Ön fel tudná sorolni az Ókor hét csodáját? Talán igen, talán nem. De azt tudja-e, kik, mikor, miért és hogyan építették őket? Miféle történetek zajlottak a háttérben, milyen anekdoták színesítették a sajátos ókori „sztorikat”? Mi lett azokkal az emberekkel, akik az építmények mögött álltak, kiket sorolhatunk csak a legendák és kit a valóság világába? Tudja-e, mi lett a csodák későbbi sorsa..? A legújabb Nemere -könyvből minden kérdésére választ kap.
Az ókor 7 csodája 7 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2007
Enciklopédia 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Nemere István: Az ókor 7 csodája A hét titok
Régebben faltam Nemere István könyveit, de aztán egy idő után valahogy megcsömörlöttem tőlük. Most egy kihívás kedvéért, leporolok pár Nemere könyvet és elolvasom, úgy döntöttem, ezzel kezdtem.
Az eleje nekem nagyon rosszul indult. Az egyiptomi piramisokat mindenki ismeri, nehéz róla újat mondani, én ezt elhiszem. De borzasztó volt, hogy folyamatosan ezeket a szavakat ismételgette: akadémikusok, mikor hol, miért, akadémikusok, mikor, hol és miért. Túl száraz, túl modoros, és folyton többes számban írt.
Mintha egyedül az író nem merné felvállalni a véleményét a piramisokról.
Aztán a második csodától kezdve valahogy elmúlt ez a rossz érzésem, és érdekes volt, a sok mitológiai történet, a háttér, hogy miért is épültek, jöttek létre az ókorban ezek a nem mindennapi dolgok.
Szórakoztató volt és rádöbbentem, a mitológiai tudásom igencsak hiányos.
Népszerű idézetek
Szemirámisz örömmel indult a háborúba, és ehhez legelőször… úti ruhát varratott magának. Ez egy korokon átívelő dolog lehet ezek szerint. Új élethelyzethez új ruha kell – tudták ezt a hölgyek már sok ezer évvel ezelőtt is.
52. oldal
Nemere István: Az ókor 7 csodája A hét titok
De amikor megjelent e tájon a keresztény alakulat, konkrétan a rhódoszi lovagok, ez a félig papi, félig katonai formáció – máris megindult a romlás. A lovagok egy erődöt építettek a közelben és ehhez egyszerűen kiszedték az építmény márványoszlopait, valamint leszedték a felbecsülhetetlen értékű táblákat, az ókor legjobb szobrászainak gyönyörű alkotásait – azokat építőanyagként felhasználhassák…
Ők voltak az igazi barbárok, nem a későbbi „pogányok”.
163. oldal
Nemere István: Az ókor 7 csodája A hét titok
Voltak (vannak) olyan belső építmények a Nagy Piramisban (és más hasonló piramisokban is), mint például a 20x20 centiméteres szögletes szellőzőnyílások. Ezeket nem véshették ki később, amikor már álltak a kövek egymáson, mert aránylag kevés 19 centiméteres testmagasságú egyiptomi dolgozhatott a piramisoknál…
28. oldal
Nemere István: Az ókor 7 csodája A hét titok
Diódórosz nem részletezi a dolgot, mindenesetre a haltestű, emberfejű istennő végzett a férfival, majd nem látva más kiutat, kislányával együtt a… tengerbe vetette magát. Ez egy kicsit meglepő, mert legjobb tudomásunk szerint már az ókorban sem lehetett öngyilkos egy hal azzal, hogy a vízbe ugrik..!
48. oldal
Nemere István: Az ókor 7 csodája A hét titok
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Iván Katalin (szerk.): Az ókori görögök ·
Összehasonlítás - Kertész István: Nagy Sándor, a hódító 95% ·
Összehasonlítás - Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem 90% ·
Összehasonlítás - Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar 93% ·
Összehasonlítás - Kertész István: Ókori hősök ·
Összehasonlítás - Pogányság története ·
Összehasonlítás - Graham Hancock: Istenek kézjegyei 87% ·
Összehasonlítás - Németh György: Görög-római szöveggyűjtemény 86% ·
Összehasonlítás - Angelika Vahlen: Az ókor világcsodái ·
Összehasonlítás