E kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe.
A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy… (tovább)
E kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe.
A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy regénye, az Égető Eszter remek metaforája értelmében "csomorkányizmus"a neve a magyar közgondolkodásban, s amelyek szinte szükségszerűen kísértették meg 1945-ben az új világrend természetén és helyes felépítésének a módozatain morfondírozó elméket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben a fiatal, még készülődő az ő szavaival: „a termékeny homályban” érlelődő író alkotáslélektani és irodalomtörténeti szempontból egyaránt rendkívül érdekes szépírói kísérletei is. Ezek a novellák a szó szoros értelmében kiadatlan írások: eddig még semmilyen formában nem kaptak nyilvánosságot.
A gyűjtemény legizgalmasabb s legszélesebb vonulata azonban az esszé. Különböző témák ürügyén Németh Lászlónak egész írói pályáját végigkísérő uralkodó eszméi szólalnak meg rendre ezekben az írásokban, az ő máig eleven életreceptjének: a minőség-elv érvényesülésének a lehetőségeit vizsgálgatva különböző történelmi időpontokban, de az intellektuális izzás és lelkiismeret egyaránt magas hőfokán. Mi állhat, mi áll útjába a minőség forradalma győzelmének? Írói létének pályájának egyik sarkalatos állandó kérdése ez, mert ez volt a meggyőződése, hogy a magyarság csakis a minőség forradalmának megvalósulása útján találhatja meg a maga gyakorlati és történelmi boldogulásának és a cselekvésnek azoktól az ólomgolyóitól, amelyekkel még a múlt század béklyózta meg a haladást, mondhatni: Európa-szerte. S mivel Németh László nemcsak a minőség elvéhez ragaszkodott egy életen át, de a szocializmus utópiáját is a modern emberiség egyik nélkülözhetetlen orvosságának tartotta (amiről a magyar történelem egyik kritikus pillanatában, 1956 októberében írt s kötetben először itt megjelenő írásai is tanúskodnak),: a kettő vegyülékét,a minőség-szocializmus gondolatának tanulmányait tárják az olvasó elé.