Törékeny ​holmik 375 csillagozás

Neil Gaiman: Törékeny holmik Neil Gaiman: Törékeny holmik

A tizenkét hónapnak is múlatnia kell valahogy az időt, hát mesélnek egymásnak. Árnyék hiába utazik Skóciába, akit az istenek egyszer megtaláltak, azt nem hagyják békén. Ha betévedünk egy partira, ahol gyönyörű lányok vannak, azért kérdezzünk rá, honnan jöttek. Neil Gaiman a tőle várható virtuozitással, könnyedén váltva az abszurd, humoros és morbid hangulatokat, ezúttal novellákban és versekben mutatja be azt a világot, amit csak ő lát a valóság látóterének szélén.

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192930 · Fordította: Gálla Nóra, H. Kovács Mária, Huszár András, Kovács Kristóf, Pék Zoltán, Török Krisztina, Roboz Gábor
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008

Kapcsolódó zóna

!

Neil Gaiman

382 tag · 269 karc · Utolsó karc: 2022. október 31., 17:24 · Bővebben


Enciklopédia 7

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 23

Most olvassa 28

Várólistára tette 213

Kívánságlistára tette 193

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Smurfettereads P>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Nekem tetszett, ez volt az első olvasmányom Neil Gaimantól, és lehetőség, hogy nem is az utolsó. :-D Voltak történetek és versek, amik nekem nagyon tetszettek, izgalmasak, érdekesek, szórakoztatóak, és volt, amik kevésbé tetszettek, de azért azok sem voltak olyan rosszak. :-) A Tündérverkli, Október a székben, A titkos kamra, Záróra, Keserű zacc, Emlékek és kincsek, Különös kislányok, Utasítások, Végezetül, Góliát, A napmadár tetszettek a legjobban. :-) Ami eleinte nem igazán zavart, de a közepétől már nagyon a sok helyesírási hiba. Nem szokásom, kutatni őket, de most ebben a novellás kötetben jó pár olyanba belefutottam, vagy… ezért is vontam le egy az 5 csillagból, és így lett 4 csillag. :-D Nagyon kíváncsi vagyok a többi Neil Gaiman történetre is, eddig tetszik nekem a stílusa, és a borítója is csodálatos. :-)

Gyula_Böszörményi IP>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Gaiman nem minden írását szeretem, nagyon hullámzik a színvonal, ahogy ebben a kötetben is. Ráadásul érezhető a „na, kaparjunk össze valamit a fiókok aljából, legyen belőle kötet” koncepció. Vannak benne remek és pocsék, vagy értelmezhetetlen írások, de azért elmegy.

1 hozzászólás
Timcsibaba77>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Egészként kezdtem neki az olvasásnak, és ezer darabra törtem szét, ahogy kifogytak a lapok kezeim alatt. Nagyszerű, elgondolkodtató, briliáns mű volt. Sokat nem olvastam még Neil Gaimantól, de szerintem egy ilyen absztrakt, kissé pihent infantilis művészi műnek EZ a célja, hogy megbotránkoztassa az olvasót. Mert nemcsak az ember, a teste, de a lelke is sérülékeny, törékeny.
Hagytam magam sodródni a „bolondosabbnál bolondosabb” írói gondolatoknak.
Csak ajánlani tudom, annak, aki kíváncsi, hogyan lehet, miként összetörni darabokra lelkileg egy novellás kötettel.

Ruby_εïз IP>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Imádom Gaimant, de ez a könyv nem igazán nyerte el a tetszésemet. Ez voltak rövid időn belül a harmadik ilyen könyv tőle, és ez volt számomra a leggyengébb. Mintha nem lettek volna teljesen kidolgozva a történetek, noha ezt nem lehet mindre mondani, mert voltak benne jók is, mint az Emlékek és kincsek.
Aminek viszont örülök, az A Smaragdzöld tanulmány. A képregényt is szeretném majd beszerezni, szóval üdítően hatott ez a kis szösszenet.

