38. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Felkavaró ​tartalom 149 csillagozás

A nyugalom megzavarására alkalmas történetek
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Új novelláskötetében Neil Gaiman a maszkjainkat lerántva próbálja feltárni sebezhető, igazi énünket. Finom humora és borzongató képzelőereje olyan novellákat eredményez, melyeket újra meg újra el akarunk olvasni.

A Fekete kutya című, eddig sehol máshol nem olvasható történet az Amerikai istenek világában játszódik, és Árnyék kalandjait szövi tovább. A gyűjtemény többi része is hasonlóan varázslatos: Gaiman számos stílust és műfajt – horror- és kísértettörténet, science-fiction és tündérmese, tanmese és vers – felvonultatva deríti fel az emberi érzések, élmények és tapasztalatok birodalmát. Egy novella az Óceán az út végén mellé, egy öregkori Sherlock Holmes-rejtély, egy közösségi média inspirálta kisprózafüzér és további húsz írás található a kötetben, mely méltó párja a Tükör és füstnek és a Törékeny holmiknak.

Eredeti mű: Neil Gaiman: Trigger Warning

Eredeti megjelenés éve: 2015

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
368 oldal · ISBN: 9786155522437 · Fordította: Galamb Zoltán, Gálla Nóra, Juhász Viktor, Orosz Anna, Pék Zoltán, Török Krisztina
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522420 · Fordította: Pék Zoltán, Orosz Anna, Galamb Zoltán, Török Krisztina, Gálla Nóra, Juhász Viktor

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Anubisz · Széth

Helyszínek népszerűség szerint

Jeruzsálem


Kedvencelte 13

Most olvassa 32

Várólistára tette 161

Kívánságlistára tette 158

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
AniTiger MP
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Akadtak benne olyan történetek, amik miatt kár lett volna kihagyni a kötetet, de voltak benne olyanok, amik cseppet sem szórakoztattak vagy dobtak fel… Felkavaró meg iszonyat kevés volt. Mivel szeretem Gaiman bácsit és a bolondságait, így a meséit is kedvelem… nem mindet, de jó párat.

Szerettem-irományok: Mesenaptár; A halál és a méz esete; Semmi óra; A sovány, fehér herceg visszatér; Az alvó és az orsó ( ♥ )

Bővebben arról, hogy mi tetszett, mi nem tetszett:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/09/felkavaro-…

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522420 · Fordította: Pék Zoltán, Orosz Anna, Galamb Zoltán, Török Krisztina, Gálla Nóra, Juhász Viktor
1 hozzászólás
>!
Kkatja P
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Gaiman novellái nekem mindig kicsit olyanok, mint amikor kapok egy zsák különféle ruhát, melyeket felpróbálgatok, az egyik tetszik és pont illik is rám, a másik kicsit szűkebb, de szeretném vagy inkább csak szeretném szeretni, de nem tetszik magamon, a harmadik pedig egyáltalán nem illik hozzám.
Kicsit ilyen volt ez a válogatás is, egy részéért teljesen odavoltam, felkavart, elvarázsolt vagy épp fejbecsapott ( pl. a Mesenaptár második fele (a könyviglu építés és a dzsinn, aki nem tudta teljesíteni a lány kívánságait, spoiler (halálian édesek volt), a A halál és méz esete című Sherlock Holmes történet, a Semmi óra is jó kis Dr. Who sztori vagy az innen már ismerős „Az igazság egy barlang a fekete hegyen” és innen az Aki elfelejtette Ray Bradburyt valamint a modern tündérmesék és persze a végén az Árnyék sztori, mind nekem valóak voltak.
És voltak melyek hidegen hagytak pl. Jeruzsálem, Narancs, Klikk-klakk stb. ezek egyszerűen nem hozzám szóltak, de pl. a versei sem érintettek meg.
A Bevezetőben szeretem, ahogy mesél az egyes írások keletkezésének történetéről is, okosan tudja, hogy ezzel is kicsit közelebb hozhatja őket hozzánk, bár néhol kicsit személytelen volt, kicsit kényszerűnek is éreztem egyet-egyet, azokat hagytam, nem erőltettem, ugrottam inkább magára a történetre.
Szóval összességében jó szájízt hagyott maga után, bár nem lett kedvenc, néhány momentum azért belém ivódott és dolgozik.
Olvassátok, nevessetek, borzongjatok kedvetekre, mert arra tökéletes! :)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522420 · Fordította: Pék Zoltán, Orosz Anna, Galamb Zoltán, Török Krisztina, Gálla Nóra, Juhász Viktor
>!
Amadea
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Gaimannel kapcsolatban mindig bujkált bennem némi elégedetlenség, amit tavaly az Óceán az út végén totál elsöpört, és arra a következtetésre jutottam, hogy csak a sznobkodásom áll a háttérben – magamat hibáztatni mindig egyszerűbb és oly' megszokott dolog –, de a negatív érzés újult erővel tért vissza. A legtöbb írás vagy semmitmondó volt, vagy olyan halovány ötletecske, amelyek inkább tűntek egy kezdő író szárnypróbálgatásának, mint egy sokszorosan kitüntetett, legendás író művének – ennek fényében erősen ráncoltam a homlokomat, hogy, ha ezek az írások díjat nyertek, a többi pályázó mivel rukkolhatott elő…

