Stardust 87% 114 csillagozás

Kellemes élmény volt, de nem szeretném túldimenzionálni. Gaiman magabiztosan mesélt, jól használta a különböző fantasy toposzokat, és egy szerethető, és minden fantasztikum ellenére hitelesnek tűnő történetet rakott össze. Néhol mert máshogy döntetni, mint amit esetleg a műfajjal kapcsolatos elvárásaink alapján elvártunk volna tőle, máskor pedig ügyesen megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Azt már sose tudom meg, mennyire adott volna más élményt, ha nem látom még évekkel ezelőtt a filmet (akkoriban még azt sem tudtam, kicsoda Gaiman, nemhogy azt, hogy az ő könyvéből készült), de mivel láttam, ezért sajnos a csavarok nagy része számomra nem volt új. Ennek ellenére végig érdekelt a történet, és kíváncsian vártam a folytatást. Nem is tartott túl sokáig a könyv elolvasása.

Ez a könyv az örök kedvenc mesém Gaimantől. Magyarul már olvastam, a filmet is láttam többször, de így eredeti nyelven olvasva még sokkal jobb volt. Imádom, ahogy Gaiman mesél. Már maga a nyelvezete elvarázsolja az embert, a történetről nem is szólva. Izgalmas, vicces, varázslatos és egyszerre romantikus is. Nagyon megszerettem Yvaine-t, és Tristran is közel kerül az ember szívéhez, miután felnő. Szeretem, hogy a könyv egyszerre vonultat fel mesés elemeket, felnőtteknek szóló jeleneteket, és van, hogy morbid részeket is. Őszintén szólva, még nagyra is értékelem, hogy a filmnek teljesen más vége lett, mint a könyvnek, mert spoiler. Ez a könyv tipikusan olyan, amit az ember szívesen elolvas újra és újra, csak hogy átélje Tristran és Yvaine izgalmas, varázslatos kalandjait.

Nem láttam a filmet, sőt még egyetlen Neil Gaiman könyvet sem olvastam ezelőtt, így abszolút ismeretlenül és elvárások nélkül vágtam bele az olvasásba.
Az eredmény meglepő: egy felnőtteknek szóló tündérmese, ami nem is olyan könnyű nyelvezetű (kellett néhányszor szótáraznom, pedig szinte sosem szoktam angol szövegeknél), a története pedig egyszerre új és mégis sok elemében ismerős.

Kedveltem Tristant, imádtam a csillagot, és szórakoztatóak voltak a stormholdi számozott fickók a maguk sötét módján. Az egyetlen apró kifogásom, hogy bár tetszett a befejezés, de valahogy olyan hirtelen lett vége a történetnek, még olvastam volna pár oldallal (vagy egy fejezettel) részletesebben.

Újraolvasáskor is ugyanolyan jó volt, mint először. Nagyon szép a fogalmazásmód, meseszerű a világ és az események. Rövid, gyorsan olvasható, mindenféleképpen ajánlom azoknak, akik még nem olvasták.

Különleges, meseszerű. sőt mese, de nem gyerekmese, vagyis inkább nem kisdedmese. Tündérmese, de felnőtteknek. Jó a hangulata, magával ragadó, nem csak magyarul, hanem angolul is. Valaha láttam a filmet is, de értelmetlen dolog összehasonlítani a kettőt, mert igazából más, sőt bánható is, hogy a film nem teljesen könyvhű.
Az tetszik a történetvezetésen kívül, a részletesség és az epilógus.
–
2021. Újraolvasás, omg, a nyelvezete! Az valami csodás, szinte jobban élveztem a nyelvezetét, mint magát a történetet.

Nehezen baratkoztunk ossze – ez a konyv es en. Az elejet nagyon frucsanak talaltam. Mind a nyelvezete mind az esemenyek tekinteteben…. Ahogy haladtam az olvasassal (es milyen jo, hogy nem hagytam abba) egyre inkabb magaval ragadott a tortenet es egyre inkabb elszorakoztatott. Igazi, aranyos, sodro lenduletu felnott mese. A tortenet tobb szalon fut, mindegyik nagyon erdekes volt – A foszal a foszereplo Tristran Thorn aki szerelme szivenek elnyerese celjabol elindul, hogy megkeresse es szerelme zalogaul atnyujtsa szive valasztottjanak a lehullott csillagot. Kozben talalkozunk boszorkakkal, torpekkel, unikornisokkal es mindefajta varazslattal. Vegul a szalak osszefonodnak es a tortenet egy kerek egessze all ossze. Nem is tudtam, hogy Nel Gaiman-nak ilyen jo humorerzeke van. Tobb reszen hangosan felnevettem.
Nagyon orulok, hogy elolvastam, Kellemes kikapcsolodast nyujtott.

Örülök, hogy ezt is elolvastam. Mondjuk csaltam egy kicsit, mert korábban már láttam a filmet. Igazi varázslatos, kalandos mese. Tetszik, ahogy Gaiman világokat teremt, meg hogy ilyen otthonosan mozog a mondókák (nursery rhymes) tárházában, és jelentéssel ruházza fel, életre kelti őket.
Az pedig külön tetszett, hogy a csillag ilyen házsártos volt, nincs kikozmetikázva. Ahogy a történet vége sem, de most inkább nem árulom el.
Egyetlen hiányérzetem a filmhez képest Robert DeNiro alakja, amit itt egy-két oldallal el lett intézve. Persze tudom, hogy ez az eredeti, így nem kérhetem számon a karakter kidolgozását, csak DeNirót (meg a forgatókönyvírót) illeti dicséret.

Nagyon bírom. Vicces felnőtt mese. A film is jó!

Olyan nagyon jó, hogy felnőtteknek is írnak meséket.

Gaiman mindig is nagyon hit or miss marad nekem, furcsa, hogy egy író könyveiről egyenként ennyire másképpen vélekedjek, egyértelműen ő a mumusom ilyen téren. :P Sose tudhatom előre, mire számíthatok tőle és hogy vajon tetszeni fog-e, amit írt. Jelen esetben megint hadilábon állok a művel egy kicsit, mivel voltak benne elemek, amik nagyon tetszettek, és a végére már egész megszerettem, de azért elég döcögős volt a kapcsolatunk.

Nem igazán tetszett, hogy úgy éreztem, az író nem igazán tudja eldönteni, kinek is szól a könyve. Tündérmese az egész, mégis tele volt gyerekeknek egyáltalán nem való dolgokkal (az más kérdés, hogy effektíve nem tartom problémának, ha pl. „virágnyelven” szexszel találkozik a gyerek olvasás közben, az agresszióról és véres jelenetekről meg már ne is beszéljünk, annyira érzéketlenek a mai gyerekek ezek iránt), és ki tudott zökkenteni az olvasásból. A hangulata se kapott el, csak már kb. az utolsó negyedben, szóval elég sokat váratott magára. Igazából a legnagyobb bajom az volt a történettel, hogy úgy éreztem, rengeteg ötlet van itt, de nincs rendesen felépítve, és nem állt össze az egész. De a csillagot nagyon megszerettem. :) Tristrant képen tudtam volna rúgni jó sokáig, de a végére ő is eléggé redeemelte magát.

A filmet viszont még mindenképpen meg akarom nézni, sokan mondják, hogy az jobb, illetve, hogy máshogy jobb. Meglepő, hogy még nem volt szerencsém hozzá, de nem bánom, mert utána olvasva valószínűleg még kevésbé tetszett volna, mert nem kötött volna le. :D