The ​Graveyard Book 50 csillagozás

Neil Gaiman: The Graveyard Book Neil Gaiman: The Graveyard Book Neil Gaiman: The Graveyard Book Neil Gaiman: The Graveyard Book Neil Gaiman: The Graveyard Book Neil Gaiman: The Graveyard Book

When a baby escapes a murderer intent on killing the entire family, who would have thought it would find safety and security in the local graveyard?
Brought up by the resident ghosts, ghouls and spectres, Bod has an eccentric childhood learning about life from the dead. But for Bod there is also the danger of the murderer still looking for him — after all, he is the last remaining member of the family.
A stunningly original novel deftly constructed over eight chapters, featuring every second year of Bod’s life, from babyhood to adolescence. Will Bod survive to be a man?

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
HarperCollins, London, 2015
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780062380654 · Illusztrálta: Chris Riddell
>!
HarperCollins, London, 2010
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780060530945 · Illusztrálta: Dave McKean
>!
Bloomsbury, London, 2009
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780747594802 · Illusztrálta: Chris Riddell

1 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Izolda +SP
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Ez remek. Még meg is könnyeztem a végét. Talán a negyedik fejezet volt, ami a legjobban megragadott elsőre, az utolsó kettőt meg végre egyben elolvastam, Bradbury kihívás ide vagy oda. Kár, hogy ilyen lassan ment, de ez úgyis újraolvasós lesz.

<3

6 hozzászólás
>!
Banditaa P
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Nagyon szerethető könyv, de ha gyerekként olvastam volna, valószínűleg a frász kerülgetett volna. De így felnőttként jó volt ez. Különösen így ősszel, amikor a halotta(in)k mintha egy kicsivel közelebb lennének hozzánk. Szeretem Gaimant, amikor mesél.

>!
mcginnis
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Az M is for Magic és az Óceán után kissé megorroltam arra a Gaimanre, akit a Tükör és füstben meg a Soseholban annyira megszerettem – lehet, hogy túl tömény volt már a stílus, és nem találtam azt a hangot és kiszámíthatatlanságot, ami miatt újra és újra előveszem őt.
És végre! Kicsit nehézkesen indult, de aztán teljesen hangulatba hozott így a szélviharos novemberre. Jó volt hallgatni Gaimant, ahogy mesél – mert hiába van író és olvasó között a papír, mégis ott ülünk vele a kandalló mellett, ahol a zseblámpát az álla alá tartva ijesztget minket, miközben olyan magabiztos kézzel nyúl vissza angolszász folklórelemekhez és előretessékel minket sötét sarkokon, ahol nem tudjuk, mi vár ránk, ha befordulunk.
A gördülékeny és kellően misztikus sztori a végén egy keserédes felnövéstörténetbe fordul, ami annyi meglepő fordulat után is váratlanul hatott, a szülői ház elhagyásának szép allegóriáját mutatva.
Még a régóta rettegett American Godshoz is meghozta a kedvem, de talán így jó olvasni ezeket a könyveket: mértékkel, szüneteket tartva azért kettő között, hogy ülepedjenek a szereplők és a történet.

>!
Papusz SP
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Az elején csak élveztem a világot, nem nagyon értettem, hogyan is függnek össze a történetek, de a végén persze minden a helyére került, és kifejezetten tetszett a kicsit keserédes befejezés. A hangoskönyv meg úgy zseniális, ahogy van.

>!
Honey_Fly P
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Valószínűleg nem a legjobbkor olvastam ugyanis teljesen érthetetlen módon nem vagyok lenyűgözve. Pedig minden adott volt hozzá, hogy én ezt a könyvet imádjam. Anglia, Skócia, vámpír, temető, kísértetek, vérfarkas, gúlok. A történet pont annyira érdekes, hogy ne hagyjon nyugodni de azért ne akarjam egy éjszaka alatt befalni. Kellemesen és közepesen izgalmas és kiszámítható. Egynek jó volt.

>!
kaen
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Én élveztem: modern Maugli-történet temetővel és holtakkal, igen hasonló kalandokkal és védelmezőkkel, jellegzetes gaimanes stílusban. Nem a legjobb könyv, amit eddig olvastam tőle, de a jobbak között van: nagyon hangulatos (szinte kiált a megfilmesítésért), és az epizodikus történetszövés szerintem jobban is megy Gaimannek.

>!
Ametiszt21
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Az első Gaiman könyvem, az első angol könyvem.
Azt hiszem, remekül választottam.
Magával ragadott. Misztikus, titokzatos, izgalmas és tűnődő regény. Egy csöppet kiszámítható, de sebaj.
Ó, és azok a gyönyörűséges illusztrációk!

