A ​hazara 29 csillagozás

Valahol élnem kell
Németh Krisztina: A hazara Németh Krisztina: A hazara

A 70-es évek Afganisztánja olyan változásokon megy át, amely elől az Alizada család sem bújhat el.

Az olvasó, a könyv első felében egy család-, a másodikban pedig egy kalandregényt kap, gyönyörű leírásokkal. Három generáción átívelő vándorlásról szerzünk tudomást. A költözésnek pedig mindig oka van. Hamid elindulásának indoka saját szemével tekintve gazdasági, mert egy barátja jobb életet ígér neki Iránban. Előtte azonban megismerhetjük ősei életét, akik a forradalmak, háborúk elől vándoroltak, és főhősünk kvettai léte is a mindennapos terrorról szól.

Van-e lehetőség maradni ott, ahol a mollah azt terjeszti: „aki megöl akár csak egy hazarát is, megváltotta a jegyét a mennyországba”? A regényből megtudhatják a választ. Az emberöltőként történő helyváltoztatást a kényszer mellett a bizalom mozgatja: „fájdalom nélkül kilépni a múltból csak úgy lehet, ha a jövő boldogságot ígér.”

>!
Smaragd, Kecskemét, 2021
410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156297099
>!
Szülőföld, Szombathely, 2019
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155847929

Enciklopédia 29

Szereplők népszerűség szerint

Ahsa · Dadas · Hamid Alizada · Isszá Alizada · Keppa · Zubair Habibullah Alizada


Kedvencelte 14

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Ha jól gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy nem tudtam, mit takar a könyv címe, és most hallottam életemben először a hazarákról. Ez egy igaz történet. És ez megdöbbentő. Mert felfoghatatlan, hogy egy családnak ennyit kellett szenvednie a vallásuk, a társadalmi hovatartozásuk miatt, hogy nem élhették le életüket nyugalomban, békességben, szeretetben ott ahol szerették volna és ahogyan megérdemelték volna, mint minden más ember.

Nagyon felkavaró, szívet jól megfacsaró ez a könyv, ez az élet írta regény, és elképzelhetetlen, felfoghatatlan, hogy miért történnek ezek a dolgok a világban. Miért és hogyan lehetnek olyan emberek, akiknek nem számít az emberélet, akiket éltet a háborúskodás, aki csak más életek árán tudja és akarja elérni, amit akar.
Bővebben: http://www.konyvutca.hu/2022/05/nemeth-krisztina-hazara.html

Chris_Land I>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Mindig az élet írja a legjobb „forgatókönyveket”!

Buótyik_Dorina I>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Köszönöm a lehetőséget az írónőnek, hogy olvashattam :)

Először a borító. Tetszik, hogy maga Hamid van rajta és a fülszöveg is kellő izgalmat, kalandot ígér.

A fülszöveget elolvastam, de mikor belekezdtem az olvasásba, el is felejtettem, hogy két részből áll. Meglepően olvastam Hamid családjának a történetét. Folyton azon agyaltam – ebből mi volt igaz, s mi volt az írónő szüleménye. Ugyanis maga a könyv igaz történetről szól és nem is érdekelt, ha valami tényleg nem történt meg. Mostanában a Vámbéryben nemcsak egyiptomi előadásokat hallgatok, de Pakisztánról vagy Iránról, Üzbegisztánról, és a táj vagy maga a kultúra, a városról készült képeket látva nekem nagyon megtetszett (de már régebben is). Ahogy pedig az írónő írt, az is nagyon megfogott. Egyszerre olvasmányos, megható, érzelem teli, kalandos. Nem lehetett könnyek nélkül végig olvasni.

Az első rész nagyon tetszett. Itt ismerkedhettünk meg Hamid apjával és az ő családjával. Szörnyű, megrendítő volt olvasni, hogyan próbáltak beilleszkedni abba a kis faluba – mert hazarák (eddig nem hallottam róluk). Kevés sikerrel, de sikerült nekik. Szerettem olvasni és mindenkit a szívembe zártam, főképp Ebrahimot és Isszát.

