook társadalomformáló hatásáról.
A világtörténelem fordulópontjainak ragyogó feldolgozása, beleértve a jelent is, mely a régi hatalmi hierarchiák és az új társadalmi hálózatok kialakulásának metszéspontjában áll.
The New York Times bestseller.
„Magával ragadó és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Scolar, Budapest, 2021
606 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635090488 · Fordította: Gebula Judit, Vancsó Éva
>!
Scolar, Budapest, 2019
606 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635090488 · Fordította: Gebula Judit, Vancsó Éva

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

pakisztániak

Helyszínek népszerűség szerint

Oxford · Cambridge


Most olvassa 5

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Barbár >!
Niall Ferguson: A tér és a torony

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Hálózatok és hierarchiák harca, egymás mellett élése és egymást váltása a történelemben a reneszánsztól kezdve napjainkig. Niall Ferguson bőségesen szemezget a történelmi eseményekből, amik hol a a hálózatok, hol a hierarchiák győzelmét hozzák. Többnyire az történik, hogy a hálózatok hierarchiába szerveződnek, különben anarchia uralná a világot.
A téma adta volna magát az összeeküvés-elméletek felsorolására és megcáfolására, de ez lényegében elmaradt. Az illuminátusok voltak, elhaltak, a 20. század elején úlból felbukkantak, majd végleg kipusztultak. Mai utódaik (Bilderberg-csoport, Trilaterális Bizottság) éppen csak említésre kerülnek. Gyuri bácsi előkerül ugyan, 1992-es dicső tette, amikor az angol fontot shortolta, részletesen kifejtésre kerül, de további tevékenységéről nem esik szó. Hogy miképpen filantrópkodik, és befolyásolja a világpolitikát saját hálózatával, amely esetleg nem része-e egy nagyobb hálózatnak, az a könyvből nem derül ki. Az olyan vélekedés, hogy a „világot valamiféle nagy hatalmú, zárt körű elit hálózat irányítja […] amit azonban ebben a szellemben fogalmaznak meg, szinte kivétel nélkül szemétre való”. (21. oldal)
A könyv tárgyilagos, és az utolsó mondatokból azt lehet leszűrni, hogy a tér és a Trump-torony meccse éppen döntetlenre áll.

4 hozzászólás
Dávid_G>!
Niall Ferguson: A tér és a torony

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Ez a könyv rávilágít arra, hogy milyen fontosak az informális kapcsolati hálók és hogy működtetik a történelmet a hierarchiára épülő állami és államközi intézményrendszerekkel párhuzamosan. E viszonyítási rendszer elgondolkodtathatja az olvasót, új látásmóddal ruhazhatja fel. Maga az írás azonban nem sodró, érdekesnek sem mondanám, az író Civilizáció c. művének kistestvére lehet csupán.


Népszerű idézetek

Barbár >!

A legtöbb módszer az egyenlőtlenségek eltüntetésére – az „egyetemes alapjövedelem, a megfizethető gyermekgondozás, olyan egészségügyi ellátás, amely nem kapcsolódik egyetlen vállalathoz sem, az életfogytig tartó tanulás” – nem jöhet létre globálisan, mert csak a nemzeti politika szintjén életképes, amelynek a régi, huszadik századi jóléti államok a letéteményesei.

484. oldal

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Black_Venus >!

Az oxfordi és a cambridge-i egyetemek nagyon hasonlók; a turisták számára szinte megkülönböztethetetlenek. Ősi viselkedésük a kívülállók számára apró különbségekre építő narcisztikus magatartásnak tűnhet. Míg Oxfordban a második szemesztert „Hilarynek” nevezik, Cambridge-ben „böjt” a neve. Az oxfordi diákoknak konzultációik vannak, a cambridge-ieknek megbeszéléseik. Az oxfordiak állva eveznek a csónakban, miközben a „skatulya” előre néz, a cambridge-iek egészen más formájú hajójukban a „ládán” állnak evezés közben. Rengeteg ilyen triviális különbséget lehetne felsorolni. A két egyetem között azonban gyakran alapvető filozófiai különbségek is adódnak. Soha nem volt azonban olyan nagy az intellektuális távolság a két intézmény között, mint az első világháború előtt és után. Miközben Milner oxfordi hálózata egyfajta izmos, katonai, birodalmi és heteroszexuális jövőt vetített előre, cambridge-i társaik szinte homlokegyenest az ellenkezőjét képzelték el. A cambridge-i Apostolok körül kialakult hálózat kifinomult volt, pacifista, liberális és homoszexuális.

231. oldal - 33.fejezet Apostolok (Scolar, 2019)

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Kapcsolódó szócikkek: Cambridge · Oxford
Barbár >!

A menekültek többsége olyan országból érkezik, ahol a saríát követik: például a pakisztániak 84 és az irakiak 91 százaléka. Azok közül, akik a saríát támogatják, a pakisztániak háromnegyede, és az irakiak kétötöde támogatja azt is, hogy halállal büntessék, aki elhagyja a vallását.

438. oldal

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Kapcsolódó szócikkek: pakisztániak · saría
Barbár >!

Ahogy láttuk, a Google 1998-ban indult útjára egy Menlo Parkban (Kalifornia) található garázsból. Ma képes feldolgozni naponta több mint 4,2 milliárd keresést. A You Tube 2005-ben született egy pizzéria feletti szobában San Mateóban. Ma lehetővé teszi az emberek számára, hogy naponta 8,8 milliárd videót nézzenek meg. A Facebookot a Harvardon álmodták meg egy évtizeddel ezelőtt. Ma közel kétmilliárd felhasználója van, akik legalább havonta egyszer bejelentkeznek.

462. oldal

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Kapcsolódó szócikkek: 1998 · 2005 · Facebook · garázs · Google · San Mateo · YouTube
Barbár >!

Az internetet senki sem tervezte, csak nőtt.

353. oldal

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért

Kapcsolódó szócikkek: internet
Barbár >!

Ugyanakkor, miközben közel megkétszerezték a szövetségi adósságot, az Obama-kormány a hatáskörét arra használta fel, hogy új módokon gyűjtsön pénzt: több mint százmilliárd dollárt a banki jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos vizsgálatok „elszámolásával”, és 20 milliárd dollárt a BP Horizon olajfolt-kompenzációs programmal. (A politikai szövetségesek nevében közbelépett a General Motors és a Chrysler „irányított csődjénél”.)

406. oldal

Niall Ferguson: A tér és a torony Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért


Hasonló könyvek címkék alapján

Barabási Albert-László: Villanások
Katus László: A középkor története
James Hawes: Németország legrövidebb története
Pete László: Itáliától Olaszországig
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1. – A boldog békeidők
Roger Crowley: Hódítók
Roger Crowley: Kalmárköztársaság
Szabó János: Haderő-átalakítás
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Timothy Snyder: A zsarnokságról