Sandman: ​Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5. (Sandman: Az álmok fejedelme 11–12.) 44 csillagozás

Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5. Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Soha ​semmi nem ér véget. És amiről azt hisszük, eltűnt, akár egy nehezen felidézhető álom, csak átalakul, hogy meglepjen bennünket, és aztán tovább álmodjuk.

Egy ilyen továbbálmodás a Sandman-gyűjtemény 5. kötete is, amely az eredeti sorozat lezárása után íródott Sandman-történeteket tartalmazza. A Végtelenek újabb – modern és történelmi, sőt akár eónokkal ezelőtti korokba helyezett – történetei örömet szereznek vagy kétségbe ejtenek, elgondolkodtatnak halálról, pusztításról és végzetről, vágyakozással töltenek el, és újabb álmok felé sodornak.

Az ünneplés és az időben létezés történetei ezek: különleges alkalmakból megírt szövegek, amelyek tovább gazdagítják a Sandman-univerzumot. A VÉGTELEN ÉJSZAKÁK karakterközpontú történeteit és az első Sandman nevű szuperhősre fókuszáló ÉJFÉLI SZÍNHÁZ-at egy egészen különleges mese, AZ ÁLOMVADÁSZOK két változata foglalja keretbe: a Sandman megjelenésének tizedik évfordulójára készült, a Sandman-mítoszt a japán mitológiával… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Fumax, Budapest, 2023
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634703310 · Fordította: Limpár Ildikó
>!
Fumax, Budapest, 2023
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634703310 · Fordította: Limpár Ildikó

Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

VirusSouljah>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Köszönöm, hogy ismét kitéptél a valóság vasfogai, vagy metálprotézise közül, de most már mennem kell.

Az Álomvadászok nagyon tetszett, kétszer is. Mindenhogy.

A végtelen éjszakák jó móka volt. Javarészt.

Az éjféli színházat szétuntam, bevallom. Sajnálom.

„Idő, gonosz idő, ki ellopja az aranyat a lányok hajából, és kitépi a zafírt a gyermekek szeméből. Sötét idő, ki mindentől rabolt, ami valaha létezett, minden szépet és istentől valót… és nem hagyott mást, csak emléket, hamut és sírokat."

Quator>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

A sorozat véget ért, ez pedig egy kiegészítő kötet. Színvonalas, igényes, jó volt olvasni, de nem tett hozzá a történethez érdemben. Más gond nincs vele. A kötet fő erőssége az „Álomvadászok” történet, amiből kettő is van. Az elsőt egy japán művész, a másikat egy amerikai képregény rajzoló alkotta meg. Mindkettő jó, de a japán művész és Gaiman együtt szerintem egy nagyon különleges művet hoztak létre. A többi fejezetet is szerettem, de a csúcspont egyértelműen ez volt.

Psycho_Goreman P>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Mikor megláttam, hogy van a Sandman-gyűjteménynek egy 5. kötete is, azt hittem, hogy pénzlehúzás az egész. Ettől függetlenül beruháztam a limitáltra (mind közül ennek van a leggyönyörűbb védőborítója), gondoltam, jó lesz nyugdíjalapnak. :D Aztán el kezdtem olvasni, és rá kellett jönnöm, hogy az Álomvadászok az egyik (ha nem A) legjobb Sandman történet, amit valaha írtak. Már csak azért is megérdemelné az 5 csillagot, de szerencsére a többi sztori is remek.

LoneWolf>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Számomra talán ez volt az eddigi leggyengébb a sorban. Egyfelől azért, mert egy újabb történet volt benne, amit már olvashattunk korábban Halál saját kötetében, másfelől pedig a rókaszellem és a szerzetes története 2x szerepelt benne, csak különböző illusztrációkkal, ami konkrétan kissé csökkenti a könyv tartalmi értékét, emellett pedig Kétségbeesés, illetve Delírium fejezetét katyvasznak / követhetetlennek(?) éreztem. Persze ezeket leszámítva nem volt rossz, hozta az eddigi megszokott színvonalat, mind összetettségében, hangulatában és illusztrációinak egyediségében (plusz elborultságában) egyaránt, illetve tetszett, hogy ismét kaptunk kapcsolódást az alap DC univerzumhoz az Oa (Zöld Lámpás) sztorival, illetve a dupla Sandman (JSA) crossover-rel.

>!
Fumax, Budapest, 2023
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634703310 · Fordította: Limpár Ildikó
Daniel_Cserhalmi IP>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Év elején pörgettem végig a Sandman 4 kötetét, így eléggé képben voltam a világban, így az 5. kötet is jókor jött ki. Annak idején elég sokat áradoztam a sorozatról, és ez igaz a mostani könyvre is. A Sandman fő cselekményszála véget ért, így most csak az univerzumban játszódó egyéb történeteket kapunk. De menjünk sorban. A nyúlfarknyi Az utolsó Sandman-történet félig fikció, félig valóság, mégis megadja az alaphangot, és aki egy kicsit is közel érzi magát ehhez a világhoz, annak talán érzelmileg is sokat ad. Az Álomvadászok egy japán történet a Sandman világgal összekeverve, amiben jól látszik Gaiman tehetsége, hiszen a végén elárulja, hogy nem volt semmilyen forrása, minden az ő kreálmánya. Az első verzió nem is képregény, hanem egy illusztrált szöveg, és tényleglenyűgöző. A történet képregény formában szerepel a kötet végén, és hiába olvassuk ugyanazt a szöveget, de az eltérő ábrázolás miatt mégis egy másik olvasata van mindennek. A Végtelen éjszakák, ahogy a cím is utal rá, a 7 Végtelenről mutat be egy-egy történetet, és itt éreztem egy kis zavart, mert Delírium és Kétségbeesés sztorija nekem zavaros volt, utóbbi esetében a képi világ is…mondjuk úgy nem szokványos. A Sandman éjféli színház pedig még az első kötethez ad egy kis hátteret, vagy ha úgy tetszik, az első füzet köré sző egy másikat, amiben összehozza Gaiman a DC klasszikus álarcos Sandmanjét a saját világával. Ez amúgy egy elég semmilyen történet, szerintem a leggyengébb a kötetben. Ettől függetlenül minden rajongó valószínűleg elmorzsol majd egy könnycseppet, amikor újra belevág a Sandman univerzumba egy kicsit, szóval méltó darabja az ötödik kötet a gyűjteménynek.

peterszebeni I>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Talán az összes kötet közül a leggyengébb. Nyilván érezhető, hogy csupa utólag hozzá toldott történet, de azért voltak abszolút jó pillanatai ennek is, pl természetesen az Álomvadászok mindkétszer. :D

MyrtilSol>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Nagyon vártam ezt a Sandman-részt, de közben féltem is tőle. Mikor az első 4 kötetet olvastam még nem volt tudomásom erről, és a 4. kötet végére érni is nehéz volt, lassan olvastam, mert nem akartam elengedni a Végteleneket. Így azután, hogy hazahoztam a Könyvfesztről, nem ugrottam neki rögtön. Sokat lapozgattam, gyönyörködtem benne, de olvasni nem kezdtem el. Aztán végül rávettem magam. Természetesen nem csalódtam. Csodaszép volt. Yoshitaka Amano rajzai elképesztőek, nem győzöm bennük gyönyörködni.
A Végteleneket bemutató Éjszakai színház is nagyszerű volt, főleg Delírium, Kétségbeesés és Végzet részeit szerettem, Kétségbeesésé volt vizuálisan a legzseniálisabb.

A DC-s Sandmannel való összehozás is jó volt, bár az elején nem szerettem a rajzolást, és ez volt az első sztori a kötetben, aminek az olvasását könnyen félbe tudtam szakítani.

Az egyetlen igazi negatívum számomra, de ez sem nagy dolog, inkább csak bosszantó, hogy Gaiman utószavában Yoshitaka Amano nevét egy kivételével végig rosszul (Amato-nak) írják.

Celofun>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Méltó kötet a többihez, a bevezető történet nekem kifejezetten tetszett, nagyon meghozza a hangulatot a Sandman világához. Amolyan fekete lyuk.
Az álomvadászok első verziója remek. Szinte végig pörgött az animáció a fejemben a szöveget olvasva és az illusztrációkat hozzá nézve. Követeli az egész, hogy megjelenjen animációban, de pontosan ugyanilyen stílusban. Elmosott, darabos mozgások, minimális japán népi hangszeres aláfestés, mesélővel, sőt a szereplők hangja is lehet ugyanazé a mesélőé csak megváltoztatva, mintha több szereplő lenne, úgy olvasná fel. Nekem végig ez pörgött a fejemben.
Yoshitaka Amano rajzai nagyon erősek, a sztori pedig több, mint szerethető. A prezentáció is nagyon tettszett, hogy illusztrált prózát kaptunk (a Watchman-ben is igencsak kedveltem ezt a fajta közbeékelést).