Nincs kedvem egyenként cincálgatni a verseket, novellákat, ráadásul a felének már a tartalmára sem emlékszem – ami mind Gaiman, mind az én részemről elég ciki –, ezért csupán az arcpirítóan kevés tetszetős írásról emlékezem meg.
A Gyöngyök és gyémántok: tündérmese az egyik, leginkább a mesei ritmusa fogott meg, a lendülete és a befejezése, ami kicsit nyitott, de nem sejtet jó véget. A Csipkerózsikás sztorikat nagyon izgatottan vártam; gyerekkoromban ez volt a kedvenc Disney-mesém – pedig elsőként azt a változatot láttam, amelyben egy mély férfihang szinkronizálta az összes szereplőt, beleértve a szőke hajú, rózsaszín ruhás királykisasszonyt is –, és kb. azóta várok egy olyan sötét, őszillatú, baljós hangulatú feldolgozást, ami Valente stílusára hajaz a leginkább. Sajnos Gaiman se az én mesémet írta meg, de érdekes volt. A Tekintettel a formaságokra az ezt követő novella „előjátéka”, és ahhoz képest, hogy két oldalt tesz ki és tulajdonképpen nem szól semmiről, nagyon erős. Ez a bajom a szerzővel; egy csomó lehetőség rejlik benne, de (számomra) a kivitelezés már erős kívánnivalót hagy maga után, mintha csak az ötletek árnyékát tudná elkapni. Mintha nem lenne meg hozzá a mélysége, a tapasztalata, a képzelete, a mersze, tudom is én, mi. Amikor viszont sikerül, az az írás nagyon ütős lesz, mint a Hó, tükör, almák [vagy Hó, üveg, almák az Agave 2011-es kiadásában], szerintem ez Gaiman legjobb novellája, ha nem a legjobb írása.
Az alvó és az orsó a Csipkerózsika-történet nagyon érdekes megközelítése, amit a kis crossover még izgalmasabbá tesz, de hangulatában már nincs ott a Tekintettel a formaságokra ígérete. Leginkább egy kipukkadt lufi volt.
Meglepő módon a kötet utolsó novellája, a Fekete kutya tetszett a legjobban, mondhatni, lenyűgözött. Ha az Amerikai istenek végig ilyen, még az idén el fogom olvasni. Ebben az írásban Neil Gaiman hozta mindazt, amit a korábbi regényei alapján várok tőle, és nagyon örültem, hogy az elvárás és a történet találkozik. Általában ódzkodom az általam nem ismert regényekhez-filmekhez írt rövidebb írásoktól, hiszen gyanítható, hogy az alapmű ismerete nélkül a kiegészítő írást nem lehet élvezni vagy a fonalát felvenni – ahogy a Doctor Who-hoz kapcsolódó Semmi idő esetében –, de a Fekete kutyánál ez nem merült fel. Az ítéletidőt okozó vihar, a látszólag unalmas angol kisváros, a babonák, a felszín alatt rejtőző rettegés, Árnyék melankolikus alakja nagyon erős atmoszférát teremtett és önálló műként is megáll(t) a lábán. Se szeri, se száma az emberiség nagy, fekete kutyával kapcsolatos félelmeinek – olyan része a kollektív tudatalattinak, amit a Mitágó-erdőben is megállná a helyét, igazából meglepne, ha Holdstock nem vonultatná fel.

