9. legjobb képregény könyv a molyok értékelése alapján
94. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján

A ​babaház (Sandman: Az álmok fejedelme 2.) 196 csillagozás

Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Az Álmok Fejedelmére új kihívások várnak a hosszú rabság után: helyre kell állítania birodalmát, meg kell fékeznie néhány elszabadult alattvalóját, és egy közelgő álomörvénnyel is szembe kell néznie. A Sandman-eposz második kötetének főszereplője Rose Walker, aki miközben hozzátartozóit keresi, egyre jobban belebonyolódik az Álomvilágba, ahol néha igencsak bizarr és különleges lények tanyáznak, valamint furcsa és rémisztő események történnek.

Eredeti mű: Neil Gaiman: The Sandman 2. – The Doll's House

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Cartaphilus, Budapest, 2010
226 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632661483 · Fordította: Totth Benedek · Illusztrálta: Mike Dringenberg, Malcolm Jones III, Chris Bachalo, Michael Zulli, Steve Parkhouse

Enciklopédia 2


Kedvencelte 34

Most olvassa 8

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Oriente P
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Az első Sandmant eléggé lehúztam, mert összedobáltnak és koncepciótlannak éreztem, ezért nem is nagyon akaródzott folytatni a sorozatot. Ez a második kötet azonban egészen más, egyértelmű íve és szerkezete van, a végén szépen lekerekítve. A kisebb betétek is remekül furakodnak a fősodorba – igazi gaiman-i exkurzusok, amik nekem már az Amerikai istenekben is nagyon tetszettek. A műfajelemek keverését is sokkal egyenletesebbnek éreztem, a képi megvalósítás lendülete, kreativitása is kitartott az utolsó kockáig. Dave McKean belső borítóképei persze még mindig magasan kiemelkednek az összes vizuális alkotóelem közül – amellett hogy rám hozzák a frászt, újra és újra vissza kellett lapoznom hozzájuk, mert zseniálisak.

A sorozatfüggők kongresszusa és vitafórumai spoiler kétségtelenül a kötet bizarrsági csúcspontja: viszolygásba oltott önkéntelen nevetésrohamok kaptak el, ami teljesen zavarba hozott – ahogy azt kell, pont ettől működik a sztori. Hibát talán csak annyit találtam A babaházban, hogy Morpheus alakja és szerepe nekem kicsit túltematizált a szövegben, ezen a ponton többször is úgy éreztem, hogy pusztán képi megfogalmazásban a kevesebb több lett volna.
De összességében nagyon szerettem a kötetet, jöhet a következő! :)

>!
Röfipingvin MP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Az újdonság varázsa megkopott, ettől függetlenül volt ebben csámcsogni való bőven. Csak még több easter egget… :)(:

>!
Nita_Könyvgalaxis
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Úgy képzelem, Neil Gaiman gondolatvilága olyan lehet, mint valami gótikus kastély, amiben minden sarokban valami meglepő dolog vagy szörnyűség rejtőzik, és ahova ha egyszer bekerülnél, tuti soha többé nem jutnál ki.
De tudjátok mit? Amikor Sandmant olvasok, úgy érzem, nem is akarnék onnan kiszabadulni.

>!
Dominik_Blasir
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Igazi mélybe húzó, nyomasztó kötet, sötétsége rátelepedik az olvasó lelkére, és egyelőre kérdéses, hogy lehet-e belőle szabadulni. Egyelőre úgy néz ki, hogy képtelenség.
A vártnál jóval betegebb volt ez a rész, ami persze nem kisebbíti zsenialitását.

>!
Merielle
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Kezdem érteni, hogy miért kedvelik ennyire az írót. Egy zseni ez a fickó. Kifejezetten tetszett a felvezető rész – vagy emlékeztető, kinek hogy –, az illusztrációk és a Sorozatgyilkosok kongresszusra rész (morbid, de meglehetősen élvezhető). Ez a kötet nekem kicsit összetettebbnek, mozgalmasabbnak tűnt, mint az előző. Az a legjobb a képregényben, hogy nem egy hőst vagy antihőst állít a középpontba, hanem egy teljesen új világot épít fel, ráadásul az emberek sötét oldalát mutatja be a történetekben. Azt hiszem, ilyenkor mindenki rájön egy kicsit, hogy valójában milyenek is az emberek.
Legjobban a Mesék a homokban című történet fogott meg, zseniálisan volt kitalálva.
Kicsit talán az zavaró, hogy a képek nem mindig vannak összhangban a szöveggel, de így is élvezhetőek. Na meg ennél a képregénynél nem is az a lényeg, összességében így van jól, ahogy van. :)

>!
Algernon +SP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Apró szilánkokból áll össze, egy csipet tündérmese horrorral nyakonöntve, legendák fűszerezve egy kis fantasyval, az egyik sarokban lepereg több száz év, a másikban pedig megbújik mindaz a rémálom, amitől rettegsz, ha csak rágondolsz.
Sandman megpróbálja összerakni távollétében széthullott birodalmát, miközben mindannyian ott vagyunk, babaházakkal játszunk, babaházakban élünk, és álmodjuk, hogy mindig felébredünk.