Következett a második rész. Azt hittem, hogy az elsőt nem fogja felülmúlni, de mikor megpillantottam, hogy Hamidról lesz szó és ő meséli el, nagyon izgatott lettem. Biztos voltam benne, hogy még jobb lesz. Nem csalódtam, sőt a körmöm lerágtam volna egész idő alatt, folyton könnyeztem, amennyi szörnyű eseten kellett keresztül mennie. Hihetetlen, mennyi kalandon esett át ilyen fiatalon. Nem igazán ismer az ember ennyire elszánt, vakmerő fiatalt, aki átutazza a fél világot egyedül. Végig izgultam érte, hogy célba érjen :)

Emlékszem, 2014–2017-ben voltak ezek a menekült hullámok. Nagyapám erősen ellenezte, hogy bárki átjusson a hátáron. Én viszont sajnáltam őket, hiszen hallottam a robbantásokról. Honnan tudhatjuk, ők miért hagyták el az országukat? Nem ítélkezhetünk.

A könyv által bepillantást nyerünk a keleti országok kultúrájába, szokásaiba, megérthetjük félelmeiket, aggodalmaikat. A könyv olvasása után rádöbbenünk, nekünk milyen egyszerű és szép életünk van. Engem is erre sarrkalt és elmerengtem rajta.

Ez egy olyan igaz történet, melyet mindenkinek olvasnia kellene. Egy olyan emberről, akit elkerülnek a származása miatt, mert afgán vagy pakisztáni….egy olyan fiúról, aki hitt abban, hogy egyszer elérheti álmát/célját egy jobb világ felé.

Köszönöm az élményt! :')

inci81 P>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Ez a történet az elevenembe vágott, a lelkem mélyéig felkavart. Éppen ezért nehéz megfogalmaznom az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban. Nehéz összeszedni a gondolataimat. Már három napja befejeztem az olvasást, most mégis remegő kézzel írom ezeket a sorokat.

Vártam, hogy egy kicsit megnyugodjon a lelkem, hogy anélkül tudjak írni erről a történetről, hogy potyognának a könnyeim. Annyira szíven ütött, amiről olvastam.

Olyan történet ez, amelyet véleményem szerint mindenkinek olvasnia kellene. Hogy miért? Azért, hogy jobban megismerjék ezt az idegen kúltúrát, az embereket. Azt, hogy milyen az életük a hazájukban, hogy miért menekülnek el onnan, és milyen körülmények között. Hogy lássák, ők is éppen olyan emberek, mint mindenki más. Eltérő szokások, hagyományok, de emberek, akik nyugodt körülmények között szeretnének élni.

A könyv tulajdonképpen két részből áll. Az első fele egy családtörténet, amelyből megismerjük az Alizada családot, azt, hogy milyen volt az életük. Hiába szerették volna nyugodtan élni dolgos mindennapjaikat, de mindenhol az elutasítás, az üldöztetés várt rájuk a vallásuk miatt, azért mert hazarák.

Szívszorító volt arról olvasni, hogy mit éltek át az Alizadák. Mindenkit a szívembe zártam. Tudtam, egyszerűen tudtam mi fog történni velük, de mégis a torkomban dobogó szívvel reméltem az utolsó pillanatig. Mindemellett szívmelengető volt látni azt a hatalmas szeretetet, ami összefűzte ezeket az embereket.

A könyv második részében azt Hamid útját követhetjük nyomon, míg a háborús súlytotta hazájából egy olyan országba jut el, ahol biztonságban lehet.

A családja mellett bizony Hamidot is a szívembe zártam, remélem a lehető legjobban alakul az élete.