Némi irónia a végére: a kötet elején található, viszonylag hosszú – huszonhat oldalas – bevezetőt sokkal jobban élveztem, mint a novellák nagy részét, pedig az elején türelmetlenül vártam, hogy a végére érjek. Szeretem, ha a szerzők írásról, olvasásról, a művek keletkezéséről mesélnek, Gaiman meg olyan cuki, süt róla, hogy imád olvasni.

4 hozzászólás
>!
Hanna I
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Nem volt ugyan olyan átütő élmény, mint a Tükör és füst annak idején, de azt hiszem, ennek oka leginkább az azóta eltelt időben keresendő. Így is remek gyűjtemény, inkább jó novellákkal, és némelyik kifejezetten ütött.
Az előszóért kicsit kár volt – bármennyire is szeretem olvasni a novellákhoz kapcsolódó kis sztorikat a keletkezésükről, a kötet címének magyarázata túlságosan olyan elvárásokat ébresztett bennem, hogy tényleg felkavaró tartalmat fogok olvasni. Mondjuk olyat, mint a Hó, tükör, almák volt. Vagy Az aranyhalas medence, vagy a Miklós. De, mint írtam, azóta azért eltelt némi idő, és megismertem más kiváló novellistákat is, és már mást értek felkavaró alatt.
Gaiman fantáziáját nagyon szeretem, a rá jellemzően fura történeteket, és ez így volt most is. A versekkel nem voltam kibékülve, a boszorkányost leszámítva nem éreztem őket elég erősnek, de A fekete kutya, az Igazság egy barlang a hegyen, Az alvó és az orsó és a Nőnemű végződések bőségesen kárpótolt. Az Aki elfelejtette Ray Bradbury-t nagyon meghatott, és a Mesenaptár pont az a fajta kreatív sziporkázás, amit annyira szeretek.

>!
Briggan
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

„Fura.” – ez volt a végszavam a könyvhöz.
Most pedig bajban vagyok. Sokáig nem tudtam, hogyan értékeljem ezt a novelláskötetet. Na nem azért, mert elfogult lennék Gaiman-t illetően.
Voltak nagyon jó írások, nagyon erősek, szórakoztatóak, voltak, amik bekúsztak a bőröm alá és ott birizgáltak egy ideig. Aztán voltak számomra teljesen közömbösek, vagy olyanok, amikben ott volt a lehetőség, de a megvalósítás már nem volt olyan jó.
Most, ahogy írom ezt az értékelést, és próbálok visszaemlékezni a történetekre, azt kell mondjam, még az olvasás után legjobbnak érzett is javarészt kikopott belőlem. Talán csak A fekete kutya nem.
Sajnálom, hogy így alakult. Azért majd még olvasok Gaiman-novellát.

