Németalföldi ​regék és mondák 9 csillagozás

Németalföldi regék és mondák

A ​két leghíresebb németalföldi mondát, A Bolygó Hollandi és A hattyú­lovag történetét mindenki ismeri, ám azt már kevesen tudják, hogy ennek a területnek amely a mai Hollandiából, Luxemburgból, valamint a Bel­­gium északi részén található Flandriából áll lenyűgözően változatos mese- és mondavilága van. A tengerésztörténetek legendás hajósai mellett a kötetben színre lépnek Németalföld korabeli lakói cselédek, parasz­tok, iparosok, nemesek és hős lovagok csakúgy, mint a táj jelleg­ze­­tes mesealakjai: manók, sellők, óriások, farkasemberek, ördögök, kí­sér­tetek, és persze a nevezetes utrechti szörny, a mérgező pillantású baziliszkusz.

A németalföldi regék és mondák a 19. század elejéig szájhagyománnyal terjedtek, ezért olyan is akad közöttük, amelynek csaknem harminc különböző változata ismert. Csokonai Attila több klasszikus holland gyűj­te­ményből válogatta össze ennek az izgalmas és színes kötetnek az anyagát, amelyhez hasonló gyűjtemény még sosem jelent meg… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2015
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631199987 · Fordította: Csokonai Attila, Csóti Magdaléna

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 37


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Németalföldi regék és mondák

Remek kis könyv! A hatvanas években öt kötettel indult a Regék és mondák sorozat (ókori Közel-Kelet, görög, római, indiai és germán-kelta), s jó darabig ezek is maradtak – sok-sok utánnyomáson keresztül – a standard kiadványok. Aztán az ezredforduló után a Móra Kiadó rászánta magát néhány újdonságra is: ezek egyike a németalföldi gyűjtemény.

Nekem nagyon tetszett. Változatos; sok eredeti hangulatú történet van benne, részben romantikus, esetenként tragikus, részben tréfás, rusztikus, anekdotaszerű darabok. Az előszóban a kötet fordítója/szerkesztője némi áttekintést ad a holland-flamand hagyományokról is. Ismerkedésnek a Benelux-kultúrkörrel pont megfelel.

TEszter I>!
Németalföldi regék és mondák

Eddig a németalföldi régió mondavilága ismeretlen volt számomra, így nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a kötetre. Nagyon jó, sokszínű válogatás lett, a fordítás is remekül sikerült, bár a kötet elején néhol úgy éreztem, hogy ráfért volna a szövegre még egy kis szerkesztés.
Nem mondom, hogy az összes rege tetszett, de egy ekkora gyűjteménytől ezt nem is lehet elvárni.
A kedvenceim: Bolygó hollandi, A hattyúlovag, Az elkényeztetett manó és a Két fivér volt.
Külön jó pont, hogy a mondák témák szerint vannak fejezetekre osztva, viszont a fejezet címeket nagyon hiányoltam. Az különösen furcsa volt, hogy az előszó végén találtam meg őket, a szövegben felsorolva. A borító szintén nagyon tetszett.

mariannkiss1980 P>!
Németalföldi regék és mondák

Nagyon kellemesen csalódtam. A történetek szórakoztatóak, néha meghatóak, vagy tanulságosak, de sosem unalmasak. Azt sajnálom, hogy a fejezeteket csak számmal vannak jelölve, s nincs utalás a fejezet témájára. Nem kényelmes mindig visszalapozni az előszóhoz.

flamepetals>!
Németalföldi regék és mondák

Ami nagyon tetszett, hogy nem csak úgy belevágtunk a közepébe, hanem volt előszó egy kicsit a háttértörténetről, fekvésről, tartalomról, illetve a könyv maga nagyon alaposan jegyzetelt. Tetszett a tematikus felbontás és a történetek többsége is. Érdekes volt az eredeti Bolygó Hollandiról olvasni, de a legjobban talán a keresztény mondák tetszettek. Amit nagyon érdekesnek találtam az 1-2 történetben a Harry Potteres áthallás – van itt baziliszkusz, meg kezdetleges házimanó is. Amit különösen szerettem, az az, hogy a történetek nagyon változatosak. Némelyik egy hosszabb vicc, némelyik egy abszurd szösszenet, de vannak közöttük szívfacsaró vagy épp szívmelengető mondák is. És most már egy életre megjegyzem, hogy a Németalföldnek semmi köze nincs Németországhoz XD


Népszerű idézetek

kaporszakall>!

Lakott Franekerben egy cipész, aki nagyra volt azzal, hogy nem fél az ördögtől, de még annak az öreganyjától se.
Néhány diák elhatározta, hogy egyszer próbára teszik a jóembert. Fogadást kötöttek, hogy el tud-e tölteni egy éjszakát a templomban egy koporsó mellett, amelyben egy halott fekszik.
Az ifiurak este tizenegykor magára hagyták az öreget.
Hogy ne unatkozzék, a mester vitt magával munkát. Odaült a koporsó mellé, és egy gyertyával világítva elkezdett dolgozni.
Amikor tizenkettőt ütött a toronyóra, a koporsó fedele kissé arrább csúszott, és a halott ülő helyzetbe emelkedett.
A cipésznek a szempillája se rezzent erre, csak annyit mondott:
– Hát még mit nem? Aki meghalt, maradjék is halott.
Azzal kalapácsával fejbe csapta a halottat, aki visszaesett a koporsóba.
Így nyerte meg ő a fogadást, és így veszítette életét egy diák.

169. oldal, A hitetlen cipész (Móra, 2015)

mariannkiss1980 P>!

Groningen város szomszédságában élt egyszer egy zöldséges, aki nem becsületes módon kereste a kenyerét. A fonnyadt és félig már romlott zöldségeket frissnek állította be, és a frissnek látszó portékáját aztán jó drágán adta el. Legtöbbször fiatal házaspárokhoz csöngetett be, ahol az asszonykának még nem volt elég tapasztalata az ételek elkészítésében. Azonkívül az ifjú feleségek házasságuk elején gyakran nagyon elfoglaltak voltak ahhoz, hogy mindenre oda tudjanak figyelni. Akkor a „kedves férjem” volt a minden. Idővel ez persze változik. Végül is minden betegség elmúlik.

172. oldal, VI. fejezet - A csaló kereskedő (Móra, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: házasság

Hasonló könyvek címkék alapján

Imecs Orsolya – Török Orsolya: Benelux államok
Belgium, Hollandia, Luxemburg
T. Balla Gizella (szerk.): Benelux államok
Pálfy József: Benelux államok
Kertész Magda: Benéztem Beneluxékhoz
Kudelász Nóbel (szerk.): Székelyföldi Legendárium
Apagyilkos sámánfiak
Boglár Lajos (szerk.): A Tollaskígyó fiai
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig
Radó Antal (szerk.): Ezeregy éjszaka regéi