Német Krisztinának sikerült ezt a nyers valóságot bemutató történetet olyan sítlusban az olvasók elé tárnia, hogy az embernek egészen könnyedén pörögnek az ujjai között a könyv lapjai. Az első sorok után képes teljesen mavál rántani ebbe a világba a regény, aminek a végére érve sem szabadulunk az olvasottaktól.

Tengernyi érzelem van jelen ebben a könyvben, amelynek kegyetlenségét az írónő a sorok közé csempészett humorral teszi befogadhatóbbá az olvasók számára.

Több könyv is akadt, amely nagy eséllyel pályázott nálam az év könyve címre az idén, de A hazara olvasása után kijelenthetem, hogy azok csupán a legjobba között lehetnek, mert kétségtelen, hogy Németh Krisztina könyve az év könyve számomra az idén.

Bővebb vélemény a blogomon:
https://konyvszenvedely.blog.hu/2021/04/24/nemeth_krisz…

ÚJRAOLASÁS (ÚJ KIADÁS):

Ismét a végére értem ennek a történetnek, ismét úgy érzem magam, mint a korábbi olvasás után. Keresem a szavakat, amelyek pontosan kifejezhetik a bennem kavargó gondolatokat.

Átdolgozott kiadásról van szó, de bevallom én nem láttam pontosan hol és mennyiben más, mint a korábbi megjelenés. Azt éreztem, hogy gördülékenyebben fut az ember szeme a sorokon, valahogy lágyabb, letisztultabb a szöveg.

Általában, amikor egy könyvet újra elolvasok, akkor tudom mire számítok, és ez valahol megnyugtató tud lenni. Ám itt ez is egy kicsit másképpen alakult. Igen, valahol volt bennem némi megnyugvás, mert ugye tudtam honnan indul és hová fut ki a sztori. Viszont vannak különösen megrázó részei a történetnek, ahol nem voltam biztos abban, hogy megnyugvás előre tudni mi és hogyan következik. Ezeket a mozzanatokat ugyanannyira megrázónak éreztem, mint első alkalommal, ugyanúgy felkavartak.

Fájdalmas volt ismét szembesülni az emberi kegyetlenséggel, előítélettel. Hogy miért? Mert ebben a könyvben ez egy történet, egy szelete, egy oldala annak, hogy mennyi gonoszság, hatalomvágy, brutalitás van jelen az emberekben, ugyanakkor ott van szerencsére a jóság is.

Most azt kérdezhetnék sokan, hogy hát mit érdekel minket egy menekült fiú története? Miért van jelentősége? Miért lehet fontos? Mert egy olyan világba enged betekintést, amelyet az emberek többsége nem ismer, amiről csak annyit tudunk, ami a hírekből eljut hozzánk. Ám fogalmunk sincs, hogy mit élnek át az ott élők, milyen az életük. Mindenkit egy kalap alá veszünk, és sokakban fel sem merül az, hogy nem minden ember az a brutális, elvakult harcos, mint gondoljuk. Más nép, más kultúra, de ugyanúgy élnék a mindennapokat, mint mi, vagy a szomszéd, vagy egy ismerős.

Ha mélyebben belegondolunk, akkor itt nem csupán az afgánokról, a hazarákról van szó. Lehetne más miatt ilyen üldöztetett, kegyetlenségben része valakinek.
Akármi miatt, de ha valami, vagy valaki eltér az átlagtól, a nagy többségtől, akkor sokan a végsőkig elmennének, hogy finoman szólva elbánjanak azzal, aki nem olyan, mint a nagy átlag. Mindezt miért? Mert mernek mások lenni, mert mernek kiállni magukért, a nézeteikért, mert a tömeg nem bírja elviselni, hogy egyesek mások, mert nem ismerik őket, és nem is akarják tudni milyenek.

Ismét arcul csapott a nyers valóság, ismét szembesültem azzal, hogy mennyi ismeretlen, ugyanakkor fájdalmasan ismerős része is van a világnak, az emberi viselkedésnek.

