Mi ​történt velünk? 3 csillagozás

Haldoklásunk évszázada
Nemeskürty István: Mi történt velünk?

A ​Mi történt velünk? című könyv az 1996-ban megjelent Meddig várjunk? című kötet gondola­ti folytatása, amely a XX. század elejétől a 2002 tavaszán történt választásokig, illetve az azóta eltelt időszak alatt kialakult helyzetet elemzi.
A korábbi könyvhöz hasonlóan ez a történelmi önvizsgálat is azon elmélkedik: van-e felelőssé­günk sorsunk alakulásában, nemzeti tragédiá­ink fájdalmasan hosszú sorában? Mi bátorította ellenfeleinket az országot csonkító lépésekre, mi­ért igyekeznek időről időre kitagadni bennünket Európából, ahová aztán kegyelmi kérvények be­adása és bűnbánó fogadkozások, sűrű bocsánat­kérések után hajlandóak kegyesen visszafogadni? A bennünket ért sérelmek jogos felhánytorgatásán túl létérdekünk, hogy magunkba szállva, kímélet­len őszinteséggel nézzünk szembe mulasztásaink­kal, hibáinkkal. A magyar társadalom szétzüllő-ben van, holott minden erőnkkel az évezred első évszázadának teendőire kellene felkészülnünk. Magyarország a honfoglalás után háromszáz… (tovább)

>!
Szabad Tér, Budapest, 2002
282 oldal · ISBN: 9632045114

Kiemelt értékelések

libapásztor>!
Nemeskürty István: Mi történt velünk?

Tényleg.. mi történt velünk?
És hol tartunk ma?

nyolcadikutas>!
Nemeskürty István: Mi történt velünk?

Nem a legjobb a Professzor úr könyvei közül, mert rengeteg az átvett idézet (körülbelül a könyv egyharmada), de szavai tiszták, a lényeg áttekinthető. A huszadik század magyar szempontból nézett három sarokpontját veszi górcső alá. 1918, 1944 és 1989 elszalasztott lehetőségeinek miértjeire kérdez rá, magyar szemmel, éleslátással. Mindig úgy gondoltam, Nemeskürthyt műveit kötelező tananyaggá tenném az iskolákban.


Népszerű idézetek

Farkasdal>!

Az állam nem csak arra való, hogy arról gondoskodjék, hogy polgárai biztonságban érezzék magukat é jóllakjanak, hanem arra is, hogy a fizikai önfenntartáson felül az emberhez, mint eszes lényhez méltóan a szellem világába is felemelkedhessenek, a nemzetben rejlő szellemi értékeket kifejthessék. Az állam nem csak adót behajtó, kényszert alkalmazó közhatalom, hanem szellemi-erkölcsi értékek hordozója is, a nemzet külsőleg megnyilvánuló méltóságtudata és tekintélye. A nemzet, mint közösség, történeti organizmus, az állam viszont ennek tudatosan szervező életalakja.
Kornis Gyula (1885-1958)

Farkasdal>!

Herczeg Ferenc:
Gondok és gondolatok, 1942
A sajtószabadság nem a szerkesztők és lapkiadók privilégiuma, hanem a nemzeté. A gondolatok lehetnek jók vagy rosszak, bölcsek vagy ostobák; épp az a sajtó hivatása, hogy megrostálja a közkézen forgó eszméket, hogy elkülönítse a szellemi ocsút a tiszta búzától. A sajtó a közélet biztonsági szelepe.
1936. 5. 3. (186.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Weöres Sándor: A teljesség felé
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
Naszádi Kriszta – Nemes Ödön: Párbeszéd az öregséggel
Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról – Nagyhét – Húsvét
Pilinszky János: A mélypont ünnepélye I-II.
Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról – Advent – Karácsony
Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat
Hullan Zsuzsa: Bakancskoptató
Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról – Jézus nyilvános működése