Évszázados tapasztalatok érlelték meg azt a meggyőződést, hogy a népeknek vagy nemzeteknek élete semmiben sem különbözik az egyes emberek életétől. Mint a népeket, nemzeteket, az egyéneket is emlékeik teszik napról napra gazdagabbá. Ezek az egyéni emlékek pedig elválaszthatatlanok a történelmi események láncolatától. a múltat azért tanulmányozzák, hogy tanuljanak belőle, és minél több hasznos tapasztalatot adhassanak a jövő nemzedéknek.
A történelemtudomány régen az elsárgult papírlapokból csupán a nagy egyéniségek hőstetteit olvasta ki. A századforduló kapitalista történetírása a már itt-ott felfigyelt a néptömegek fejlődésére is. A marxista-leninista történetszemlélet az első, mely komolyan foglalkozik a társadalmi tudat fejlődésével. Éppen a tudományos történelemszemlélet a biztosíték arra, hogy ez a munka felhasználhatta az előző korok haladó elemeit, a polgári történenettudomány konkrét eredményeit
Paks nagyközség monográfiája 0 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szilágyi Miklós: Az én Gyulám ·
Összehasonlítás - Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében ·
Összehasonlítás - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása ·
Összehasonlítás - Tóth István: Szarvaskő ·
Összehasonlítás - Zolnay László – Lettrich Edit: Esztergom ·
Összehasonlítás - Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából I. ·
Összehasonlítás - Molnár Géza: Bodrogköz ·
Összehasonlítás - Bogsán Gyula – Koleszár Krisztián: Falvak a Galyaságban és mellékén ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: Regényes rajzok a Felföldről ·
Összehasonlítás - Katona Tamás: Budavár bevételének emlékezete, 1849 ·
Összehasonlítás