Magyar ​századok 2 csillagozás

Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához
Nemeskürty István: Magyar századok Nemeskürty István: Magyar századok

Gondolatforgácsaimat ​egy engem évtizedek óta kínzó, ám megoldani nem sikerült kérdés köré csoportosítottam: miért szűnt meg a regnum, a magyar állam 1541-ben, bár a nemzetet a közakarat a nyelv segítségével fenntartotta, sőt koronként fel is virágoztatta? Noha a honfoglaláskor egy nemzetség tagjaiból nemzett népességet tekintettek nemzetnek, a viszonylag hamar egybeolvadt törzsek, általánossá terjed vén köztük a magyar nyelv és az abból fakadó gondolkodásmód, a regnum lakóit mind a nemzet tagjainak ismerték el, akkor is, ha később fogadták be vagy telepítették őket: például a ma németnek, olasznak, szlávnak, arabnak, töröknek, kunnak, besenyőnek nevezett népcsoportokat. Ez akkor is igaz, ha a nemesség hajlamos volt önmagát, főleg országgyűlések alkalmából, a nemzet kiváltságos tagjának tekinteni. Csakhogy a nemesség ősei már Szent István óta szomszéd népek leszármazottai voltak!
Különösen nyugtalanító kérdés, hogy az 1920-ban újjáalakult magyar állam a kezdeti, másfél… (tovább)

>!
572 oldal · ISBN: 9789632770604
>!
Szabad Tér, Budapest, 2006
630 oldal · ISBN: 9638706112

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Farkasdal>!
Nemeskürty István: Magyar századok

Nemeskürty István: Magyar századok Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához

Olvasmányos nemzet-életrajz, amely alaposan ás átfogóan boncolgatja, hogy a történelmünket végigkísérő, rendszerint felbukkanó hibákban, elmulasztott lehetőségekben mi a nemzet felelőssége. Olyan tényeket és összefüggéseket is tartalmaz, amiket kevesen ismernek, de általuk átláthatóbbá válnak bizonyos történelmi következmények. Ajánlom olyanoknak, akiket mélyebben érdekel a magyar történelem, mert irodalmilag sem elhanyagolható munkáról van szó.A „Hová tettük az eszünket?” – érzés véigkíséri a gondolatforgácsok gyűjteményét, de végül tartalmas, előretekintő gondolatokkal zárul a könyv.


Népszerű idézetek

Farkasdal>!

Andrásfalvy Bertalan mélyreható elemzésben mutatta ki, milyen mérnöki ügyességgel terelték, igazították a folyamok vizét. A mezőgazdasági termelésre oly hamar és akkora szakértelemmel tért át a magyarság, hogy ezt a tudást már magával kellett hoznia, és nem csupán az itt talált őslakosságtól tanulta. Győrffy György kimerítő részletességgel ismerteti a földet művelő, állatot tartó, gyümölccsel, szőlővel bánni tudó, méhészkedő falusi nép életét és szokásait. (A magyar társadalom átalakulása, in: István király és műve, 2000.)
A magyarság alig fél évszázad alatt olyan hamar beletalálta magát egy új gazdasági-kulturális rendbe, hogy gyanítható: sokkal felkészültebben szánta rá magát a helyváltoztatásra, mint gondolnánk.

Nemeskürty István: Magyar századok Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához

Farkasdal>!

András azonnal útnak indult Magyarországra, már Abaújvárnál járt kíséretével, amikor a fogadására indult magyar püspököket a budai Duna-partnál egy pogány lázadónak nevezett rablócsapat (kinek a megbízásából?) megölte.A vértanú Gellért szobra most is ott emeli a keresztet, ahol meggyilkolták. Már most jelezzük, hogy e véres években a krónikások által nem kedvelt személyeket rögtön lepogányozó minősítést gyanakvással kell fogadnunk, hiszen ez esetben például nyilván a Péter-"frakció" érdeke volt megakadályozni, hogy a már az országban tartózkodó András királlyá lehessen, továbbá András, aki elé Gellért és püspöktársai indultak, szintén keresztény volt…

Nemeskürty István: Magyar századok Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához

Farkasdal>!

Mert a magyar nyelv, a magyar dal ugyanolyan képes beszéddel él, mint a Biblia nyelve. A képes beszédet csak „éles elméjű ember használhatja és értheti meg, olyan, aki ért a leléshez, ez pedig nem egyéb, hanem magyar poézis”.

Nemeskürty István: Magyar századok Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához


Hasonló könyvek címkék alapján

Baranyi Tibor Imre: Hagyomány és magyarság
Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok
Szőcs Géza: Liberté 1956
Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása
Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Romsics Ignác: Magyarország története
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról