Lányaim 10 csillagozás

Németh László: Lányaim Németh László: Lányaim Németh László: Lányaim Németh László: Lányaim

Egy ​szenvedélyes regénye e könyv, amelyből kitűnik, hogy tör föl és rendeli maga alá a „pedagógusi mámor” egy sokoldalú íróember minden műfaját és képességét. Csak nagy író képes arra, hogy miközben választott témáját – leszűkítve: a családi élet boldog derűjét – fejti ki, magával ragadja az olvasót számtalan más pályára: kibontakozik előttünk a történelmi kor, amely Magyarország – és Németh Lászlóék számára is – emberpróbáló történéseivel a családot is hol szétszakítja, hol életveszedelmesek sorába taszítja; valamint a tudós apa nyelvtanítási és matematikatanítási pedagógiai kísérletsorozata. „…itt nem azért vették le egy otthon feléje eső falát, hogy valaki a maga gyermekeit, mint tárcából előhúzott fényképeket, intim helyzetekben mutogassa…” – írja Németh László. De szülő majd minden emberből lesz, s ennek megfelelően saját tapasztalatait nemhogy nem érdektelen, de nagyon is tanulságos egybevetni a könyv tartalmával. -Azt „adom tovább, ami ifjan engem is megejtett… apaság,… (tovább)

>!
Ciceró, Budapest, 1996
234 oldal · ISBN: 9635390688
>!
Magvető, Budapest, 1962
270 oldal
>!
Turul, Budapest
108 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 16


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
olvasóbarát P
Németh László: Lányaim

Érdekes bepillantani az orvos -író apa családjának világába, gyermekeihez való viszonyába. Németh Lászlónak 5 lánya született, egy még gyermekkorában meghalt. A lányok házitanítója az apa volt, megismerhetjük pedagógiai kísérleteit a nyelvek oktatásában, a matematikai tudományokban. Kritikus, humoros beletörődéssel ír lányai tulajdonságairól. Azokat a köteteket is felsorakoztatja, amelyek a gyerekek olvasmányélményei voltak: Móricz Zsigmond, Petőfi, Arany János: Toldi, balladák. „Az ember klasszikusok olvasására született”-írja és az a véleménye, hogy a vers természetesebb tápláléka a gyermeknek. „A lányaim azonban élnek, mint karcsú, növő lombikok: leolvashatom róluk pedagógiai kísérleteim eredményét.”
Nagyon tetszett, hogy a gyermekkorban rajzolt tabló 17 év után újból megismétlődik, újra rajzolva az azóta felnőtt lányok portréját. Láthatóvá válik mit hozott a sors a lányok életében, milyen felnőttek lettek, hogyan teljesültek a szülői álmok? A kötet végén megjelenik az első unoka is.

2 hozzászólás
>!
Gólyanéni
Németh László: Lányaim

Amikor hazahoztam a könyvtárból a könyvet, azt gondoltam, hogy ismét „elvarázsol” a szerző. Az átlapozásnál, már kiderült, hogy ez nem az az általam megszokott Németh László mű. De élveztem olvasni, valószínű azért, mert a gyermeklélektant és általában a pszichológiát is szeretem.
Az orvos szerző itt megmutatja pedagógusi és pszichológusi tehetségét is. A „kísérletező” édesapa könyve ez. Aprólékos megfigyeléseket vet papírra, miközben fejlődésük közben nyomon kíséri lányait, illetve hatalmas műveltségét kihasználva mindegyiküket a saját tehetségének megfelelően segíti.

1 hozzászólás
>!
Carmilla 
Németh László: Lányaim

Nem a megszokott hangon szól az író, de ennek ellenére (vagy ha úgy tetszik: éppen ezért!) nagyon szerettem olvasni. Mivel a könyv az első kiadásban került hozzám, s nem a további, bővített kiadások valamelyike (lásd oldalszám közötti jelentős különbség), nekem a 17 évvel későbbi rész egyelőre kimaradt – de mindenképpen szeretném majd valamikor pótolni.* Németh László igazi lányos apuka volt: 6 lánya született, de kettőt korán el is veszített. A legfiatalabb, Csilla a könyv megírásakor még „félúton” volt, ebből (s a könyvkiadó nevéből) a megjelenés dátumát 1945-re saccolom.
    Igen, mondhatni, hogy ez egy személyes írás, de ettől még cseppet sem érdektelen. Sőt! Annál izgalmasabb. A Németh Lászlótól megszokott komor, sötét, drámai világ helyett itt totyogó, gagyogó kislányokat láthatunk a figyelem középpontjában, és bizony még a humorát is megcsillogtatja. Nem tudok jobb szót: egyszerűen aranyos. Nem is értem, miért nem olvassák ezt többen?
* spoiler