Mit nekünk egy fiktív horror sztori? Az embernél semmi sem félelmetesebb!

KrenczNóra I>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Totálisan felkavart. Annyi különböző érzés kavarog bennem, hogy meg sem tudom nevezni őket. Az egész érzelmi katyvasz valahogy egyszerre hat rám, én pedig csak pityergek az utolsó lap felett.
Ha ez egy kitalált történet lenne, azt mondanám, csodálatos, gyönyörűen megírt sztori. De ez a valóság. Egy fiatal fiú igaz története. Az én kamaszkorom sem alakult könnyen. Sőt, sokakhoz képest, többet küszködtem magam is, és tudom, milyen éhesnek, kiszolgáltatottnak lenni. De én ezt egyetlen európai országban, egyetlen ember hibái miatt szenvedtem el, míg Hamid szinte minden más származású ember irányából csak gyűlöletet kapott a saját hazájában, s azon túl is.
Mekkora lelkierő kell ahhoz, hogy elindulj és menekülj, miközben bármelyik sarkon lelőhetnek?
Őszintén tisztelem ezt a fiút, és minden hozzá hasonlót, aki ilyen kitartással végigcsinálta. Olyan, erő lakozik bennük, amit az európaiak többsége hírből sem ismer. Beleszületünk a kényelembe, a biztonságba, és hisszük, hogy ez jár nekünk. Valójában csupán szerencsések vagyunk.

Örültem, hogy betekinthettem egy másféle kultúrába. Amióta az eszemet tudom, Afganisztánra vagy Pakisztánra sosem gondoltam vágyott célpontként. Eszembe sem jutna, betenni a lábam oda. Hamid és a családja szemén át megleshettem, mi is van/volt ott, s hogy valójában nem volt mindig ilyen az élet ott sem.

A legjobbakat kívánom Hamidnak a jövőben, mert nagyon megérdelmi! Kedves Írónő! Kérlek add át neki, hogy újabb humoros/néha pesszimista magyar ember zárta a szívébe! :) <3

7 hozzászólás
Zseraldina>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Egy olyan könyvet vehettem a kezembe, amit féltem elkezdeni olvasni. Igaz történet alapján íródott. Szeretem ezt a mondatot, de tudom, biztos nem lesz jó a vége.
Ezt a könyvet ajándékba kaptam az írójától, akit tulajdonképpen nem is ismertem. A személyiségét nézve tudtam, az írásban sem fogok csalódni.
Az első, ami megtetszett, az a borító volt. Az a szem… Olyan érzésem támadt, hogy most azonnal ki kell nyitnom a könyvet. A második, az a címe volt: A hazara. Kíváncsiságom hamar előjött, ugyan mit jelenthet ez a szó? De tetszett. Nem egyszerű cím, hanem elgondolkodtató.
Majd jött a könyv fogása. Sok könyvnél nem éreztem ezt a kellemes érzést. Formája is tökéletes. Más dolgom nem is volt, csakhogy végre kinyissam a könyvet, és elkezdjem olvasni. Félve kezdtem, mert sajnos van egy rossz szokásom, hogy ha elolvasok öt oldalt, és nem fog meg, akkor abbahagyom. Lehet, később megint nekikezdek, de kényszerből nem szeretek olvasni.
Itt nem ez történt. Egy olyan szituációba kerültem, hogy két dolog állt előttem. Az egyik, hogy azonnal el akarom olvasni, a másik pedig, hogy nem akarok a végére érni, mert mindig ezt akarom olvasni. Aztán azon vettem magam észre, hogy falom az oldalakat.
Az első történetnél, egy család menekülését és beilleszkedését élhetjük át. Itt felmerül több kérdés is. Kiben bízhatunk? Beengedhetünk-e valakit az életünkbe, akiben bízunk? Ki az igaz barát? A barát barát marad, vagy ellenség lesz? Nagyon sok kérdésre kapunk választ, mint például a könyv címében szereplő szó jelentésére is. A történet végén megtudhatjuk, hogy ebben a kedves családban ki marad életben, és ki az, akit az ellensége segítette a halál útjára lépni…
A második történetnél nem tudtam, hogy az előző folytatása, vagy egy különálló történet. De pár oldal után megtudtam, hogy ez a két történet egy családról szól. Egy kicsit bizakodtam benne, hogy nem kell ugyanazt a szörnyűségeket átélnem, mint az előzőben, és hogy a vége is másként fog záródni.
Itt egy fiatal fiú, Hamid utazásait követhetjük. Van benne jó, rossz, megható, szörnyű, és persze felfoghatatlan is.
Egy mondat nagyon megfogott benne: „Velem élő rossz.” Soha nem hallottam. Ez egy rövid, de velős mondat. Mit is jelent? Ez megtudhatjuk a könyvből. Ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik más kultúrát is meg akarnak ismerni.
Gratulálok Krisztinának az íráshoz, és kívánom, hogy további sikereket érjen el.