abstractelf>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Egy újabb kalandban volt részem az abszurditás, a gyönyörűség és a borzongás tündérföldjén, azaz Neil Gaiman képzelt világaiban. Vagy nem is annyira képzelt? Ezen mindig eltűnődöm, hiszen ezek a világok szokatlanok lehetnek, de a valóság mindig csak nézőpont kérdése (ahogy ezt Philip K. Dick annyiszor megmutatta).
Szerettem. Ismét teljesen belevesztem a novellákba, és ismét akadtak olyanok a gyűjteményben, amelyek mély benyomást tettek rám. A másik például beleégett az agyamba, és nem tudok túllendülni rajta. Ezúttal több novella is összefüggő egységet alkotott, és imádtam felfedezni utalásokat egy korábban olvasott történetre.
A másik kedvencem a körbeérő történetek voltak – amik elkezdődtek (vagy véget értek először?), néha érthetetlenül, és mire a végére érünk (vagy az elejére?), kiderül, hogy visszaértünk a startmezőre. Nagyszerűek voltak ezek a körforgások, nagyon élveztem felfedezni, miként is állnak össze a mesék egy egésszé.
Kivételes válogatás.

És most éles váltás következik – ugyanis nem bírok szó nélkül elmenni a magyar kiadás mellett. Gyönyörű lett az új borító, és biztos, hogy csodásan fog kinézni majd a polcomon, amint felkerül. Viszont komolyan ilyen minőségű szöveget adtak ki? Nem magával a fordítással volt a gond, az szokás szerint kiváló lett, hanem a korrektúra hiánya.
Én alapvetően képes vagyok annyira elmerülni egy-egy történetben, hogy ne vegyek észre apró hibákat – itt azonban majdnem minden oldalra jutott 1-2. Voltak itt betűkihagyások, raglehagyások, idézőjel helyett 2-es írása, kisbetűvel mondatkezdés, félregépelés… Egy idő után már annak örültem, mikor volt 1 oldal, amin ne lett volna valami gond. Nem novella, oldal. És nem értem – ez egy újrakiadás, igazán ráfért volna egy kör korrektúra. Bár emiatt nem vagyok hajlandó csillagot levonni, ahhoz túlságosan szerettem magát a tartalmat.

ViraMors P>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Második olvasásra is csak azt tudom mondani, amit pár éve az elsőre: nekem ez a kötet nagyon vegyes volt.
A versekkel – többségében – itt sem tudtam mit kezdeni. Egyetlen kivétel az Aladdin a kalapból , ami viszont nagyon tetszett, hatásos darab.
A novellák között voltak jobbak, voltak kevésbé jók. Többnél is azt éreztem, hogy csak a hangulatteremtésig jutott el aztán egyszer csak vége. Majdnem jók voltak, de erős hiányérzetet hagytak bennem. Ilyen volt például az Október a székben és a Kavicsok az Emlék fasorról. Egyik-másik pedig szimplán nem (igazán) tetszett, mint például a Hogyan beszélgessünk bulin csajokkal és A napmadár .
A végére hagytam, de természetesen volt jó néhány novella, ami nagyon nagyon tetszett. Abszolút kedvenceim a Harlekin szeret (humoros, kesernyés, misztikus), a Góliát (szeressük a Mátrixot), és persze a A völgy császára (Amerikai istenek, még jó, hogy szeretem :D).

