Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A szabadság útján 22 csillagozás
Nelson Mandela makulátlan életműve, humanista politikai és közéleti pályafutása az egész emberiség számára példaértékkel bír, olyan testamentumot állít elénk, amely csak a legkiválóbbakhoz, Gandhihoz, Kennedyhez, Martin Luther Kinghez fogható. Madiba (Nagyapa, ahogy Dél-Afrikában széles körben emlegetik) úgy tette semmissé a földkerekség egyik utolsó rasszista állami gépezetét, az apartheid rendszert, hogy közben legyőzte önmagában és tompította a dél-afrikai népben a bosszú hevét, és egy széleskörű társadalmi megbékélés alapjait építette ki, amelyben mindenkinek egyforma esélye nyílik önmaga kiteljesítésére, legyen fekete bőrű vagy fehér és bármilyen etnikumú. A különböző börtönökben eltöltött közel három évtized alatt a legsúlyosabb megaláztatásokat szenvedte el. Ennek ellenére képes volt a börtönéveket követően történelmi küldetése valóra váltására, arra a tettre, amelyben az apartheid legsötétebb esztendei során egyedül ő mert hinni, és amire rajta kívül senki nem lett volna… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1995
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 3
Most olvassa 6
Várólistára tette 76
Kívánságlistára tette 72
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Egy film (A legyőzhetetlen) hatására kaptam kedvet, hogy többet megtudjak Mandeláról. A könyv egy önéletrajz, melyben gyermekkorától egészen az elnökkéválasztásáig mesél. Nagyon sok benne a politika, az Afrikára jellemző összefüggések, a tények, mégis annyira olvasmányos, olyan kifinomult a stílus, hogy alig tudtam letenni. Lenyűgöző, hogy ennyi viszontanság sem tudta megingatni a szabadságba vetett hitében. Tetszett, hogy a börtönévek esetén is inkább tényszerűen számol be a szenvedéseiről, amik nem tudták megkeseríteni. Az utószó nagyon jó kiegészítése a történetnek, mely Mandela további eredményeit rögzíti. Igazán ösztönző olvasmány.
Nehéz bármit is hozzáfűzni a történethez, történtekhez. Sokkal előbb kellett volna olvasnom, mert többet mond akárhány történelem óránál, nagy hiányosságot pótoltam most.
Felfoghatatlan eltökéltség, elkötelezettség, hihetetlen, hogy a majd' harminc év alatt soha nem engedett az alkuk kísértésének és a legvégén még egy hetet kért, hogy rendezhesse a gondolatait! Kényelmes életet élve elképzelni sem lehet ezt a szintű önkéntes alárendeltséget.
Frissíteném a kötelező olvasmányok listáját és elsők között venném fel rá ezt a könyvet.
Imádom, hogy ilyen érdekesen írt a nem éppen hétköznapi életéről és egy kicsit olvashattam a könyv megszületéséről is :) Nem untam, izgatottan lapoztam tovább és sokszor mosolyogtam is.
Madiba nekem egy példakép, mert hihetetlen nagy erő és kitartás lakott a lelkében.
Emberi szem nem láthat annál nagyszerűbb alkotást, mint a demokrácia. Engedjük uralkodni a szabadságot!
A szöveg persze nem igazán irodalmi, mégis megtanultam élvezettel olvasni ezt az önéletrajzot. Számomra nagyon értékes, hogy általa Mandela személye végre helyére került a világképemben, és nagyon szívesen olvasnék még az életével, az apartheiddel kapcsolatos történeti írásokat.
Maga a könyv, mivel Mandela tollából született elég egyoldalú, nem korszakleírás ez, hanem egy ember meggyőződésének, hitének, gondolatainak festménye. Átgondolt, indulatoktól mentes írás, és ha egy kicsit a szívünkkel is olvassuk, úgy érezzük, ilyen lehet maga az ember is, aki írta.
Robben Island története pedig igazi történelmi csemege lehet, valószínűleg visszatérek még a témára.