A végtelen éjszakák pedig zsigeri. Mindegyik sztoriban van valami zsigeriség. Rengeteg jelző jut még eszembe, de felesleges lenne idehányni.
Delírium sztorija nagyon komoly (témailag is), nekem végig az Animátrix, Vilgárekord részét jutattja eszembe és miközben olvastam, az agyam mélyén annak soundtrack-je dübörgött.
Vágy sztorijának képi világa is egy csoda. Talán egyedül Pusztítás sztoriját nem tudtam hova tenni igazán, a többi viszont egy-egy csillogó csepp ebben a tengerben.

Az éjféli színház nem igazán tetszett valamiért. Bár engem Anglia ezen korszakával, kb. a világból lehet kikergetni. Az mentette meg számomra a sztorit, hogy az első Sandman köré fűzték.

Az álmovadászok képregényes verziója tetszett, a végére egészen tetszett. A beírások nagyon jók, hallani megszólalni a karaktereket japán nyelven, anime stílusban, azon a mély hangon. Nihongo ga wakarimasu ka? A víz megrajzolásánál meg egyértelműen Katsushika Hokusai – The Great Wave off Kanagawa ugrott be.
Számomra nem ér fel az első verzióval, de azt el kell ismerni, hogy össze van rakva.

Jöhet az Overture.

Action P>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

A nagy része tetszett, kivéve a Kétségbeesés tizenöt arcképe.Viszont az Álomvadászok nagyon jó, mindkét feldolgozás szuper. A magyar kiadás a szokásos magas színvonalú ismét.

Kettinger_Laura P>!
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.

Népszerűtlen vélemények I.
Álomvadászok P. Craig Russellel: ó, IGEN.
Álomvadászok Yoshitaka Amanoval: nem.

Népszerűtlen vélemények II.
A Sandman Éjféli Színház rendkívül minek van?! Se képileg, se a történet nem nyert meg.

A Végtelen éjszakákat viszont egyenesen imádtam! Kétségbeesés története volt a kedvencem. (De csak mert Halálét már ismertem a gyűjteményből.) Delíriumé nem tetszett, mikor olvastam, de utólag értelmet nyert. Egyedül Végzeté volt kicsit semmilyen… Bár talán nincs is több a karakterben, amit ki lehetne hozni belőle.


Népszerű idézetek

N_Renata17>!

Jobban akarlak, mint nap a holdat. Jobban, mint ahogy a halnak szüksége van a folyóra. Jobban, mint ahogy szívnek szüksége van a dobbanásra. Te vagy minden, amit csak kívánok.

183. oldal 2. fejezet - Vágy (Fumax, 2023)

Debb>!

Egy dolog imádkozni; másik dolog olyan lényekhez imádkozni, akik esetleg nem hallgatnak meg, de felkutatnak az utakon, és a botjukkal fejbe csapnak, ha olyasmit mondunk, ami sérti őket.

88. oldal (Fumax, 2023)

Celofun>!

Idő, gonosz idő, ki ellopja az aranyat a lányok hajából, és kitépi a zafírt a gyermekek szeméből. Sötét idő, ki mindentől rabolt, ami valaha létezett, minden szépet és istentől valót… és nem hagyott mást, csak emléket, hamut és sírokat.

Celofun>!

A ködös városban az emberek papírvékonynak látszanak. Mind azt hiszik, életük zenéjére táncolnak.
De én azt hiszem, mindannyiunkat láthatatlan zsinegeken rángatnak, mint a papírbábukat amíg el nem jön az este, hogy eltakarítsanak bennünket.
Megborzongok, és elsietek a térről, ahogy a város sötétje bezárul fölöttem, akár a csatorna, vagy a sír.

Celofun>!

Megígértem, hogy sohasem fogom elfelejteni a gyerekkoromat.

(első mondat)

B_Ágnes P>!

Figyelmeztetlek: megkapni azt, amire vágyunk, és boldognak lenni – két különböző dolog.

181. oldal


A sorozat következő kötete

Neil Gaiman: Death – Halál Teljes gyűjtemény

Sandman: Az álmok fejedelme sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 2.
Bill Willingham: Fabulák – Legendák száműzetésben
Mike Mignola: Hellboy – A leláncolt koporsó és más mesék
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját: Az aranykor
Mauro Boselli: Dampyr: A Sötétség Gyermeke 5. – A kőhíd alatt
Tiziano Sclavi – Mauro Marcheselli: Dylan Dog – Emlékek a félhomályból
Claudio Chiaverotti – Roberto Recchioni – Val Rome: Morgan Lost / Dylan Dog: Vörösszürke fények Londonban
Pádár Ádám – Szebeni Péter: Céltalan
Török Roland: -BloodLine: Az Utolsó Mágus I-II.
Képtelen történetek, másvilági mesék