>!
AniTiger MP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Nagyon jól összetákolt történet, mire elkezdtem egy részt megérteni, addigra máris másokkal és máshol voltam. Nagyon szépen lettek eldolgozva a szálak, igazán egyedi kötet ez is. És ha nem lett volna minden elég zavaros, még sidestoryk is voltak!
Egyszerűen imádtam a kis melléktörténeteket, amiknek nem volt közük A babaház kötethez, de Sandman (és mások) életképei voltak. A nagy egészet jól kiegészítették, de önmagukban is helytálltak.A rajzok továbbra is betegek, Gaiman marad a kedvenc írók között, de nem szívesen kukkantanék be az álmaiba vagy a fejébe.

Egyszerűen imádom Morpheust. (és Hob-ot) Kíváncsi vagyok a többiekre is a Végtelenek közül.
Kedvenc: A 4. rész („Egyszer fenn, egyszer lenn”). Zseniális ez az évszázados dolog, csodaszépek a rajzok.

http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/01/neil-gaiman…

>!
makitra MP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

A legjobb mód, ahogy egy történetet folytatni lehet. Gaiman elkezdi felépíteni a háttérvilágot, adagolja az infókat a Végtelenekről, régi és új konfliktusokról és összeköti a különböző szálakat úgy, hogy korábbi és későbbi meséket kapcsol össze, de ezeket csak sokadik olvasásra vesszük észre.

És érdemes többször olvasni, hiszen rengeteg olyan apróság van, amiket először észre sem veszünk. Finom utalások könyvekre, filmekre, mítoszokra, de meglepően profán köntösben.

Noha a meghatározó cselekmény is érdekes, de a legjobb részek bizony azok az epizódok, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az álomvilághoz. Hob Gadling alakja új elemmel egészíti ki Morfeusz személyiségét és nem mellesleg humoros tablója az elmúlt pár szár év európai történetének. A gyűjtők konferenciája pedig jó értelemben véve a legbetegebb ötlet, amit valaha olvastam – ahogy a hétköznapi találkozik a legkevésbé hétköznapival. Számomra ebben rejlik Gaiman legnagyobb ereje, mert ezáltal tud új jelentést adni a régről ismert történeteknek.

>!
Judyt IP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Bevallom nekem ez a második kötet sokkal jobban tetszett, mint az első. Így már értem, hogy miért magasabb az értékelésekből adódó százalék is. Minden pillanatát élveztem a történetnek. Álom egy nagyon különleges karakter, igazán belopta magát a szívembe.

>!
altagi P
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház

Lényegesen és sokkal-sokkal jobb, mint az első kötet. Végre kezd összeállni a történet, a szereplők helye a történetben. :) A színek összhatása, és a kevésbé hangsúlyos tus is feltűnő volt nekem, mivel az előzőben képileg leginkább azt fájlaltam.
Sokkal horrorosabb is ez a kötet, a sorozatfüggők minden biztosítékot kivertek nálam. Ezen kívül minden beteg, nagyon beteg, és váratlan. A hétköznapi dolgok is úgy vannak elrejtve a cselekményben, hogy nagyon kell figyelni, hátha át vagyunk verve.
Ebben a kötetben inkább felismerhető Gaiman sajátságos stílusa és világa, mint az elsőben.


Népszerű idézetek

>!
Natasha

Az emberek csak azért halnak meg, mert mindenki meghal. Ez a csordaszellem.

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
Shanara

A szerelemnek semmi köze az álomvilághoz. A szerelmet a vágy uralja, s a vágy mindig kegyetlen.

27. oldal - Prológus (Cartaphilus, 2010.)

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
>!
AniTiger MP

Álmomban el tudtam volna pusztítani az egész világot.

222. oldal

>!
AniTiger MP

A főművem voltál, legalábbis azt hittem.
A rémálom, mely az emberi szívbe elviszi a sötétséget s a sötétségtől való rettegést.
A fekete tükör, amely mindent visszaver, amivel az emberek félnek szembenézni.

172. oldal

>!
Sceurpien I

Az álomvilágban jársz, úrnő – szólt a halott férfi.

24. oldal


A sorozat következő kötete

Sandman: Az álmok fejedelme sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sang-Sun Park: Tarot Café 6.
Mauro Boselli: Dampyr: A Sötétség Gyermeke 3. – Tengerparti fantomok
Tiziano Sclavi: Dylan Dog – Az élőholtak ébredése
Bill Willingham: Fabulák – Legendák száműzetésben
Le Renard: Eleven Cthulhu
J. M. DeMatteis: A hihetetlen Pókember – Kraven utolsó vadászata
Mike Mignola: Hellboy – A leláncolt koporsó és más mesék
Robert Kirkman: The Walking Dead: Élőhalottak 1. – Holtidő
Todd McFarlane: Spawn: Kezdetek 1.
Robert Kirkman: Az árnyékból figyel