Nemes István (szerk.)

Kalóztánc ​1. – Villámok közt táncoló (Az ifjú Skandar Graun 5.) 10 csillagozás

Nemes István (szerk.): Kalóztánc 1. – Villámok közt táncoló

Az ifjú Skandar Graun ráakad végre a régóta keresett Kampós Kharanra, és idejében leléphet Rentzalból, ahol a legjobban keresett bűnözők között, jelentős vérdíj reményében vadásszák. Már-már azt hiszi, minden jóra fordul és a tengerészélet épp neki való, ám hamar rá kell döbbennie, hogy egy „fajzatork” számára nem igazán ideális a létezés egy rentzali hajó fedélzetén, ahol csak az nem utálja őt korcs származása miatt, akinek baj van a szaglásával. A gyanútlan félvérnek hamar fel kell nőnie a sorozatos megaláztatások elviseléséhez, és bizonyítania, hogy egyik pofon olyan, mint a másik, nem számít, mennyire szőrös, kopasz és félfülű az, aki adja vagy kapja… csak csattanjon jókorát.
És ha lehetséges, a kikötőben Döberk izgága vámpírjai is tartsák szájukban a szemfogaikat… mielőtt kiveri azokat egy láncos buzogány!

John Caldwell címadó regénye mellett több kitűnő írás is olvasható Worluk tengereinek gátlástalan vámszedőiről…

Eredeti megjelenés éve: 2015

A művek szerzői: John Caldwell, Dougal Glendower, Craig McCormack, Anthony G. Morris, Eric Muldoom, Norbert Winney, Benjamin Rascal

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Cherubion Fantasy Exkluzív Cherubion

>!
Cherubion, 2015
498 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155228339 · Illusztrálta: Nagy Gergely

Kedvencelte 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

elegos7>!
Nemes István (szerk.): Kalóztánc 1. – Villámok közt táncoló

Az utóbbi évek legjobb Cherubion Fantasy Exkluzív antológiája.
Valamennyi írás érdekfeszítő, izgalmas.

Különösen örülök Benjamin Rascal visszatérésének, aki folytatja humoros ciklusát a Rohadalom falubeli orkokról, akik ezúttal Nordesbe látogatnak.

Zakkant_Tudós>!
Nemes István (szerk.): Kalóztánc 1. – Villámok közt táncoló

John Caldwell: Kalóztánc – Villámok közt táncoló
Valahogy sosem volt a szívem csücske a Skandi ifjúságát bemutató sorozat, de az előző részekhez képest ez viszonylag kellemes olvasnivaló, bár ez főként az utolsó, akciódús 40-50 oldalnak köszönhető.

Dougal Glendower: A fekete kalpag
Rövid, de jó, ez a kedvencem a kötet írásai közül.

Craig McCormack: A Kraken kincse
Ez sem volt rossz, mindenképp a tisztes iparosmunka kategória.

Anthony G. Morris: Zhília jussa
Egyszer olvasható sztori, de itt már voltak problémáim. A szerző nagyon ráment arra, hogy – némi túlzással – oldalanként megdöbbentse valami nagy csavarral az olvasót, de ez már egyszerűen túlzás, csak szétesik tőle a történet. A kevesebb itt több lett volna.

Eric Muldoom: A drén kígyó
Az előző novellánál azért jobb, de csak közepes. Muldoomtól mindenesetre sokkal jobbat várnék.

Norbert Winney: Az öröklét ára
Itt igazából csak a novellához készült illusztráció ragadta meg a figyelmemet, az kitűnő. A történet nem túlzottan nyerte el a tetszésemet.

Benjamin Rascal: Nordesben az ork olyan, mint a trágyaszállító.
Hosszú idő után egy újabb rohadalmi orkos írással rukkolt elő Szántó Tibi. A korábbi epizódokból megszokott baromkodással kezdődik, ám meglepő módon egy idő után átcsap az egész heroikus stílusba, és tengeri szörnyek kíméletlen darabolásába. Egész korrekt lett.

Összességében csak közepesre tudom értékelni a könyvet, olvastam már jobb, de sokkal rosszabb fantasy antológiát is.

vadpingvin>!
Nemes István (szerk.): Kalóztánc 1. – Villámok közt táncoló

Nem nagy kedvvel vágtam bele, nem örültem, hogy ketté-, aztán meg háromba vágják a kalózkodós időszakot. Kinek van kedve három antológiát végigolvasni tengeri kalandokról?! Ráadásul az első nem is hagyott bennem sok pozitív emléket. De itt minden a helyén volt, a Skandi regény kellő hosszú, a novellák érdekesek.
A fél pont levonás mindössze azért jár, mert a „jópofa” ork csapat Rascal írásában egyáltalán nem jópofa ilyen hosszan; meg a szerkesztés, hogy dőlt betűvel ki van emelve, hogy hol kellene röhögni…

Praetorianus P>!
Nemes István (szerk.): Kalóztánc 1. – Villámok közt táncoló

Kis túlzással Nemes úr Káosz-regényein nevelkedtem, így aztán nagyon megörültem, amikor belefutottam ebbe a kötetbe. A Vérkáosz volt az utolsó SG-sztori, amit olvastam, és az sem igazán tetszett, sőt, összességében elmondható, hogy kötetről kötetre csökkent a regények minősége. A Káosz szavától a Káosz kincséig a mai napig bármikor szívesen elolvasom bármelyiket, de a többi valahogy már nem az igazi. Amikor nagy lelkesen nekiálltam a Kalóztáncnak, három dolgot sikerült megállapítanom. 1. Ez nem az első ifjú SG történet. 2. Nem is az utolsó. 3. Számomra azonban biztosan az… Nemes urat nem érheti kritika, az évek folyamán megtanult jól írni, sokkal változatosabban és jobban fogalmaz, mint kb 25 éve. Ez azonban nem menti meg az egyre ellaposodó történeteket, a lassan unalomba forduló kliséket. Az első 5 regény humortalan, borongós stílusa számomra főnyeremény volt, de ebből sajnos mára semmi sem maradt. Azt hiszem, kénytelen vagyok elengedni a sorozatot, mielőtt visszavonhatatlanul elveszíti szememben a renoméját. Inkább megőrzöm a Káosz szavát és közvetlen folytatásait szép emlékeimben, annak biztos tudatában, hogy bármikor leemelhetem őket a polcról. De nem vágyok már újdonságra a témában. Számomra Skandar Graun Kirovang kis kocsmájából indult, és oda is ért vissza. Minden más már csak fölösleges szócséplés.


A sorozat következő kötete

Az ifjú Skandar Graun sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Nemes István (szerk.): Álomvarázs
Ripp Gábor (szerk.): Két világ határán
Wayne Chapman: Halk szókkal, sötét húrokon
Burger István (szerk.): Galaktika 293.
Varga Tamás József (szerk.): Száznevű város
Szabó István Zoltán – Gaborják Ádám – Takács Gábor – Makai Péter Kristóf – Benkő Marianna (szerk.): Az atomkatasztrófa gyermekei
Burger István (szerk.): Galaktika 292 XL
Gáspár András – Novák Csanád (szerk.): Analógia 2