Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az idő vándorai (Lars, Don és Ariel kalandjai 4.) 69 csillagozás
E könyv hősei, Lars, Don és Ariel, régi ismerőseink. Ők járják a távoli jövőben a kozmosz végtelen útjait, velük történnek lélegzetelállító kalandok. Hol műkincsrablókat lepleznek le, hol megfejtik a kupolaváros titkát – ebben a kötetben pedig különös utazást tesznek az idõben. Az űrhajósvizsga valahogy félresikerül: hőseink történelmi korok emberei között találják magukat, tapasztalataik egyre furcsábbak, kalandjaik egyre veszélyesebbek lesznek, már mentőexpedíció indul utánuk.
A három jó barát azonban most is bebizonyítja, egymást segítve minden körülmények között megállják a helyüket.
Eredeti megjelenés éve: 1987
Tagok ajánlása: 0 éves kortól
Kedvencelte 5
Most olvassa 1
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Nem rossz, bár azért vannak benne érdekes dolgok. Az Átoklányok jó ellensúly lehettek volna, de vége ellenére is valahogy súlytalanok maradtak.
Szeretem Nemere kis könnyed sci-fijeit. Nem kell gondolkozni, rövidek és kikapcsolnak. Ez a rész nem volt annyira érdekes. A fiúk véletlenül egy tiltott földi övezetben szállnak le ahol elvileg vizsgázniuk kellene, ehelyett különös kalandba keverednek. Nem igazán tudtam elhinni, hogy tényleg időutazásban lett volna részük és valóban visszakerültek a múltba. spoiler
Kétségkívül nem ez volt a legjobb rész.
Hűha. Itt már a borító is jelzi, hogy valószínűleg nem a korábban megszokott klasszikus űrhajós kalandról lesz szó. És valóban. A helyszín a jó öreg Föld. Viszont az idő már más kérdés. Egyszer ógörög filozófusok bukkannak fel, majd kőbaltákkal hadonászó ősemberek, de három hősünk még indiánokba sőt középkori lovagokba is belefut. Kicsit olyan érzés volt, mint gyerekkorom Tarzan-regényei: abba az egy szem szerencsétlen afrikai dzsungelbe is belepréselt a szerző a sorozat során a római provinciától Salamon aranyvárosán át a dinoszauruszok lakta zónáig az égegyadta világon mindent. Itt is elég szürreálisnak néz ki a dolog, aztán a végén persze mindenre magyarázatot kapunk, nem is akármilyet. A rivális lány-bandát kicsit feleslegesnek éreztem – vagy csak az olvasótábort próbálta bővíteni a szerző? :D
Gyerekkorom meghatározó darabja, nem tudom, hányszor olvastam vagy csak néztem a mammutos borítót. Szerintem ez az a könyv, ami miatt a mai napig szeretem az időutazásos és alternatív töris dolgokat.
Kicsit féltem ettől a könyvtől, attól tartottam, hogy vontatott lesz, mert „régi”. Nemere István nevével már sokszor szembe találkoztam, de nem emlékszem, hogy olvastam volna Tőle bármit.
Az idő vándorai Lars, Don és Ariel kalandjainak negyedik kötete, de önmagában is érthető. Nagyon tetszettek a karakterek, és vitt magával a történet is. Kedvenc szereplőm Don a cirkalmas káromkodásaival, amiket sosem hallunk Tőle kétszer ugyanúgy. Pl. Hogy az az icike-picike neptunuszi óriáshernyó taposná össze őket! :D
Zseniális volt a könyv, elfogom olvasni a fiúk többi kalandját is.
Nagyon jó ötlet, amit kiválóan töltött meg Nemere tartalommal. Az LDA-effektus sem hibádzik. Összességében csak egy kicsivel gyengébb, mint a Kupolaváros.
Népszerű idézetek
– De jó meleg van. Hiába, rögtön látni, hogy Afrikában vagyunk – közölte Don ellentmondást nem tűrő hangon.
– Honnan tudod? Lehet, hogy máshol landoltunk – szólt Lars.
– Ugyan! Ez Afrika. A génjeimben érzem.
– A … micsodáidban?
– A génjeimben. Nem tudod, mik azok a gének? Nohát, ha ezt elmondom Szupinak, egyből kisülnek az
áramkörei… Biztosan nem hinné el, hogy akad az iskola növendékei között ennyire tudatlan is… Szóval az őseim
Afrikában éltek, és képzeljétek, én most itt olyan otthonosan érzem magamat – a fiú végigterült a homokon,
és becsukta a szemét. Főleg azért, mert a Nap belesütött.
Eljönnek ide még egyszer, bármikor az életben? Ha valóban űrhajósok
lesznek, számtalan idegen bolygót ismernek meg. Meddig emlékeznek majd ezekre a homokbuckákra, az itt
majszolt ételek ízére, a levegő illatára?
A nap már erősen délutánba hajlott, amikor néhány fa tűnt fel a távolban. A lombok zöldje – még ilyen messziről is – nagyon elütött a sárgásszürke, kopár földtől.
– Ahol fa van, ott víznek is kell lennie – mondta Ariel bölcselkedve.
A sorozat következő kötete
Lars, Don és Ariel kalandjai sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kertész Erzsi: A küldetés 92% ·
Összehasonlítás - Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban 92% ·
Összehasonlítás - Scott Westerfeld: Behemót 91% ·
Összehasonlítás - Arthur C. Clarke: Delfinek szigete 79% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: A Fekete Indiák 76% ·
Összehasonlítás - Majoros Nóra: A néma táltos 94% ·
Összehasonlítás - Bessenyei Gábor: A feledés folyója 89% ·
Összehasonlítás - Kolozsi László: Áram nélkül 80% ·
Összehasonlítás - Ruff Orsolya: Volt egy ház 95% ·
Összehasonlítás - Bogáti Péter: Az ágasvári csata 93% ·
Összehasonlítás