A ​fantasztikus nagynéni (A fantasztikus nagynéni 1.) 90% 158 csillagozás

Bárcsak minden ifjúsági könyv ilyen lenne!
Izgalmas, kalandos, humoros, barátságos, letehetetlen; emellett értékeket közvetítő: szeretetet, barátságot, felnőttek és idősebbek iránti tiszteletet.
Bizonytalan voltam, hogy olvastam-e gyerekkoromban ezt a könyvet, de olvasás közben kiderült: nem; csak a filmet láttam – de azt sokszor!

Minden, amit éreztem, leírtam a fentiekben – összehasonlíthatatlanul minőségibb, mint pl. az a külföldi kortárs, amit párhuzamosan olvasunk (Cincin Lovag legendája); örök érvényű, és sosem fog kimenni a divatból, mert a benne lévő karakterek, helyzetek mindig is örökzöld témául szolgál(hat)nak az ifjúsági regényeknek: nyári szünet, autókázás, fiatalos nagynéni, barátságok a strandon leterített törölközőkön, fürdőzés nagy vízfröcsköléssel, esti mozizás, kólázás, csónakázás, várban lakni, kinek adatik meg? Véletlenül lefülelni egy tolvajbandát – na, az nekem picit sok volt a nyári vakáció idilli alapfelütéséhez… Ezen kívül statisztaként szolgálni két, a gyerekek számára fontos idősödő ember összeboronálásának, mindez a Balatonon, egy szívében még mindig gyerek várúr segedelmével, és egy kutya kíséretében, átszáguldva egy régi vágású, fantasztikus old timerrel, Tivadarral. Távol a szülőktől. Távol a sulitól, bár a rossz bizik sötét árnyékában…

Mindenesetre fantasztikus élmény volt, és bárcsak felfedeznék a gyerekeink a mi gyerekkorunk könyveit – azt hiszem, nekik is élményt jelentene…

Ja, és hát még egy apró megjegyzés: feltehetőleg Ruttkai Éva filmbéli „Csaba, Huba, ide hozzám!” felkiáltása lehetett annyira hatással rám, hogy a nagyobbik fiam végül a Huba nevet kapta… ;-)

@Ciccnyog Delfin-könyves kihívásához is.

Tökéletes ifjúsági regény nyomozással, nyaralással, nyugdíjas szerelemmel, nyugati autóval és minden mással, ami „ny” betűvel kezdődik. Nem, nyulak nincsenek benne.

Valamikor ezer éve láttam ebből a könyvből készült filmet, de a kocsin és Ruttkai Éván kívül semmire sem emlékeztem.
Bájos, aranyos történet. Ha annak idején olvasom, biztos nagyon szerettem volna.
Van benne kaland, nyár és vakáció, ikrek, nosztalgia, Balaton, strand, krimi, humor, nyomozás, és ami kicsit levon az értékéből, egy kis politikai agymosás is, de tényleg csak kicsit, mert szerencsére nem nagyon erős ez a szál.
Tetszettek a nevek: Tivadar, Amália, néha túl fantasztikusak a kalandok, mármint hétköznapi mércével mérve. Mert egy fantasy történethez képest nagyon is földhöz ragadt.
Ez a könyv azért bizonyíték arra, hogy Nemere igenis tud írni, bár a mennyiség a fontos neki régóta, de kezdetben még más elveket vallhatott.

Gyermekkoromban nem tudom hányszor, és most újra, mert a többi részét is kívánom. És amúgy is… most ilyenre vágytam. Könnyed, laza, nem agyalós, sodró, vicces. Ifjúsági. Bár már rég túl vagyok ezen a korszakon ;) Amikor a főszereplők itták a tejet, kakaót, kiflit majszolva hozzá, olyan erős melegség öntötte el a lelkem… olyan megható… mert hát én is ilyeneket reggeleztem, tízóraiztam…és olyan felhőtlenül boldog gyermek lehettem…amiben része volt a Balatonnak is. Na nem feltétlen azért, mert beleszülettem a jómódba, de rokonaink éltek ott, úgyhogy néhány nyáron odatereltek bennünket.
Nem tudom igazán milyen a mostani olvasmányfelhozatal a 12 éves korosztály számára, mindenesetre, ha ehhez hasonlóan megírt történetre bukkantok, izenjetek nekem, légyszi…
Meg még ilyen is lehetne: Vakáció a halott utcában (Csukás), Megérjük a pénzünket (G. Szabó)