1 hozzászólás
DianaSoto I>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Vándorlás.
Migrálás.
Tabuk.
Nekem volt szerencsém több nemzettel is megismerkedni, ahol nem az afgánok a legfurcsábbak, és külön élveztem azokat a részeket, amiket megtudtam a muszlim kultúráról.

Ez a könyv azonban ennél sokkal többet adott.

Hamid nemcsak találkozott a halállal, hanem többször pacsizott vele, mégis volt benne valami különleges, ami előre vitte. Hihetetlen érzés volt belelátni a múltba és a jövőbe, szinte fájt, amikor olyan közeli dátumokat olvastam, mint a 2013.
Akaratlanul is magamra gondoltam, hiszem Hamid még nálam is fiatalabb.
Ő bombák között sétált, én a kertben játszottam.
Ő menekült, én tanultam.
Ő majdnem meghalt, én kényelmesen költöztem.
Hosszú és idegörlő utazás ez, ami soha nem fog véget érni. Mert hiába menekült meg, Hamid még mindig hazara.
Remélem, hogy megtalálja azt a helyet, ahol ez nem számít.
Hiszen valahol élnie kell.

Emese0727_falakmögött>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Lenyűgöző, megható történet. Remélem sok ember fogja kézbe venni Krisztina könyvét és olvasni Hamid történetét. <3

Részletes véleményem itt:
https://www.xn--falakmgtt-57ab.com/nemeth-krisztina-a-hazara/

BKN I>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Egy regény, amelyet rengeteg embernek el kellene olvasnia! Olyan, mintha az érem másik oldalát láthatnánk, a plakátokon és reklámokon túli világot, a szenvedésekét, a mindennapi túlélésért való küzdelmet. Élénken élnek bennem a képek, amik ’14-ben elárasztották a sajtót, de én itt Borsodban vajmi keveset tudhattam arról, hogy kik azok az emberek, akik valami miatt Magyarországon keresztül szeretnének eljutni egy jobb világba. Belegondoltunk abba a híreket nézve, vajon melyikük miért indult útnak? Vajon hogyan jutott el Európába bármelyikük? És ráadásul: milyen lehet gyerekként utazni egy kamionban, vagy egy sporttáskába cipzározva?
Mondhatnám, hogy lenyűgöző történet, de mivel nem tisztán fikció, így inkább azt mondom: letaglózó, húsba vágó, lelket formáló.

A könyvben leírtak alapján nem arra kérlek titeket, hogy általánosítsatok, csupán azt, gondolkodjatok, próbálgassátok a beleérző képességeteket, és hagyjátok el az ítélkezést!

A két részből álló regény olyan történetet mesél el nekünk, ami által legalább halvany sejtésünk lehet azoknak az életéről, akik megpróbálkoznak a szinte lehetetlennel: menekültként élve eljutni Európába és ott új életet kezdeni, egy igazi életet, ami nem csupán a mindennapok túléléséről szól.

