„Jobb idebent várni. Odakint elszabadult a pokol.
– Nem – mondta a motoros – Még nem.”
Ez nagyon betalált! Nagyon! Eddig is rengeteg Gaimant olvastam, mindet élveztem, de valamiért az történik a műveivel, hogy eltelik fél év és nem emlékszem igazán rájuk. Ezt viszont nem fogom elfelejteni, már most tudom! Nem tudom, hogy Terry hatása-e, de sokkal-sokkal vagányabb, humorosabb lett, annyira élvezetes sztori, hogy csak na…
„Gyerekek! Az Armageddon előidézése nagyon veszélyes.
NE próbáljátok meg otthon.”
Adott a közelgő apokalipszis, s a sátáni gyermek, amelynek földre „helyezésével” kezdődik a történet… no meg az angyallal és a démonnal, akik földi munkájuk során annyira megkedvelték szerény bolygónkat (és az emberek által adta lehetőségekről ne is beszéljünk), hogy vakarják a fejüket, hogy lehetne elodázni a világvégét… Ez nem is lesz olyan nehéz, hiszen már az elején a sátánista ápolónők úgy összekuszálják a pólyákat, hogy az apokalipszis előnapjaiban se az égi, se a pokoli sereg nem tudja, hol lehet a gyerkőc, akinek bizony meg kéne nyomnia a start gombot az egész háborúra…
Aki bizony kamasz lett időközben (mindenféle angyali vagy démoni behatás nélkül), Adamnak hívják, s saját kis bandájával (ők is négyen, mint a lovasok) uralkodik egy álmos angliai kisvárosban. Társa is van, a pokolból mellészegődött, kívánságainak megfelelően küllemet változtatott sátáni kutya, hivatalos nevén: Eb. A kutya megannyi humoros jelenetnek mozgatója (s bizony ő is kezdi sajnálni, ha véget kellene érnie a normál-kutya létének, s visszatérni a pokolra, ahol nincsenek például szukák :-D)
„Egész lényét kezdte áthatni a kisméretű kutyaság.
Már patkányt is kergetett. Élete legélvezetesebb pillanatai voltak.
És ott voltak a macskák is, gondolta Eb. Meglepte a szomszéd gyömbérszínű nagy macskáját, és kocsonyaként reszkető teremtménnyé akarta zsugorítani a szokásos morgásával és tekintetével, ahogy az elkárhozott lelkekkel szokta tenni. Ezúttal egy orron karmolást kapott helyette, amitől könnybe lábadtak a szemei. A macskák sokkal keményebbek, mint az eltévelygett lelkek, gondolta Eb. Már készült a következő alkalomra, amikor megpróbálkozik az ugatással és a körbeugrálással. Ki tudja, talán az bejön.”
Aztán ott van a boszorkány leszármazottja, aki a próféciákat követi, s a boszorkányvadászok, akik mellbimbókat számolgatnak :-D Mindenki persze összegyűlik a végső pillanatra, mikor eldől, vajon Adam hogy dönt, van-e esély elodázni az apokalipszist, avagy sem.
„És szólott az úr az Angyalhoz, aki a keleti kaput őrzötte, és mondá: Hol van a lángoló pallosod, ami adatott tenéked?
És mondá az angyal, Az elébb még itt volt, letehettem valahová, legközelebb elhagyom a fejemet is;”
:-D Olvassátok, nevessetek, szórakozzatok! :-D