Értékelések 2

Razor P>!
Nemes István (szerk.): Rothadás

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

John Caldwell: Rothadás – avagy: A Bay nem jár egyedül: A címadó írással kezdetben kissé nehezen haladtam, picit sok volt már a parasztok „humorizálása”, a kiméra kínlódásain jobban tudtam mosolyogni. Idővel persze beindult a történet, szépen helyére kerültek a kirakós darabkái, a befejezés pedig kellően rejtélyes maradt, hogy érdekeljen a majdani folytatás.
Robert Dayne: Árnyak között: Pár oldalas szösszenet, véleményt nem igazán lehet róla mondani, azon kívül, hogy tovább építi Worluk élőholtas fővonalát.
Gabriel Wraith: Halálmágia: Nem tudom mennyire volt szükséges az időugrálás a történetben, szvsz mehettek volna sorban az események, de az író tudja mit miért. Ettől eltekintve nem volt rossz a sztori, itt-ott humoros is volt, akár világfüggetlenül is megállta volna a helyét.
Adrian Darco & Peter Bright: Randevú északon: Itt éreztem némi moralizálást a sorok közt, ami teljesen helyénvaló is volt. A történet vége némiképp meglepett, volt amire számítottam benne, volt amire nem.
Allen Newman: Montdidier kutyája: A Naplovag kötetben már volt szerencsém ehhez a novellához, emiatt a befejezés már nem tudott meglepni, de még mindig ötletesnek tartom.
Tim Morgan: A gonosz melegágya: A Vér Városa ezidáig elkerült, de ez a rövidke betekintés elég hangulatosra sikerült, valószínűleg előbb-utóbb meglátogatom Saint Sanguét.
Craig McCormack: Vad hajsza: A történet maga nem volt egy durranás, viszont a középkori történelmi háttér nagyon jól volt prezentálva.
Santorina Grey: A jövendőmondó: Akárcsak az előző történetnél, a történelmi háttér – ezúttal az ókor – erősen volt megjelenítve. A történet maga is a helyén volt, a befejezés okozott egy kis meglepetést.
Norbert Winney: Szellemes jótállás: Winneyre jellemző pár oldalas humoros szösszenet. Egynek jó volt.
Raoul Renier: A szörnyeteg: Elsőre sajnáltam, hogy nem a Köderdőben megkezdett jidoros történet folytatódik, de aztán magába szippantott ennek a hangulata. A rejtély nagyon jól volt adagolva, szinte végig sikerült fenntartania a feszültséget, van-e szörny, vagy nincs-e?
Benjamin Rascal: Félőholtak: A Rothadásban megismert két karakter története folytatódik. Rascal korábbi humoros írásain jókat derültem, ez most annyira nem adta, de szerencsére nem is ment el teljes poénkodásba, volt rendes története, ami kapcsolódott is a fősodorhoz.

>!
Cherubion, Debrecen, 2007
370 oldal · ISBN: 9789639566637 · Illusztrálta: Szendrei Tibor
Ashencold>!
Nemes István (szerk.): Rothadás

Bár nem olvastam minden gyűjteményt az Exkluzív-sorozatból, azt ki merem jelenteni, hogy ez a régiek nyomába sem ér. Talán egy-két érdekesebb írás volt benne, még Renier mester se remekelt.