Az első részben az Alizada család hányattatott, afgán vagy pakisztáni szemmel nézve azonban mégis kivételesnek mondható életébe láthatunk bele három generáció megpróbáltatásain át. Miért mondom, hogy kivételes? Azért, mert ez a család el tudott menekülni a politikai csatározások elől, és egy ideig tudtak elszigetelt, boldognak mondható életet élni. Azonban az árnyak őket is bekerítették, és könyörtelenül kebelezték be majdnem az egész családot. Csupán egyetlen fiatal férfi maradt, aki a családja vérének áztatta földtől elbúcsúzva ment tovább valahová, ahol úgy érezte, hazaraként is megtűrhetik.
Ezzel érkezünk meg a történet második részébe, ahol már Hamid, a tizenegy éves kisfiú életéről olvashatunk, az ő szemszögéből láthatjuk, milyen kegyetlen élet jut egy pakisztáni gyereknek. Élet? Keserű, sírásba hajló kacajom, ha hallanátok, azonnal éreznétek, hogy ez nem élet. Élet-e az, hogy a mindennapos robbantások már meg sem lepnek senkit? Hogy a felnőttek és a gyerekek is gépiesen járják végig a helyszínt, ismerős vagy családtag után kutatva? És minden megy tovább… az állandó rettegéshez hozzászokva már csak az tűnik fel később a gyereknek, amikor épp nem fél, nem szorong.
Hamid a jobb élet reményében hagyja hátra a családját és egyetlen barátját, és indul el ő is valahová… valahová ahol jobb lehet, ahol dolgozhat és pénzt kereshet. A dolgos napok, az első szerelem, és a sorozatos menekülés a veszélyek elől… voltak sorok, melyeket sírva olvastam a második részben is.

Az első rész egy szívós, dolgos, ragaszkodó családot mutat be nekünk, ahol az embertelen munka képes teljesen kikészíteni az ember szívét. Orvos? Egy hazarának? A hetvenes évek Afganisztánjában egyébként is nehézkes lehetett jó ellátáshoz jutni,egy hazarának pedig egyenesen lehetetlen. Az Alizada családnak mégis akadt segítője, de Ebrahim sem sejtette, hogy ez a segítség mennyire határozza majd meg a sorsukat, több generáción átívelőn.
Jó volt olvasni a szokásaikat, megismerni idegen kifejezéseket, ételeket, és a felfogásukat a világról.

Hamid útja pedig teljesen letaglózott. Biztos vagyok benne, hogy én felnőttként is képtelen lennék végigcsinálni, ő pedig apró gyerekként utazott szinte egyedül, állandóan a halál torkában… Azt hiszem, ő fel sem fogta, mekkora szerencse kísérte. A nehézségeket teljesen máshogy fogta fel mint az számunkra megszokott: nyafogás helyett tűrt és ment tovább, a szörnyűségeket elrejtve a lelke legmélyebb bugyrába.

A történet lezárása nem is a vég, inkább valaminek a kezdete. Nagyon szeretném tudni, mi lett Hamid további sorsa, merre vitte az útja ezt a nagy utazót!

Annyi mindent szeretnék mondani a történetről és a kivitelezésről is! Az, hogy egy igaz történeten alapuló mű, valóban megtörtént események sorát írja le, sokkal nehezebbé teszi az ember szívét. Az élet írja a legelképesztőbb, legmegindítóbb eseményeket: ez most is igaz.

A könyv kivitelezése csodálatos. A csapat munkája egy gyönyörű kiadványban öltött testet, a külső és belső borítótól kezdve a a szerkesztésen és a korrektúrán át, de a tördelői és a nyomdai munkát is szeretném dicsérni! Gratulálok Németh Krisztina írónak és a Smaragd kiadónak! Köszönöm szépen, hogy olvasóként végigkísérhettem az Alizada családot az útján és követhettem Hamidot is!

