Ima ​Tündérlakért 0 csillagozás

Hazalátogatásának ​zavartalan örömpercei ihlették az Ima Tündérlakért írásainak első sorozatát, amelyben még Házioltár című kötetének kis, személyes történelmet megidéző élménykörében mozog, a szülőfölddel való azonosulás vágyában, tehát olyan elragadtatott érzelmességgel, amely tisztán akar látni, de nem szégyelli a könnyeket sem. Tündérlakról beszél, ahogy elődje a föld szeretetében és dicséretében, Papp Dániel nevezte, de nemcsak felhőtlen pillanatait idézi meg az otthonlétnek és a hazalátogatásoknak. A novellák a „Tündérlak” testi-lelki bozótosába vezetnek, elborult ég alá, még ha a felhőt csak a vakító nyárban megalázott lélek érzi is. Ezek az elbeszélések olyan életképeket mutatnak fel, amelyeket Németh Istvánon kívül még nem mutatott meg senki. A novellákat vallomások követik, életszösszenetek, amelyeknek rangjuk van: író szeme látta meg őket; nagy festők vázlatkönyvében vannak olyan odavetett alakrajzok, mint Németh István gyűjteményében. Az Ima Tündérlakért… (tovább)

Hazalátogatásának ​zavartalan örömpercei ihlették az Ima Tündérlakért írásainak első sorozatát, amelyben még Házioltár című kötetének kis, személyes történelmet megidéző élménykörében mozog, a szülőfölddel való azonosulás vágyában, tehát olyan elragadtatott érzelmességgel, amely tisztán akar látni, de nem szégyelli a könnyeket sem. Tündérlakról beszél, ahogy elődje a föld szeretetében és dicséretében, Papp Dániel nevezte, de nemcsak felhőtlen pillanatait idézi meg az otthonlétnek és a hazalátogatásoknak. A novellák a „Tündérlak” testi-lelki bozótosába vezetnek, elborult ég alá, még ha a felhőt csak a vakító nyárban megalázott lélek érzi is. Ezek az elbeszélések olyan életképeket mutatnak fel, amelyeket Németh Istvánon kívül még nem mutatott meg senki. A novellákat vallomások követik, életszösszenetek, amelyeknek rangjuk van: író szeme látta meg őket; nagy festők vázlatkönyvében vannak olyan odavetett alakrajzok, mint Németh István gyűjteményében. Az Ima Tündérlakért koordináta-rendszere teljes, tere Kishegyestől Újvidékig vagy Pusztaszerig terjed, ideje a negyven év előttitől a mai napig.
/Bori Imre/

„Évtizedek óta keresem a házamat, a házamat” – írta Németh István Jegykendő című kötetében. Az Ima Tündérlakért írásai is e keresés jegyében fogantak, a szerző szülőföldjére kalauzolnak el bennünket. Ezt a világot is belengi a „kikerülhetetlen pusztulás” szele, ami annál fájdalmasabb, mivel a természetes enyészetbe disszonáns hangok, a környezettől elütő idegen vagy túlurbanizált elemek vegyülnek. A kötet az író személyes számadása a kötelékeket lebontó múló időről, az otthontalanság érzetének kialakulásáról, ugyanakkor egyetemes jelentéstöltetű, elvonatkoztatható. A kötet anyagának legterjedelmesebb részét Németh István lapokból, folyóiratokból ismert jegyzetei alkotják, a környezet történéseit aprólékosan megfigyelő, a hozzájuk személyes felelősséggel viszonyuló ember naplójába nyújtanak betekintést. Az Ima Tündérlakért a kitárulkozás, az önarcképfestés, a vallomásosság jegyében és szándékával jött létre. Zárófejezete a végső elszámolás tettét jelenti: választ keres a – talán megválaszolhatatlan – „hol tartok?” kérdésre.
/Bence Erika/