1 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I
Németh László: Lányaim

Nem kétséges: szeretem, ahogy ír. Ez a könyve viszont – talán érthető módon – az olvasó számára túl személyes lehet, bennem is kicsit olyan „mi közöm nekem ehhez” érzést keltett időnként. Németh László mint apa sok esetben elvész a részletekben – önmaga számára persze nyilván nem, de egy külső szemlélő számára biztos. A könyv első harmada tetszett leginkább, de nem adtam fel, hogy keresgéljem azokat a tipikusan „némethlászlós” gondolatokat, és bizony, végig ott vannak a könyvben.


Népszerű idézetek

>!
olvasóbarát P

A szeretet azonban nem erény, hanem természet; áramlik vagy nem áramlik belőlünk, mint ahogy a bőrünk is fényes vagy fénytelen.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
4 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

Nyelveket haszontalan időtöltés tanulni. Meg kell tanulni őket. Fel kell jutni egy szintre, amin aztán tartani tudjuk magunkat.

>!
Carmilla 

Rég gondolkozom már egy darabon, afféle tragikomédián, tán Szörnyeteg lenne a címe, vagy Sárkány a barlangban; olyan ember, akiben mohó vágy él a kapcsolatok után, s mégis magában kell maradnia, mert ami neki természetes viszony, a másik félnek terhes és sok; akit megölel, megijed, hogy összeroppan. Bennem is van valami ebből. Amíg közönyösen ténfergek az emberek közt, még szeretnek is, vágyódnak utánam. De ha azt mondom, jól van, barátkozzunk: a másik fél szemében felhőköl az ijedelem, s egy rémült lépést tesz hátrafelé.

248. oldal, Tizenhét év múltán (Magvető, 1962)

>!
Sárhelyi_Erika I

Annak, hogy egy író leteszi a tollat, van egy előnye: fölveszi a könyvet és olvas.

>!
Sárhelyi_Erika I

Az életben sincs szörnyűbb kiszolgáltatottság, mint egy nagy lélek, amelynek szüksége van a kicsik szeretetére. A nagyságnak a közöny (vagy legalább az érdeklődésnek álcázott közöny) vértjében kellene születnie, máskülönben minden vonzalmából seb lesz, melyet hangyák másznak be.

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) igaz, hogy az odaadás, az önfeláldozás nagy alkalom a világnak, hogy abban alázzon meg, ami a legjobb bennünk, s ha méltatlan partner kap az ember, sokszor érezheti, hogy kifosztottságának épp nagylelkűsége volt az oka; másrészt azonban az ember lelke kapcsolataiban nő, s minél komolyabban veszi, minél véresebben csinálja, annál nagyobbra nő – függetlenül attól, hogy örömökön vagy fájdalmakon át.

Kapcsolódó szócikkek: nagylelkűség · önfeláldozás
>!
Sárhelyi_Erika I

Arany nyelviben, úgy hittem, van valami ómagyar s műköltői zamat, amit egy gyerekagy nem bírhat el versszakokon át. Mennyire tévedtem. A gyerek sokkal töbet bír el a költészetből, mint hiszik. Sokkal többet, mint elszoktatott felnőtteink.

>!
Carmilla 

Az emberi butaság és gonoszság ellen a szellemnek egy védelme van: ha tanulmányozza.

155. oldal, Gyermekeink diáktársaként (Magvető, 1962)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · gonoszság
>!
Carmilla 

    Az újszülött sírását jól faragták az istenek; alig van hang, amelyet nehezebb elviselni.

82. oldal, A három hónapos (Turul, 194?)

Kapcsolódó szócikkek: sírás
>!
Carmilla 

A tehetség kiugrásához is csillagok állása kell. Tehetségessé lenni olyan, mint egy kártyára tenni föl magunkat; azt is lehet jókor, rosszkor csinálni – és el is lehet mulasztani.

168. oldal, Gyermekeink diáktársaként (Magvető, 1962)

Kapcsolódó szócikkek: tehetség

Hasonló könyvek címkék alapján

Maria Augusta Trapp: A Trapp család
Szalóczi Dániel: Mosakodj, Petike, addig nem nézlek indiánnak
Jeannette Walls: Az üvegpalota
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Kristine Barnett: A szikra
Randy Alcorn – Alex Kendrick – Stephen Kendrick: Valóban bátrak
Meller Rózsi: Anyu, akarod a gyereket?
Eloisa James: Bolond szerelem
Varró Dániel: Aki szépen butáskodik
Birtalan Ferenc: Tarisznyában a tenger