Miközben az északi csapatok folyamatosan nyomulnak előre, a hátország falvait iszonyatos szörnyetegek prédálják fel, és ezreket mészárolnak le. Burrel kapitányra és öt emberére vár a feladat, hogy utánajárjon a rejtélynek. Ha sejtik, miféle borzalmak várnak rájuk a folyó túloldalán, valószínűleg megtagadják a parancsot.
Dekhard Wonlow úgy vélte, élőhalottak nem léteznek. Később megváltozott a véleménye. Már csak azért is, mivel űzőbe veszi valaki. Valaki, akinek pár napja saját kezűleg metszette el a torkát…
Ildhasile hercegnő állandóan búskomor, mosolyogni még senki sem látta. Az apja mindent megtesz, hogy felvidítsa. Végül sikerül…
Steinhardt kapitányt, a hivatásos boszorkányvadászt Pater Innocentius Augsburgba kéreti, mert szerinte rontás van a városon. Vagy még annál is rosszabb?…
Allwy Runyan azzal az eltökélt szándékkal érkezik Doardenbe, hogy végérvényesen felszámolja a városi tolvajklánt. Magányos harcosként ez nem könnyű feladat…
Miközben az északi csapatok folyamatosan nyomulnak előre, a hátország falvait iszonyatos szörnyetegek prédálják fel, és ezreket mészárolnak le. Burrel kapitányra és öt emberére vár a feladat, hogy utánajárjon a rejtélynek. Ha sejtik, miféle borzalmak várnak rájuk a folyó túloldalán, valószínűleg megtagadják a parancsot.
Dekhard Wonlow úgy vélte, élőhalottak nem léteznek. Később megváltozott a véleménye. Már csak azért is, mivel űzőbe veszi valaki. Valaki, akinek pár napja saját kezűleg metszette el a torkát…
Ildhasile hercegnő állandóan búskomor, mosolyogni még senki sem látta. Az apja mindent megtesz, hogy felvidítsa. Végül sikerül…
Steinhardt kapitányt, a hivatásos boszorkányvadászt Pater Innocentius Augsburgba kéreti, mert szerinte rontás van a városon. Vagy még annál is rosszabb?…
Allwy Runyan azzal az eltökélt szándékkal érkezik Doardenbe, hogy végérvényesen felszámolja a városi tolvajklánt. Magányos harcosként ez nem könnyű feladat…
Négy fantasztikusan izgalmas, fordulatos kisregény, és több mint fél tucat remekbeszabott novella hívja Önt egy meglepő utazásra, a fantázia és a kalandok világába! Jelen kötet egy komor és hátborzongató világba kalauzolja az olvasót!
Igazi poros, régimódi fantasyválogatás, mely bár nem próbálja megváltani a világot, vagy teletraktálni az olvasót magvas gondolatokkal, de pont emiatt szórakoztat el és kapcsol ki. Ezeknek a történeteknek is megvan a maguk bája, és őszintén szólva a manapság divatos, álművészi vagy látszatra mélységesen társadalomkritikus novellák után kifejezetten üdítően hatnak ezek a szandálos fantasztikumok is. Ugyanakkor hiába a tetszetős összkép, ha a novellákat egyenként kellene értékelnem, kevés címet vallanám maradandónak. Főleg a válogatás második felében fulladt ki párszor az addigi bizakodásom – alighanem illékony volt a varázs.
Általánosságban az volt az érzésem a bekerült novellák kapcsán, hogy a legtöbb egy nagyon erősnek szánt csattanóra építette fel a cselekményét, s néhol érződött rajtuk a túligyekvés izzadságszaga, és gyakorta maga a fordulat sem tudott kompenzálni a cselekmény csetléseiért-botlásaiért (a főhős valójában őrült és csak szellemet látott, az átok nem is szűnt meg és a tér ismétlődik – ilyesmi leleplezésekre kell gondolni).
A felsorolt negatívumok ellenére mégis élvezni tudtam a Vérbűnt az érzékletesen megírt, történelmi töltetéért, a hitelesen ábrázolt helyszínekért és (valóságban is létező) etnikumokért, valamint a főszereplő markáns és érdekes személyéért – nem néztem utána, de nem csodálkoznék, ha ő a Szerző egy visszatérő karaktere lenne. Amennyiben így van, nagyon szívesen elolvasnám a többi érintett alkotást is!
A korona c. novella történetileg nincs túlbonyolítva (és lezárását tekintve bosszantóan nyitott is), de megfogott a hangulata, nagyon szépen leírta az átok verte romokat és az ott lakozó démont a hatalom koronájával.
A tanítvány c. novella is nagyon szórakoztatóra sikeredett, csak kicsit jobban elhúzták az alapkonfliktust a kelleténél, rövidebb körítésben is ugyanúgy működött volna a humora, ha nem jobban.
A Gardha is kitűnt az észak-amerikai indiánokra hajazó közegével és rítusaival.
A legemlékezetesebbnek számomra a legutolsó novella bizonyult, az Ez nekünk M.A.G.O.S. – bevallom, már az első pár oldal a hamis copyrighttal megvett kilóra, és innentől kezdve gyakorlatilag végigröhögtem az egész novellát. :D Ez lett az abszolút kedvencem a válogatásból!
Az első fantasy antológiám volt. Volt pár B kategóriás novella, de a címadó történet, valamint a végén szereplő „Ez nekünk M.A.G.O.S.”, ami remek kifigurázása volt a Vallhalla Páhogy által kiadott M.A.G.U.S. szerepjátéknak, és a hozzá kapcsolódó hősöknek, elfeledtette velem :)
A keze erősen reszketett. Ez volt az egyik ok, amiért Torzonborz alkalmazta; remek koktélokat készített. A másik ok az adózás volt: nyomorékokra kedvezmény jár.