Vyktoria>!
Németh Krisztina: A hazara

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

„ Az lenne a legjobb, ha ez a könyv létre se jött volna, hiszen rengeteg ember szenvedése és nehéz sorsa íródott meg benne” – kezdi a szerző köszönetnyilvánítását ezzel a mondattal, amivel teljesen egyet értek, és úgy gondoltam én is ezzel kezdeném. Bárcsak soha nem kellett volna megíródnia ennek a sztorinak, bárcsak egy fikció lenne, bárcsak eszünkbe sem jutna hasonló. De nemcsak hogy eszünkbe jut, de vannak olyan emberek akik mindezt átélik, emlékeikben élnek, vagy a mindennapjaik része az ebben a könyvben leírt borzalmak…

Bővebb értékelés: https://hazairok.blogspot.com/2022/01/nemeth-krisztina-…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

SignoraSchneider IP>!

Az élet egy sunyi kártyajátékos. Teregeti a lapjait, üt, fogad, megad, aztán elvesz mindent.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: Keppa
SignoraSchneider IP>!

Ha azonban az ember nem figyel eléggé a belső békéjére, és hagyja a rossz dolgokat dzsinnként ülni a vállán, előbb-utóbb megjelenik a többi dzsinn is, és akkor elszabadul a pokol.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: Hamid Alizada
SignoraSchneider IP>!

A korrupció olyan méreteket ölt, hogy itt senki sem az országnak akar jót. Csak saját magának.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: korrupció
4 hozzászólás
SignoraSchneider IP>!

Allah szemében minden ember egyenlő. Legyen akár szunnita vagy síita. Nekünk ezt kell követnünk. Allah szavát, nem pedig az emberét…

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: Allah · Dadas · emberek
SignoraSchneider IP>!

Ha hazara vagy, bármit is értél el, soha nem dőlhetsz hátra!

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

SignoraSchneider IP>!

Ha pénzed van, hatalmad van.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: hatalom · pénz
SignoraSchneider IP>!

Amikor az embernek azt sugallják, csak veszíthet, két dolgot tehet. Harcol ellene és bizonyít, vagy beletörődik és szépen lassan elsüllyed a saját kudarcában. Én az előbbi mellett tettem le a voksom, és azt mondtam, bármi is legyen, én keresek egy olyan helyet, amelyet apám szeretett volna találni. Ahol már nem lesz erőszak, és az utcán nem a gyűlölet uralkodik, hanem a béke és a szeretet kézen fogva járnak.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: Hamid Alizada · Zubair Habibullah Alizada
Bea_Könyvutca P>!

A halál mindig idegen arccal köszönt rá az emberre. Nem lehet felismerni, nem lehet felkészülni rá. Dacosan, gőgösen üzengethetünk ugyan neki, hogy gyere, nem tudsz meglepni, de a halál mindenkit kicselez, minden erős szívet meggyengít, amikor már nemcsak mint a lehető legrosszabb lehetőség ül az ember lelkén, hanem tényként. Megváltozthatatlanul.

73. oldal

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

SignoraSchneider IP>!

Nem nyitok vitát! Aki beteg, annak orvos kell. Ha tádzsik, ha pastu, ha hazara, akkor is orvos kell neki.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: beteg · orvos
SignoraSchneider IP>!

[…] ahol a nyomor és az éhezés felüti a fejét, ott előbb-utóbb a fegyvereké lesz a főszerep.

Németh Krisztina: A hazara Valahol élnem kell

Kapcsolódó szócikkek: éhezés · fegyver · nyomor

Hasonló könyvek címkék alapján

Carsten Jensen: Mi, vízbefúltak
Wilbur Smith: Kék horizont
Ken Follett: A megfagyott világ
Iny Lorentz: A remény földjén
Kate Mosse: Labirintus
N. Fülöp Beáta: Santorini szerelmesei
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 2.
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa