Karthágó ​és a só 16 csillagozás

Németh György: Karthágó és a só

Németh György legújabb könyve olyan ókori történeteket tárgyal sajátos nézőpontból, melyek annyira közismertek, hogy szinte közhellyé váltak. Mindenki úgy tudja például, hogy Karthágót a rómaiak porig rombolták, majd a helyét sóval behintették, hogy Drakón hírhedetten kegyetlen törvényeket hozott, hogy Julius Caesar, miközben átkelt a Rubiconon, azt mondta: „a kocka el van vetve” és hogy Attilát hármas koporsóban temették el a Tisza medrében. És mindenki rosszul tudja! Ez persze nem az olvasók, sokkal inkább az ókori tárgyú könyvek, tankönyvek, lexikonok, valamint azok szerzőinek hibája. Az eredeti források a legtöbb esetben nemhogy nem erősítik meg ezeket a közkeletű vélekedéseket, de homlokegyenest ellenkezőt állítanak vagy éppen egy szót sem szólnak róluk. Nem könnyű tehát kibogozni és rekonstruálni, mi is történt valójában.

>!
Korona, Budapest, 2002
216 oldal · ISBN: 9639376469

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Turms>!
Németh György: Karthágó és a só

Vannak sztorik a történelemben, amiket mindenki ismerni vél. Például hogy mit csináltak a rómaiak, miután lerombolták Karthágó városát? (Beszórták sóval.) Vagy hogy mit mondott Caesar, mielőtt átlépte volna a Rubico folyót? („A kocka el van vetve.”) Vagy hogyan és hova temették el Attilát? (Hármas koporsóban a Tisza folyó medrébe.) Ezeket és sok más hasonló, elsősorban az ókorral kapcsolatos történelmi mítoszt vizsgál meg könyvében Németh György ókortörténész. Cáfolataiban nagyon alapos, végigtekinti az adott esemény teljes ókori irodalmát, és ennek fényében mondja ki a többnyire kétségbevonhatatlan szentenciát. Bevallott célja a könyvvel, hogy a megkövesedett hamis mítoszok kikopjanak végre a tankönyvekből és a közbeszédből.
A népszerű mítoszok mellé bekerült néhány kevésbé ismert ókori téma is. Megtudtam például, hogy ókori görög mércével mérve 27 évesen nagyon korán házasodtam meg, mert férfiaknál 30-35 évet tartottak ideálisnak; feleségem viszont már öregnek számított a maga 23 évével, mert nőknél 18 éves kor volt a legmegfelelőbb. Az ókori földrajzi felfedezőkről szóló fejezetben Sztrabónnak, a nagy földrajztudósnak híres Geógraphikájában megfogalmazott véleményére csodálkozhattam rá: ”A Római Birodalom – Sztrabón szerint – már meghódította a világ legértékesebb területeit, s ami határain kívül maradt, az nemcsak érdektelen, hanem értéktelen is.” (http://moly.hu/idezetek/452057)
Izgalmas könyv, a történelem, de különösen az ókor iránt érdeklődőknek erősen ajánlott. És persze azoknak is, akik örömüket lelik jól értesültségük fitogtatásában – a könyv tudásával felvértezve lesz rá alkalmuk bőven.

Habók P>!
Németh György: Karthágó és a só

Igen, bizony, én még ezek közül elég sokat tanultam. Most pedig azt tanultam meg, hogy nem is így van. Néhány ismeretet élvezetesen és könnyedén kaptam (meg persze érdekelt is), másokat szárazabban – meg kevésbé is érdekel a régészet és a régi írások megfejtése. De elolvasni mindenképpen érdekes volt.