>!
gab001 P
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Egyre jobban szeretem a novellákat, különösen ha Gaimanről van szó. Szeretem, hogy minden története egy új világot tár elém. Pár mondat és már el is szakadok a valóságtól, s alig várom, hogy kiderüljön mi az újabb meglepetés, mert bizony általában az sem hiányzik a végéről. Mindig jól szórakozom, még ha olykor felkavaró is a tartalom. Bár nem jobban, mint máskor. Ráadásul ezúttal sem hiányzott a bevezetésből az egyes novellák háttértörténete, ami sokat hozzátesz az élményhez. Mindegyiket tudtam szeretni valamiért.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522420 · Fordította: Pék Zoltán, Orosz Anna, Galamb Zoltán, Török Krisztina, Gálla Nóra, Juhász Viktor
>!
Nebula P
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Igazán elhatároztam, hogy nem adok mindig 4,5-5 csillagot Gaimannek, de ha egyszer muszáj, akkor nem tehetek mást. A Tükör és füst után újabb változatos témájú, stílusú történeteket és verseket olvashattam a kötetben, amelyek mindegyike továbbra is nagyon egyedi, utánozhatatlan hangulattal rendelkezik, és hihetetlen fantáziáról tesz tanulságot. Különösen tetszett a Mesenaptár, amely egy Twitteres projektben született, minden hónaphoz feltett egy az író egy kérdést, majd a válaszok közül egy-egy köré kerített egy rövidke történetet. Ezen kívül „Az igazság egy barlang a fekete hegyen” is megragadott, ahogy Az alvó és az orsó is kiemelkedően jól sikerült történet, amiben egyszerre dolgozta fel a Hófehérkét és a Csipkerózsikát, egészen hátborzongató, ugyanakkor bravúrosan feminista mesét varázsolva belőlük.
És hát a hab a tortán, a jutalom a végén természetesen A fekete kutya, amelyet hősiesen a végére hagytam, pedig már elsőként nekiugrottam volna, de így volt jó. Tökéletes lezárása a kötetnek. Csak hát elhúzta a mézesmadzagot, kaptunk 30 oldalnyi újabb történetet Árnyékról, jól is esett, de most úgy olvasnék még párszáz oldalt róla…

>!
NewL P
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Vegyes minőségű történetek Gaiman stílusban. Egy részük tetszett, egy részük nem. Ha kedvencet kellene választanom, akkor a Semmi óra és a Mesenaptár címűeket választanám ki, bár mindegyikben volt valami frappáns csattanó.

>!
dorothy_emerald
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Figyelmeztetés!
Személyes vélemény következik! Nem tudom, mennyire vagyok elfogult!

Roppantul örültem, mikor láttam, hogy a Könyvhétre újabb Gaiman könyv érkezik, mikor megtudtam, hogy novelláskötet lesz, akkor kicsit kevésbé örültem, mikor megláttam a borítót, akkor meg nagyon nem, de hát éhes ember ne válogasson, és most igencsak örülök, hogy olvastam ezt a könyvet.

Novellásköteteknél mindig az a kérdés, hogy milyen arányban állnak a hűha-oké-jajj ne-közömbös írások, hiszen úgyse fog minden tetszeni, legalábbis nem ugyanannyira, és úgyis választ az ember kedvencet, lehetőleg minél többet. Itt is akadt pár, ami nem talált el, vagy meg, vagy amihez éppen csak kevés voltam, mint a Narancs vagy a Hogyan rakjunk össze széket .

Szerencsére azonban ők voltak kevesebben, és akadtak igencsak finom kis történetek is a könyvben. Gaiman visszanyúlt a Hófehérkéhez, meg a Csipkerózsikához, sőt ötvözte is őket ( Tekintettel a formaságokra, Az alvó és az orsó ) és ezek olyan jól sikerültek, hogy igazán örülnék egy teljes Grimm válogatás Gaiman féle feldolgozásának. Kellően komor, kellően megcsavart. Tetszetősek.
Nekem ugyan van egy olyan állításom, hogy minden amit Gaimen ír az felnőttmese, de ha szigorúan a meséknél maradunk, akkor kedvencek közé kerül a Gyöngyök és gyémántok:tündérmese is, ami ugyan kiszámítható, sőt, de egy határozott csapással törli le a happy endet az ember képéről.
Szerettem a hangulatra épülő történeteket, a Holdlabirintust vagy a szintén rettentő erős atmoszférával rendelkező „Az igazság egy barlang a fekete hegyen” -t.
Örültem, hogy találkozhattam egy percre Árnyékkal is az Amerikai istenekből, és hogy emlékeztünk Bradbury-re, meg kikacsintottunk a Doctor Who-ra is egy csöppet. Nem mondom, Gaiman itt is beleesik néha abba a hibába, hogy van egy ötlete, de nincs hozzá története, de viszonylag kevésszer, így ezt könnyedén megbocsájtom neki. Főleg, mert olyan novellák kerültek bele a kötetbe, mint az Ami Cassandrát illeti , ami a maga bizonytalanságával nálam az első helyekért küzd, és a Klikk-Klakk, a Zörgőszörny , aminek a csattanóján ugyan senki nem fog meglepődni, de mégis hátborzongató egy történet. Persze ez az olvasón is múlik, hogy mit raksz bele Te, olvasás közben a szövegbe.

