Századutóról ​– századelőről 0 csillagozás

„Nincs ​ma szakmánkban filozófiai műveltség és teoretikus hajlam, amely a filológusadottságokkal ilyen termékeny egyensúlyt alkotna” – írta e kötet szerzőjéről munkásságának egyik legértőbb irodalomtörténész méltatója.
A kiegyezés utáni fél század – addig csak nagy vonalakban ismert – irodalmának, szellemi életének és mozgalmainak, eszme- és művelődéstörténetének feltárása – döntő részben – Németh G. Béla nevéhez, működéséhez fűződik. Az irodalom esztétikai önelvűségét vallja de jelenségeit, irányzatait, alkotóit és műveit ugyanakkor szélesebb társadalmi, ideológiai, kulturális összefüggésekbe ágyazza. Elemzési módszerének kialakításában az impresszionista „esszéizmus” személyesen csapongó szubjektivizmusát kiküszöbölő tudományos egzaktságra és a különböző – hagyományos és új keletű – megközelítésmódok egyesítésre, szerves alkalmazására törekszik. A szigorúan tudományos vizsgálatmód azonban mindig egy intuíciós alapélményre épül, azt fejti ki, azt tárgyiasítja. Új –… (tovább)

„Nincs ​ma szakmánkban filozófiai műveltség és teoretikus hajlam, amely a filológusadottságokkal ilyen termékeny egyensúlyt alkotna” – írta e kötet szerzőjéről munkásságának egyik legértőbb irodalomtörténész méltatója.
A kiegyezés utáni fél század – addig csak nagy vonalakban ismert – irodalmának, szellemi életének és mozgalmainak, eszme- és művelődéstörténetének feltárása – döntő részben – Németh G. Béla nevéhez, működéséhez fűződik. Az irodalom esztétikai önelvűségét vallja de jelenségeit, irányzatait, alkotóit és műveit ugyanakkor szélesebb társadalmi, ideológiai, kulturális összefüggésekbe ágyazza. Elemzési módszerének kialakításában az impresszionista „esszéizmus” személyesen csapongó szubjektivizmusát kiküszöbölő tudományos egzaktságra és a különböző – hagyományos és új keletű – megközelítésmódok egyesítésre, szerves alkalmazására törekszik. A szigorúan tudományos vizsgálatmód azonban mindig egy intuíciós alapélményre épül, azt fejti ki, azt tárgyiasítja. Új – sorrendben a tizenegyedik – kötetében a XIX. század második és a XX. század első felének irodalmi és művelődési mozgásirányait kívánja megmutatni, olyan alkotások és életművek vizsgálatával, amelyekben a szóban forgó korszak problémái, fő ellentmondásai koncentráltan nyilvánulnak meg.