marcipáncica P>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Elment, elment, de a Tükör és füsthöz hasonlóan ez sem nyűgözött le különösebben. Kicsit olyan érzésem van ezekkel a Gaiman novellás/verses gyűjteményekkel kapcsolatban, hogy túl sok a töltelék, félkész, maximum a fiók számára értékes írás köztük, miközben lappang bennük pár kifejezetten jó írás, amik így elvesznek a selejt között.
Gaiman versei számomra semmit nem jelentenek, bár nem vagyok egy nagy versolvasó, így nagyon kritizálni sem tudom, de egész egyszerűen nem tetszenek. Elolvastam őket, semmi maradandót nem jelentettek, némelyik egészen béna volt, és kifejezetten felesleges.
A novellák között, ahogy mondtam van pár kifejezetten erős darab, ami nekem nagyon tetszett (a teljesség igénye nélkül, mert elfelejtettem jegyzetelni): Október a székben, Gondtalan boldogság derék fiúknak adatik, A másik, Emlékek és kincsek, A napmadár; ezeknél éreztem azt, hogy tényleg van ott bennük valami, ami egyrészt tényleg nagyon Gaiman, másrészt közben önálló értékkel és létjogosultsággal is bíró mű, ami nem csak azért van ebben a kötetben, mert Gaiman valamikor papírra vetette. Viszont sok olyan novella volt, ami egész egyszerűen rossz volt, unalmas, se füle, se farka kis szösszenetek.
A kötet vége rejtegetett számomra egy meglepetést a A völgy császára c. Amerikai istenek kisregénnyel, ennek nagyon megörültem, viszont őszinte leszek, Árnyék nem visz el a hátán egyedül még egy 50 oldalas szösszenetet sem, nagyon hiányzott mellőle egy erős ellenpólus, ami nem igazán volt meg. Ettől függetlenül az egyik kiemelkedő írás volt a kötetben.
Amellett pedig nehezen tudok elmenni, hogy még a második, javított (feltételeztem én) kiadás is hemzseg a hibáktól, egész egyszerűen kirívóan sok a kihagyott írásjel, kis- és nagybetű tévesztés, helyesírási hiba, ha bejelölgettem volna mindet, egy tömb post it cetlit tuti elhasználok. Általában nem morgok ilyen miatt különösebb, de itt tényleg zavaró volt, nem segített az amúgy sem túl pozitív megítélésemen.

Judyt IP>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Amikor még csak a bevezetőt olvastam el…
Olvastam, olvastam és egyszer csak felmerült bennem, hogy vajon nem túl hosszú ez a bevezető? Majdnem harminc oldal, Gaiman bácsi pedig elmeséli a történetek keletkezését vagy az azokkal kapcsolatos apró momentumokat spoiler. Aztán ahogy haladtam előre egyre inkább örültem, hogy mesél róluk, s amikor A napmadárhoz értem, amit Hollynak, az idősebbik lányának írt, menthetetlenül elfutotta a szemeimet a könny.
Végül a bevezető végére érve ezt olvastam:
Neil Gaiman / 2006 tavaszának első napján
Micsoda véletlen. Nekem ezt a könyvet 2019 tavaszának első napján kellett volna elkezdenem – persze, hogy kihívások miatt –, de a harmadikra csúszott. Valahol bánom, mert milyen jó lett volna március elsején olvasni ezt a kis momentumot. :)

Imádtam, hogy versek is vannak benne, nem csak novellák. :)
„Nem hallhatsz egy verset anélkül, hogy meg ne változtatna.”
Hogy ez milyen igaz. Nem tartom magam költőnek, pedig írtam már életem során nem egy verset. Mégis ez az idézet lett a kedvencem, hiszen tökéletesen megfogalmazza azt az érzést, melyet egy-egy mélyebb vers olvasása képes elérni az emberi lelkekben.

Neil Gaiman továbbra is utánozhatatlan, egyszerűen imádom azt a senkiéhez sem hasonlítható stílusát.

És ami miatt dilemmázok, hogy hány csillagra is értékeljem a könyvet, az a szerkesztés. Mert a tartalom, a mondanivaló, az a sok történet benne mind-mind egy apró kincs, önmagában értékes számomra, ami azért sokat lendít a helyzeten. Viszont ilyen trehány, beletojok munkával igen ritkán találkozom. Imádom az Agave Könyveket, nagyon szeretem a könyveiket, de az, hogy folyamatosan lemaradtak szavak utolsó betűi/kihagytak betűket a szavakból, lemaradtak a mondatvégi írásjelek, rendszeresen kisbetűvel kezdtek mondatokat, az utolsó történetben Smith neve volt több formában is (Shith, Smth), az olyan szinten rombolta az élményemet, hogy sírva tudtam volna fakadni. Ez a könyv NEM EZT ÉRDEMELTE! Ez a könyv gondos munkát, odaadást és főleg tiszteletet, alázatot érdemelt volna. Főleg, hogy állítólag ez már egy átnézett, javított kiadás. Minden szerkesztő és korrektor süllyedjen jó mélyre, hogy ilyen hitvány munkát képes volt kiadni a kezéből, szégyelljék magukat.