Jó pár évvel ezelőtt, még egészen csöpp kis gyerek voltam, olyan harmadikos lehettem talán, nyáron pár hetet a suli napközis táborában töltöttem. Egy esős délutánon pár nagyobb gyerekkel benn kuporogtunk egy kis faházikóban. Tudjátok az a tipikus nyári felhős, fülledt, szürke és lehangoló esős idő volt. Ott hallottam először a rágcsról . Aznap nem tudtam elaludni. És utána is sokáig eléggé féltem tőle. Olvasva a Klikk klakk a Zörgőszörnyet , elementáris erővel jutott eszembe újra az a délután és a rágcs_ , pedig mióta nem is gondoltam rá. Szerencsére azért el tudtam aludni az éjszaka. És ilyen írások mellett könnyedén megbocsájtom azt a pár gyengébbet is, ami a kötetbe került.

>!
victoria_m997
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

„A kacsák nem bírják a zoknit, megmondták. Ez amolyan kacsahóbort.”

Ez volt az első könyvem az írótól, és bátran kijelentem: Nem az utolsó!
Van valami abban, ahogy ír, és a mondatok hálóját szövi. Megfogja az embert, és ha akarja sem ereszti. És azt hiszem, mondhatom, hogy bölcs is. Hiszen igazán kényes témákat feszeget, és én minden szavával egyetértettem.
Aki pedig szereti, ha egy könyvben van felkavaró tartalom, és megzavarják a nyugalmát, bátran olvasson tőle. Nem fogja megbánni. De csak egyedül. A sötétben. Teljes, nyomasztó, néma csendben. Viszont egyet sose feledj. Mindig nézz hátra.

Bevezetés!

Ez az első olyan könyv aminek élveztem a bevezetőjét! De tényleg. Szinte sosem olvasom el, csak ajánlásokat tartalmaz, és sokszor elvesztem a lendületet, amivel a könyvnek estem.
De ez kivétel. Nagyon bölcs gondolatokat tartalmaz, és egy picike novellát, a Shadder című, ami véleményem szerint sok novelláját lekörözi. Borzasztó rövid, és az utolsó mondat után te sem lehetsz biztos benne, hogy egyedül vagy.
Hoztam nektek 2 idézetet a Bevezetésből kedvcsinálónak:

„Mindnyájan maszkot viselünk. Ez tesz bennünket érdekessé.”

„(…) a múlt nem halt meg. Bizonyos dolgok türelmesen várnak ránk életünk sötét folyosóin. Azt hisszük, hogy továbbléptünk, kizártuk őket a fejünkből, hogy azok elszáradtak, összeasztak, és elfújta őket a szél. De tévedünk. Azóta is a sötétben várakoztak, és közben gyakorolták a legerősebb ütést, a kemény, könyörtelen gyomorszájba vágást. Ezzel múlatták az időt, amíg újra arra nem tévedünk.”

Kalandos történet:

Az az igazság, hogy elkapkodottnak éreztem, és üres volt. Nagyon jó az alapötlete, és elrontott vele mindent, hogy nem mesélte el igazán a történetet, ami pedig a pláne, hogy hirtelen elharapja a végét. A kis szobor háttértörténetét a helyében jobban kidolgoztam volna, mert nagyon érdekes lehet.

