Németalföldi ​regék és mondák 8 csillagozás

Németalföldi regék és mondák

A ​két leghíresebb németalföldi mondát, A Bolygó Hollandi és A hattyú­lovag történetét mindenki ismeri, ám azt már kevesen tudják, hogy ennek a területnek amely a mai Hollandiából, Luxemburgból, valamint a Bel­­gium északi részén található Flandriából áll lenyűgözően változatos mese- és mondavilága van. A tengerésztörténetek legendás hajósai mellett a kötetben színre lépnek Németalföld korabeli lakói cselédek, parasz­tok, iparosok, nemesek és hős lovagok csakúgy, mint a táj jelleg­ze­­tes mesealakjai: manók, sellők, óriások, farkasemberek, ördögök, kí­sér­tetek, és persze a nevezetes utrechti szörny, a mérgező pillantású baziliszkusz.

A németalföldi regék és mondák a 19. század elejéig szájhagyománnyal terjedtek, ezért olyan is akad közöttük, amelynek csaknem harminc különböző változata ismert. Csokonai Attila több klasszikus holland gyűj­te­ményből válogatta össze ennek az izgalmas és színes kötetnek az anyagát, amelyhez hasonló gyűjtemény még sosem jelent meg… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2015
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631199987 · Fordította: Csokonai Attila, Csóti Magdaléna

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Groningen


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth IP>!
Németalföldi regék és mondák

Nagyon kedves és szép kis válogatás, tele erősen fiataloknak szánt szövegekkel – bár ez nem tűnik nyilvánvalónak a kötet kézhezvételekor, az előszóból kiderül, hogy itt bizony elsősorban a fiatalabb olvasókat célozták meg a szerkesztők, mivel a korábban megjelent A hálás halott című kötet szerintük inkább felnőtt-orientált szöveggyűjtemény volt. Az ifjúsági vonal egyébként sok mindenre magyarázatot ad, a gyűjtemény ugyanis gazdag, vonzó, de nem túl merész. Mindössze egy-két közölt monda van a kötetben, amikben fontos elem, vagy éppen mozgatórugó például a szexualitás, de ezek bizony a maguk szellemességében, pimaszságukban nagyon is élvezetes darabok voltak!

Mindemellett a tematikus bontás remekül rámutat arra, mire is vágyik egy kortárs befogadó régi regéket olvasva – izgalmakra (ha és amennyiben nem néprajztudós az illető)! Kísértetekre, törpékre, szörnyekre, az ördög eljövetelére, én legalábbis ezekért a történetekért bomlottam igazán, a népiesebb, vagy akár keresztényi indíttatású, inkább a mindennapi életről szóló tanmesék határozottan fárasztottak. Köszönhető ez részben annak is, hogy mivel szájról szájra terjedő, ebből fakadóan egyéni írói stílust felvillantani nem tudó írásokról beszélünk, sajnálatos módon a fogalmazás egyhangúsága és nyers mivolta hamar levert a lábamról. Mint olvasmányélmény, a kötet elég monoton, ízetlen, lendületlen – ha van is egy sajátos hangulata a jellegzetesen germános környezetnek, az is rémesen egysíkú lesz elég hamar. Talán ezért is éreztem úgy, hogy a keresztény hitvilágot feldolgozó fejezetet egy az egyben át lehet ugrani, ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy a kilenc fejezetből hatnak-hétnek vannak valamiféle természetfölötti vonatkozásai, és a történetek legalább hatvan-hetven százalékában is vastagon jelen van a misztikum.
Persze utóbbiakon is tetten érhető a nevelőszándék, teljesen egyértelmű ugyanis, hogy még A bolygó hollandi sem szól másról, mint a hajósok által követendő alapvető szabályok betartásának fontosságáról, a tengerek tiszteletéről, a hagyományok követéséről. Általában véve elmondható ezekről a derék németalföldiekről, hogy bármilyen bajba is keveredjenek bármiféle pokolfajzat karmai között, annak mindig megvan a maga jól kiolvasható oka – tanuljunk hát mi is, és sose hagyjuk sorsukra a hajótörötteket!