>!
FitzwilliamDarcy667
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Sajnos egy kicsit csalódnom kellett Gaimanben ezzel a könyvvel. Nem volt rossz, de helyenként előjött a nem tudok rendes motivációt adni a karakteremnek/le akarok írni valamit, de nem tudom hogyan kéne felvezetni úgyhogy megtiltják a főszereplőnek, hogy azt csinálja de ő mégis azt csinálja, ebből lesz valami probléma, az megoldódik és kész egy fejezet. Helyenként kicsit lassan vánszorog a történet, de a végén meg nagyon felpörögnek az események az utolsó fejezetre. Ha Bod nem csinált volna dolgokat csak azért mert megtiltották, hanem csak szimplán a kíváncsiság hajtotta volna, akkor jobban elviseltem volna azokat a részeket. Csak emiatt nem jár az öt csillag rá, ennél jobbat szoktam meg Gaimantől.

>!
blankaveronika I
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Neil Gaiman-nel valahogy úgy vagyok, hogy imádom, és ha kezembe fogom a könyveit, akkor sosem tudom, hogy mire számítsak persze a legjobb értelemben. Aztán elkezdem olvasni, kellemes, borzongató, mégsem letehetetlen. Van mikor le is kell tennem, de mindig visszatalálok hozzá, mert nem hagy nyugodni, és a végén olyan dolgokat művel, hogy csak ámulok.
Ez a könyv jó volt. Az írói kommentárban meg is említi, hogy köszönet Rudyard Kiplingnek a Dzsungel Könyvéért, de valójában csak az alapsztori stimmel. Nagyon szerettem a könyvbeli karaktereket. Még mindig nem tudom, Gaiman hogy csinálta, hogy hátborzongató legyen és mégse legyen félelmetes, de megcsinálta. És ezért nagyon szeretem!

>!
Amethyst
Neil Gaiman: The Graveyard Book

Nem mondanám, hogy nagy reményeket fűztem a történethez, mégis csalódottnak érzem magam az olvasottak után. Kreatív alapötlettel indít, ki ne lenne rá kíváncsi, hogyan nevelnek fel egy csecsemőt a temető szellemei? – és lényegében szinte ennyiben ki is merül az egész. Túl sok a fölösleges jelenet meg az időhúzás, a karakterek többsége irritált, a vége pedig olyan összecsapott, hogy azt se tudtam, hova kapjam a fejemet. Végig az volt az érzésem, hogy az író fejében megfogant egy szituáció, de nem kapott elég ihletet ahhoz, hogy korrekt módon kifejtse, vagy legalább is érdekesebbé tegye.
Nem igazán győzött meg Neil Gaiman, talán valamikor adok neki még egy esélyt, de egész biztosan nem a közeljövőben.


Népszerű idézetek

>!
SophieOswald

     'Name the different kind of people,' said Miss Lupescu. 'Now.'
     Bod thought for a moment. 'The living,' he said. 'Er. The dead.' He stopped. Then, '… Cats?'

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Miss Lupescu
>!
Aniko_Horváth

(…) and if you had seen her, with a second, more careful glance you would have realized that she was only moonlight, mist, and shadow.

>!
judkacag

Sleep my little baby-oh
Sleep until you waken
When you're grown you'll see the world
If I'm not mistaken.
Kiss a lover,
Dance a measure,
Find your name
and buried treasure…

>!
SophieOswald

Mr. Pennyworth despaired.
     'I do believe,' he announced, scratching his dusty moustache, 'that you are getting, if anything, worse. You are not Fading. You are obvious, boy. You are difficult to miss. If you came to me in company with a purple lion, a green elephant, and a scarlet unicorn astride which was the King of England in his Royal Robes, I do believe that it is you and you alone that people would stare at, dismissing the others as minor irrelevancies.'

103.-104. oldal

>!
Ametiszt21

'What's Particle Physics?' asked Bod.
Scarlett shrugged. 'Well,' she said. 'There's atoms, which is things that is too small to see, that's what we're all made of. And there's things that's smaller than atoms, and that's Particle Physics.'
Bod nodded and decided that Scarlett's father was probably interested in imaginary things.

43-44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nobody Owens (Bod)
>!
SophieOswald

     'About fifteen, I think. Though I still feel the same as I always did,' Bod said, but Mother Slaughter interrupted, 'And I still feels like I done when I was a tiny slip of a thing, making daisy chains in the old pasture. You're always you, and that don't change, and you're always changing, and there's nothing you can do about it.'

280. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nobody Owens (Bod)
>!
u_san

(…) she had told Scarlett to be back in half an hour, and to get some exercise, and not to get into trouble or talk strangers.
„I'm a stranger,” pointed out Bod.
„You're not,” she said, definitely. „You're a little boy.” And then she said, „And you're my friend. So you can't be a stranger.”

Kapcsolódó szócikkek: Nobody Owens (Bod)

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Silas · Miss Lupescu · Nehemiah Trot · Nobody Owens (Bod)


Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. R. Tolkien: The Hobbit
Gail Carson Levine: Ella Enchanted
Alan Alexander Milne: Once On A Time
C. S. Lewis: The Lion, the Witch and the Wardrobe
Catherynne M. Valente: The Girl Who Circumnavigated Fairyland in a Ship of Her Own Making
Angie Sage: Flyte
Catherynne M. Valente: The Glass Town Game
Jen Calonita: Switched
Jessica Day George: Dragon Slippers
Bridget Hodder: The Rat Prince