A borító azonban gyönyörű. Imádom a pillangókat, ezért szerelem volt első látásra. A Kék morpho pedig amúgy is az egyik kedvenc pillém. Tökéletesen átadja az antológia címét, hisz oly törékenyek, oly sebezhetőek ezek a csodálatos kis lények.

ui: Egyszer majd csillagozom, amikor sikerült megálmodnom, hogy mégis mennyit adjak.
ui2: 2019. március 17. Végül 3 csillag lett. 2 csillag mínusz a gondatlanságból elkövetett könyvgyilkosság miatt. :(

Bővebben itt írok róla: https://watchaholics.hu/2019/03/21/neil-gaiman-torekeny…

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192930 · Fordította: Gálla Nóra, H. Kovács Mária, Huszár András, Kovács Kristóf, Pék Zoltán, Török Krisztina, Roboz Gábor
AdriiV>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Eddig ezen kívül egy novelláskötetet olvastam Gaiman-től, a Tükör és füstöt, és szerintem mérföldekkel jobb volt, mint a Törékeny holmik.
Kevés novellával/elbeszéléssel/verssel tudtam rezonálni, talán max egy-kettőről tudnám elmondani, hogy tényleg tetszett. Sokszor úgy éreztem, (főleg az elején), hogy hiányzik belőlük a csattanó, olyan hirtelenül fejeződtek be. Ilyen volt például az Október a székben vagy A tények Miss Finch távozásának ügyében. Egyedül a kötet vége felé kezdtem el csak élvezni a történeteket.
Továbbá sokszor hiányoltam a novellákból azt a tipikus cozy weird-séget, amit általában Gaiman könyveiben úgy szeretek. És ha netalán tán meg is találtam őket, nem ütöttek akkorát, mint ahogy általában szoktak.
Az viszont tetszett, hogy egyes novellák vagy versek kapcsolódtak egymáshoz. Vagy azonos volt a motívumuk, vagy ugyanaz a szereplő felbukkant két különböző történetben is.
Ezek a novellák tetszettek a legjobban: Smaragdzöld tanulmány spoiler, az Arcasincs pórok átokvert arái az iszonytató szomj éjének tiltott zugolyában spoiler, A másik spoiler, a Falatok és falatozók (kellemesen bizarr volt, ahogy a Napmadár is, de ez egy fokkal jobban tetszett; el tudnék belőle képzelni egy regényt is), és a A csészealjak eljövetelének napja (erről a versről érdekes elemzést lehetne írni…). Futottak kategória még a Harlekin szeret és a Góliát.
Nem mondanám a Törékeny holmikról, hogy istentelenül rossz volt, de többet vártam volna el tőle. Kicsikét csalódtam az íróban is, hiszen az egyik kedvenc szerzőmről van szó.

Zsory I>!
Neil Gaiman: Törékeny holmik

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. A versek nem igazán tetszettek, a novellák közül pedig egyesek igazán zseniálisak voltak. Egyre jobban megértem Gaiman stílusát, nagyon egyedinek tartom. Szürreális, disztopikus fantasy szinte mindegyik írás. Minden pillanatban meglepetéseket tartogatnak a történetei, ami nagyon tetszik bennük. Sokszor ötvözi a szinte már felfoghatatnak, emberiség fölött álló erőket a leghétköznapibb dolgokkal.


Népszerű idézetek

imma P>!

Amikor visszaindulsz, arra menj, amerről jöttél.
A szívességet viszonozzák, az adósságot megadják.
Ügyelj a modorodra.
Ne nézz vissza.

184. oldal, Utasítások (részlet)

10 hozzászólás
tasiorsi>!

Az emberek olyan könnyen összetörnek, mint ahogy az álmok és szívek is.

11. oldal, Bevezető

tasiorsi>!

Ok nélkül senki se lép az életedbe. Naná.

99. oldal, Keserű zacc

36 hozzászólás
psn>!

Végül is annyi, de annyi törékeny holmi van. Az emberek olyan könnyen összetörnek, mint ahogy az álmok és szívek is.

Jeffi P>!