A kötet maga egyébként dicséretet érdemelne, de a hosszú és túlságosan szerteágazó, ám éppen magukról a mesékről és a Benelux folklórról alig szóló előszót nyugodtan meg lehetett volna kurtítani, és a fejezetcímek elhagyása is óriási hiba volt. Mint mindig, végjegyzetek helyett itt is jobban örültem volna a lábjegyzeteknek.

>!
Móra, Budapest, 2015
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631199987 · Fordította: Csokonai Attila, Csóti Magdaléna
TEszter I>!
Németalföldi regék és mondák

Eddig a németalföldi régió mondavilága ismeretlen volt számomra, így nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a kötetre. Nagyon jó, sokszínű válogatás lett, a fordítás is remekül sikerült, bár a kötet elején néhol úgy éreztem, hogy ráfért volna a szövegre még egy kis szerkesztés.
Nem mondom, hogy az összes rege tetszett, de egy ekkora gyűjteménytől ezt nem is lehet elvárni.
A kedvenceim: Bolygó hollandi, A hattyúlovag, Az elkényeztetett manó és a Két fivér volt.
Külön jó pont, hogy a mondák témák szerint vannak fejezetekre osztva, viszont a fejezet címeket nagyon hiányoltam. Az különösen furcsa volt, hogy az előszó végén találtam meg őket, a szövegben felsorolva. A borító szintén nagyon tetszett.

mariannkiss1980 P>!
Németalföldi regék és mondák

Nagyon kellemesen csalódtam. A történetek szórakoztatóak, néha meghatóak, vagy tanulságosak, de sosem unalmasak. Azt sajnálom, hogy a fejezeteket csak számmal vannak jelölve, s nincs utalás a fejezet témájára. Nem kényelmes mindig visszalapozni az előszóhoz.

flamepetals>!
Németalföldi regék és mondák

Ami nagyon tetszett, hogy nem csak úgy belevágtunk a közepébe, hanem volt előszó egy kicsit a háttértörténetről, fekvésről, tartalomról, illetve a könyv maga nagyon alaposan jegyzetelt. Tetszett a tematikus felbontás és a történetek többsége is. Érdekes volt az eredeti Bolygó Hollandiról olvasni, de a legjobban talán a keresztény mondák tetszettek. Amit nagyon érdekesnek találtam az 1-2 történetben a Harry Potteres áthallás – van itt baziliszkusz, meg kezdetleges házimanó is. Amit különösen szerettem, az az, hogy a történetek nagyon változatosak. Némelyik egy hosszabb vicc, némelyik egy abszurd szösszenet, de vannak közöttük szívfacsaró vagy épp szívmelengető mondák is. És most már egy életre megjegyzem, hogy a Németalföldnek semmi köze nincs Németországhoz XD


Népszerű idézetek

mariannkiss1980 P>!

Groningen város szomszédságában élt egyszer egy zöldséges, aki nem becsületes módon kereste a kenyerét. A fonnyadt és félig már romlott zöldségeket frissnek állította be, és a frissnek látszó portékáját aztán jó drágán adta el. Legtöbbször fiatal házaspárokhoz csöngetett be, ahol az asszonykának még nem volt elég tapasztalata az ételek elkészítésében. Azonkívül az ifjú feleségek házasságuk elején gyakran nagyon elfoglaltak voltak ahhoz, hogy mindenre oda tudjanak figyelni. Akkor a „kedves férjem” volt a minden. Idővel ez persze változik. Végül is minden betegség elmúlik.

172. oldal, VI. fejezet - A csaló kereskedő (Móra, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Groningen · házasság

Hasonló könyvek címkék alapján

Imecs Orsolya – Török Orsolya: Benelux államok
Belgium, Hollandia, Luxemburg
T. Balla Gizella (szerk.): Benelux államok
Pálfy József: Benelux államok
Kertész Magda: Benéztem Beneluxékhoz
Kudelász Nóbel (szerk.): Székelyföldi Legendárium
Apagyilkos sámánfiak
Boglár Lajos (szerk.): A Tollaskígyó fiai
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig
Radó Antal (szerk.): Ezeregy éjszaka regéi