Hát ez irtó klassz volt :) Nagyon élveztem. Bár a regény olvasása közben egy percre nem jutott eszembe, hogy az ikrek, Csaba és Huba még csak 12 évesek :D A nagynéni is haláli jó fej!
Izgalmas, pörgős cselekmény, barátság alakult ki Anikó és a fiúk között. A külföldi nyaralás helyett egy remek Balatoni élménnyel gazdagodtak a fiúk, Málika jóvoltából. Csupa kedves emberek a mellékszereplők is, mint Gergely, Bozoghy Ákos a várúr :D
A két szülő a regény szempontjából nem is volt fontos, de nekem túl szigorúnak tűntek. Ha nem ötös a bizonyítvány, nem viszik a gyerekeket nyaralni…azért ez baromság!
Egy tünemény kutya is csatlakozott hozzájuk a nyaralás alkalmával, ő Foltos :)
Arról már nem is mesélek, hogy hány kihíváshoz jó a történet ;)

Ez volt az a regény, ami 11-12 éves koromban megszerettette velem az olvasást. A Húgommal kellett volna játszanom én meg inkább kerestem egy könyvet a nagyszüleim könyvtárából, hogy még az olvasás is jobb. (Egyébként imádom a Húgomat, csak van köztünk 7,5 év korkülönbség, ami gyerekkorunkban elég sok volt.) És akkor rá kellett jönnöm, hogy az olvasás TÉNYLEG JÓ! Nem tudom elmondani mennyire hálás vagyok ennek a könyvnek. Most volt szerencsém ugyanazt a példányt olvasni, amit anno sok-sok évvel ezelőtt olvastam. És így huszonegynehány év távlatából is ugyanazt az élményt adta Csaba és Huba kalandjai, mint gyerekkoromban. Színtiszta nosztalgia volt ez az olvasás. És továbbra is imádom ezt a regényt!
Vannak azért zseniális regényei Nemerének…

Olyan ez a könyv, mint a nagynéni! :-)

Nagy gyermekkori kedvencem.
A filmben szereplő lányba meg kollektíve bele voltunk zúgva kiskrapekok az osztályból, és mikor nagyon sok évvel később személyesen találkoztam vele, meg is mondtam neki, mert az alkalommal élni kell, nem igaz?, de elég jól viselte, és kölcsönösen csak mérsékelten jöttünk zavarba :)

Az egyik legjobb all-time Nemere könyv. Nem?

A történet most kevésbé varázsolt el a két Csukás nyaralás után ( ez és ez ), de attól még kedves kis nyári kaland. A szülők ugyan kifejezetten irritáltak (otthonhagynak két tizenéves gyereket egy ismeretlen rokonnal, csak azért, mert NÉGYES lett a bizonyítvány, ők meg lelépnek Görögországba nyaralni, paff…), de aztán a többiek végül feledtették velem a rossz szájízt.
A cselekmény mellett érdekes voltak a kor-pillanatok: asztal alól adott rossz barack, mit ér egy argentín-magyar útlevél itthon és Bécsben, a társtulajdonosság fogalma, stb.
Kedvencem: Tivadar. :)
Olvasmányaim egyik kedves neve Gergő, Gergely és minden névváltozata – egytől egyig szívemhez közel álló szereplők (például Gergő és Matula bácsi ). Most sem alakult ez másként, megszerettem az idős tanítót.
A könyvbéli vár és kapitánya kísértetiesen a Taródi-vár történetére emlékeztetett. Nem tudom, Nemere István járt-e Sopronban, de én végig csak erre tudtam asszociálni.
A filmből már csak Ruttkai Éva és Zenthe Ferenc alakja maradt meg bennem, így azt hiszem itt az ideje egy újranézésnek.