Alvarando P>!
Németh György: Karthágó és a só

A neves ókortörténész számos ókori tévhitet oszlat el klasszikus művében a források segítségével. A 20 témakör mindegyikében először felvázolja az adott tévhitet, majd a források bemutatásával cáfolja őket. Az adott témakört teljesen körbejárja, olykor azt is leírja, honnan származhat valójában az adott tévhit. A következő kérdésekre kaphatunk többek között választ a szerzőtől: Hogyan függ össze Drakónnal a drákói szigor? Létezett-e a spártai apella? Létezett-e a marathóni futó? Volt olyan, hogy ókori Görögország? Behintették-e sóval Karthágót a rómaiak? Mit mondott Caesar a Rubicon partján? Hármas koporsóban van-e eltemetve a Tiszában Attila? A szerző bemutatja azt is, hogyan keletkezhetett a vérszerződés-legenda a magyaroknál, továbbá megtudhatjuk honnan származik a Minden út Rómába vezet szállóige. A könyv olvasását a szerző ironikus és gördülékeny stílusa teszi még élvezetesebbé. Ajánlom bárkinek, akit érdekel a történelmi tévhitek megcáfolása, illetve szereti az ókort!

>!
Németh György: Karthágó és a só

Szerintem lebilincselő ez a könyv!

Akit érdekel az ókor, azon belül is az ókori Hellasz (mert a könyv nagy része a görögökkel foglalkozik), aki élvezi a történeti „cupákokat” és mindezt tudományos formában szeretné olvasni, nem csak afféle ismeretterjesztő irodalmat keres, annak nagyon ajánlom! Mivel a szerző akadémikus – egyébként a jelenlegi magyar ókortudomány legnagyobb alakja – itt-ott némi előismeret nem árt a szöveg megértéséhez. Stílusa egyébként nagyon gördülékeny, száraznak egyáltalán nem nevezhető!

robcsy>!
Németh György: Karthágó és a só

Szeretem Németh György könyveit. Érdekes, izgalmas, objektív, igazi történészi munka (források használata). És a hivatkozások is jók a forrásokhoz, így jobban érthető miért von le bizonyos következtetéseket. Aki szereti a történelmet és azon belül az ókort, különösen a görögöket, azoknak kötelező….

szivtiproimi>!
Németh György: Karthágó és a só

A szerzőnek el kellett volna döntenie, hogy ismeretterjesztő könyvet ír vagy tudományos értekezést. A kettő együtt nem megy. Tíz forrást nem kell idézni egy ilyen könyvben.


Népszerű idézetek

Turms>!

Phaisztoszt 1900-ban kezdte ásni az olasz Luigi Pernier, aki meglehetősen későn kelő volt, így a fontosabb leletek megtalálásánál sosem volt jelen.

38. oldal, 2. fejezet - A phaisztoszi korong

1 hozzászólás
Turms>!

Bár a rómaiak egyre kevésbé érdeklődtek a birodalmuk határain túl élő barbár népek iránt, s nem is rokonszenveztek velük különösebben, azok egyre tömegesebben tódultak az országba, növelve annak amúgy is feszítő problémáit. Hiába fogadták azonban őket barátságtalanul, pontosan tudták, hogy ebben a fejlett országban jobban élhetnek, mint saját vidékükön. A népvándorlás népei felfedezték maguknak új hazájukat, a Római Birodalmat.

69. oldal, 5. fejezet - Ókori felfedezők

Turms>!

Sztrabón, a nagy geográfus, Caesar és Augustus kortársa hatalmas művében, a Geógraphikában leírja az egész ismert világ valamennyi országát, népét, s azt hinnénk, tudásvágya korlátlan volt. Ezért is meglepő az a megjegyzése, hogy csak az emberek által lakott földterület leírásával érdemes foglalkozni, ami attól délre vagy északra húzódik, még a tudomány számára is érdektelen. Nem is beszélve a kormányzati szempontokról. A Római Birodalom – Sztrabón szerint – már meghódította a világ legértékesebb területeit, s ami határain kívül maradt, az nemcsak érdektelen, hanem értéktelen is.

68. oldal, 5. fejezet - Ókori felfedezők

Kapcsolódó szócikkek: Sztrabón
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész István: Botrányok az ókorban
Romsics Ignác: A 20. század képes története
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet II. – Európán kívüli országok
Dalos György: Az utolsó cár
Száray Miklós: Történelem I.
Hahner Péter: A Bastille-tól Waterlooig
Nemere István: Királyok és királynők a vérpadon
Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV.
Kaposi József – Szabó Márta – Száray Miklós: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez – 9-10. évfolyam – Írásbeli
Vécsey Aurél: Királyi családok bitófán és vérpadon