Próbáltam elképzelni a Biblia legutolsó könyvét.
Az állatokról szólva pedig hadd jegyezzem meg, milyen boldog voltam, amikor megtudtam, hogy a jeti szó szerint azt jelenti, „az a dolog ott”.
(-Gyorsan, bátor himalájai vezető, mi az a dolog ott?
-Jeti?
-Értem)

Bevezető - Végezetül (23. oldal)

2 hozzászólás
Psyche>!

Aznap szálltak le a csészealjak. Több százan, aranyszínben,
Némán lebegtek le az égből, akár nagy hópelyhek,
És a Föld lakói dermedten
nézték ereszkedésüket,
Kiszáradt szájjal várták, mi vár ránk belül
És egyikünk se tudta, itt leszünk-e még másnap
De te észre se vetted, mert

Az a nap, hogy eljöttek a csészealjak, a véletlen folytán
Az a nap volt, hogy a sírok kiokádták halottaikat,
És a zombik kinyomakodtak a puha földből,
vagy kitörtek, csoszogva és tompa tekintettel, megállíthatatlanul
Jöttek felénk, élők felé, mi meg üvöltve rohantunk,
De te észre se vetted ezt, mert

A csészealjak napján, ami a zombinap is volt, és
Ragnarök is, a televízió meg mutatott egy
Hajót, ami holtak körméből, egy kigyóból és egy farkasból épült,
Mind nagyobb, mint a képzelet,
és az operatőr
Nem tudott elég messze menni, és akkor előjöttek az istenek,
De te észre se vetted őket, mert

A csészealj/zombi/csatázó istenek napon
a zsilipkapuk átszakadtak
És bennünket dzsinnek és koboldok borítottak be
Ajánlottak kívánságot, csodát, örök életet
És szépséget és okosságot és igaz
bátor szívet és arannyal teli zsákot
Közben óriások rémisztgették
a vidéket, és gyilkos méhek is,
De neked fogalmad se volt minderről, mert

Aznap, a csészealj-nap a zombi-nap
A ragnarök és tündér-nap, aznap,
hogy nagy szél támadt
És havazott, és a városok kristállyá fagytak, aznap,
Hogy a növények kihaltak, a műanyag elbomlott, aznap, hogy
A komputerek átálltak, a képernyők
parancsoltak nekünk, aznap, hogy
Az angyalok részegen és kábán támolyogtak ki a bárokból,
És London összes harangja megszólalt, aznap, hogy
Az állatok asszírul szóltak hozzánk, a jeti napon,
A lobogó köpenyek és az Időgép
eljövetelének napján
Te észre sem vettél semmit, mert
a szobádban ültél, nem csináltál semmit,
nem is olvastál, nem igazán, csak
a telefont nézted,
hogy hívlak-e.

A csészealjak eljövetelének napja, 244-245. oldal

Kapcsolódó szócikkek: London · Ragnarök
2 hozzászólás
psn>!

Az írás hasonló a főzéshez. Néha a piskóta nem jön fel, akármit csinálsz, máskor viszont sokkal jobb íze lesz, mint álmodtad volna.

Csi>!

– Lehet, hogy szörnyeteg, de van humora. Ezt elismerem.
– Nem vagyok szörnyeteg.
– Aha, a szörnyetegek mindig ezt mondják.

272. oldal

Beja>!

Tudod… azt hiszem, van egy pont. Amikor olyan messzire mentél, ameddig csak mertél. És ha tovább mennél, már nem te lennél? Te lennél az, aki meglépi azt? Vannak dolgok, amiket nem tehetsz meg.

242. oldal - Hogyan beszélgessünk bulin csajokkal

Shanara>!

Azt hiszem…inkább emlékeznék olyan életre, amit törékeny holmikra tékozoltam, mint amiben erkölcsi adósságot halmoztam fel.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Justin Cronin: A szabadulás
Stephen King: A Setét Torony – A Setét Torony
Benjamin Percy: Vörös hold
Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley: Frankenstein / Válogatott versek
Peter Clines: 14
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Veres Attila: Éjféli iskolák
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
A. G. Hawk: Időtlenségbe zárva