Karthágó ​és a só 93% 16 csillagozás

Vannak sztorik a történelemben, amiket mindenki ismerni vél. Például hogy mit csináltak a rómaiak, miután lerombolták Karthágó városát? (Beszórták sóval.) Vagy hogy mit mondott Caesar, mielőtt átlépte volna a Rubico folyót? („A kocka el van vetve.”) Vagy hogyan és hova temették el Attilát? (Hármas koporsóban a Tisza folyó medrébe.) Ezeket és sok más hasonló, elsősorban az ókorral kapcsolatos történelmi mítoszt vizsgál meg könyvében Németh György ókortörténész. Cáfolataiban nagyon alapos, végigtekinti az adott esemény teljes ókori irodalmát, és ennek fényében mondja ki a többnyire kétségbevonhatatlan szentenciát. Bevallott célja a könyvvel, hogy a megkövesedett hamis mítoszok kikopjanak végre a tankönyvekből és a közbeszédből.
A népszerű mítoszok mellé bekerült néhány kevésbé ismert ókori téma is. Megtudtam például, hogy ókori görög mércével mérve 27 évesen nagyon korán házasodtam meg, mert férfiaknál 30-35 évet tartottak ideálisnak; feleségem viszont már öregnek számított a maga 23 évével, mert nőknél 18 éves kor volt a legmegfelelőbb. Az ókori földrajzi felfedezőkről szóló fejezetben Sztrabónnak, a nagy földrajztudósnak híres Geógraphikájában megfogalmazott véleményére csodálkozhattam rá: ”A Római Birodalom – Sztrabón szerint – már meghódította a világ legértékesebb területeit, s ami határain kívül maradt, az nemcsak érdektelen, hanem értéktelen is.” (http://moly.hu/idezetek/452057)
Izgalmas könyv, a történelem, de különösen az ókor iránt érdeklődőknek erősen ajánlott. És persze azoknak is, akik örömüket lelik jól értesültségük fitogtatásában – a könyv tudásával felvértezve lesz rá alkalmuk bőven.

Igen, bizony, én még ezek közül elég sokat tanultam. Most pedig azt tanultam meg, hogy nem is így van. Néhány ismeretet élvezetesen és könnyedén kaptam (meg persze érdekelt is), másokat szárazabban – meg kevésbé is érdekel a régészet és a régi írások megfejtése. De elolvasni mindenképpen érdekes volt.

A neves ókortörténész számos ókori tévhitet oszlat el klasszikus művében a források segítségével. A 20 témakör mindegyikében először felvázolja az adott tévhitet, majd a források bemutatásával cáfolja őket. Az adott témakört teljesen körbejárja, olykor azt is leírja, honnan származhat valójában az adott tévhit. A következő kérdésekre kaphatunk többek között választ a szerzőtől: Hogyan függ össze Drakónnal a drákói szigor? Létezett-e a spártai apella? Létezett-e a marathóni futó? Volt olyan, hogy ókori Görögország? Behintették-e sóval Karthágót a rómaiak? Mit mondott Caesar a Rubicon partján? Hármas koporsóban van-e eltemetve a Tiszában Attila? A szerző bemutatja azt is, hogyan keletkezhetett a vérszerződés-legenda a magyaroknál, továbbá megtudhatjuk honnan származik a Minden út Rómába vezet szállóige. A könyv olvasását a szerző ironikus és gördülékeny stílusa teszi még élvezetesebbé. Ajánlom bárkinek, akit érdekel a történelmi tévhitek megcáfolása, illetve szereti az ókort!

Szerintem lebilincselő ez a könyv!

Akit érdekel az ókor, azon belül is az ókori Hellasz (mert a könyv nagy része a görögökkel foglalkozik), aki élvezi a történeti „cupákokat” és mindezt tudományos formában szeretné olvasni, nem csak afféle ismeretterjesztő irodalmat keres, annak nagyon ajánlom! Mivel a szerző akadémikus – egyébként a jelenlegi magyar ókortudomány legnagyobb alakja – itt-ott némi előismeret nem árt a szöveg megértéséhez. Stílusa egyébként nagyon gördülékeny, száraznak egyáltalán nem nevezhető!

Szeretem Németh György könyveit. Érdekes, izgalmas, objektív, igazi történészi munka (források használata). És a hivatkozások is jók a forrásokhoz, így jobban érthető miért von le bizonyos következtetéseket. Aki szereti a történelmet és azon belül az ókort, különösen a görögöket, azoknak kötelező….

A szerzőnek el kellett volna döntenie, hogy ismeretterjesztő könyvet ír vagy tudományos értekezést. A kettő együtt nem megy. Tíz forrást nem kell idézni egy ilyen könyvben.