Mindig kíváncsi voltam Mandelára, és jó volt belepillantani a világába. Kicsit nehez volt olvasni, mivel nem volt meg a megfelelő háttérismeretem az afrikai politikai helyzetet illetően. Illetve a neveket sem volt könnyű megjegyezni vagy kötni valamihez. De legalább utána és közben rákerestem az információkra és tanultam egy csomó új dolgot! :)
Népszerű idézetek
Amikor a fedélzetre léptünk, felfedeztem, hogy a pilóta fekete. Hirtelen pánikba estem: hogyan lehetséges, hogy egy fekete vezesse a gépet? Abban a pillanatban mélységesen elszégyelltem magam, és dühös is lettem saját magamra. Annyira régóta éltem abban a nyomorúságos rendszerben, hogy még nekem is nehéz volt kilépnem az apartheid csapdájából, belém verték, hogy a feketék nem annyira jók, mint a fehérek.
69-70. oldal
Egész életemben az afrikai nép szabadságát szolgáltam, elköteleztem magam a szabadságharc ügye mellett, amiben hiszek…
Egy olyan demokratikus és szabad társadalom kiépítését szeretném szolgálni, amelyben minden ember harmóniában él együtt, és egyenlő kötelezettségeik, egyenlő lehetőségeik vannak. Ez a remény, és ez a hit szövi át az életem, és ad erőt a megaláztatások ellenére. Ha kell, ezért a célért kész vagyok az életemet is adni.
90. oldal
Furcsa volt, hogy a szabadulásom napján az ezt ünneplő tömeg fogva tart egy autóban, mindenesetre majdnem egy órán keresztül rostokoltunk egy helyben, mert nem mertünk kiszállni.
153. oldal
Több mint 18 hosszú évet töltöttem a szigeten [Robben Island, börtön] , de nem telt fél órába sem, hogy végleg összecsomagoljak.
129. oldal
…mély meggyőződésemmé vált, hogy csak akkor vagyok képes túlélni ezt a poklot, ha tudatosan megőrzöm az önbecsülésem, ha soha nem hagyom, hogy elvegyék a méltóságomat, egyetlen tulajdonomat, amim maradt, bármi is történjen.
96. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2008)
A büntetésem legkorábbi időszakától kezdve egyetlen szilárd elvhez tartottam magam: mély meggyőződésemmé vált, hogy csak akkor vagyok képes túlélni ezt a poklot, ha tudatosan megőrzöm az önbecsülésem, ha soha nem hagyom, hogy elvegyék a méltóságomat, egyetlen tulajdonomat, amim maradt, bármi is történjen. Egészen biztosan tudtam, hogy fogok még a napsütésben sétálni, úszni az óceánban vagy puha gyepszőnyegen gyalogolni, szabad emberként élni.
96. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2008)
Úgy éreztem, hogy ez a kis kert életem szimbóluma. Nem volt semmi egyebem, mint a gondoskodó szeretet, amellyel a jövő termését táplálom. Úgy gondoltam, a jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni. Az életemet olyannak láttam, mint egy kertet, amelyben elültettem valamit, de még várni kell a gyümölcseire.
124. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2008)
A börtönben minden napod tökéletes mása az előzőnek […] Az órák használata tilos volt, az időt csak az őrök kiáltásai, feszes vezényszavai, továbbá a munkát és a szüneteket jelző harangok hangjai strukturálták. Az ember időben létezik, ha elveszted az időérzéked, megtébolyodsz.
95. oldal
Határtalanul boldog voltam, viszont kínzó fájdalmat hozott elő belőlem az a felismerés, hogy a családi együttlét mindeddig kimaradt az életemből, ami nem csupán nekem hiányzott, hanem a családom tagjait is megfosztotta a boldogság egy fontos forrásától. Felmerült bennem a kérdés, hogy megérte-e ekkora áldozatot hoznom a szabadságért.
145. oldal (Nyitott Könyvműhely, 2008)
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Chimamanda Ngozi Adichie: Az aranyló fél napkorong 91% ·
Összehasonlítás - Abdulrazak Gurnah: Utóéletek 90% ·
Összehasonlítás - Konrád György: Elutazás és hazatérés 95% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap 95% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap 94% ·
Összehasonlítás - Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje 94% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: A könyvárus lány 90% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: A szabadság szerelmesei 86% ·
Összehasonlítás - Thomas Keneally: Schindler listája 86% ·
Összehasonlítás - María Dueñas: Sira 85% ·
Összehasonlítás