Gyöngyök és gyémántok:

Egy igazi tündérmese, azt hiszem a modern Holle anyó, kissé abszurd, és beteg verzióban. A mese amúgy is brutális szerintem (bár mostanában úgy érzem, szinte mindegyik mese az, főleg a Beatrix Potter mesék némelyike volt véres, nem kicsit.) Adott egy abszurd mese + Neil Gaiman. Abból pedig sok minden jó sül ki. A könyv pedig egyre jobb és jobb!

A sovány, fehér herceg visszatér:

A történettel magával nem volt különösebb baj, maga a karakter az, aki nem tudott megfogni. Tipikus, zsarnok uralkodó. Viszont egy dolog nagyon tetszett, az pedig a kérdésekre adott válaszai, és maga a kérdezz felelek is tetszett. Eszembe juttatta a Harry Potter és a Tűz Serlegét, és a szfinxet. (Csak olvasni kellene valami Pottert, nagyon hiányzik.)

Fekete kutya:

Jobb lezárást a könyvnek álmaimban sem tudtam volna elképzelni. Örültem volna ha ez a történet egy külön kötetet kap, és hosszabban beleélhetem magam, de azt hiszem ez így volt tökéletes. Misztikus karakter az Árnyékvilágból, holtak, élők, legendák. És a Top 1. novella a kötetben számomra a Fekete kutya! Jár neked az aranymancs íróúr!

Bővebben itt találtok még a könyvről értékelést: http://victoriasinspirationisland.blogspot.hu/


Népszerű idézetek

>!
DoreenDelevigne 

A kacsák nem bírják a zoknit, megmondták. Ez amolyan kacsahóbort.

141. oldal

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Kapcsolódó szócikkek: kacsa
11 hozzászólás
>!
dorothy_emerald

Ezt a könyvet korrektül elláttam figyelmeztetéssel. Most már csak az összes többi könyv miatt kell aggódnunk , és persze az élet miatt, ami hatalmas és komplikált, és nem szól előre, hogy bántani fog.

34. oldal

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
RandomSky

Tizenkét éves koromban hallottam egy öregember meséjét, amit soha többé nem felejtettem el.
Történt, hogy egy szegény emberre ráesteledett az erdőben, és nem volt nála az imakönyve, amiből kikereshette volna az esti fohászt. Ezért hát így szólt:
– Istenem, minden dolgok tudója, nincsen nálam az imakönyvem, és fejből egyetlen fohászt sem tudok elmondani. Te viszont ismered az összeset. Te vagy Isten. Szóval megmondom, mit fogok tenni. Szépen felmondom az ábécét, és te majd összerakod a betűkből a megfelelő szavakat.

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
Kkatja P

A könyvekből rakott igluban aludtam. Megéheztem. Lyukat ástam a padlóba, belógattam egy damilt, és vártam a kapást. Berántottam neki, és már ki is húztam a zsákmányt: egy könyv-halat – zöld borítós, régi Penguin kiadású krimigyűjteményt. Nyersen faltam be, féltem tüzet rakni odabent.

146. oldal Mesenaptár - Júliusi mese

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
DoreenDelevigne

– Néha úgy gondolom, hogy az igazság egy hely. Úgy képzelem el, mint egy várost. Több száz út, több ezer ösvény létezhet, ami végül ugyanoda visz. Nem számít, honnan jöttél. Ha elindulsz az igazság felé, idővel megtalálod, mindegy, melyik ösvényt választottad.
Calum MacInnes lenézett rám, és sokáig nem szólt semmit.
– Tévedsz – mondta végül. – Az igazság egy barlang a fekete hegyen. Egyetlen út vezet odáig, ami emberpróbáló és életveszélyes, és ha egyszer is letérsz a rossz ösvényre, egyedül halsz meg, fent a magasban.

83-84. oldal

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
dorothy_emerald

(…) senki sem olyannak látja a világot, amilyen, hanem mindenki önmagából indul ki.

109. oldal

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
RandomSky

Mostanra megöregedtem, vagy legalábbis fiatalnak már nem nevezhetem magamat, és minden, ami a szemem elé kerül, az rögtön valami másra emlékeztet, éppen ezért semmit sem látok már úgy igazán. Egy szemrevaló, lángvörös hajú fehérnép nekem már csak ugyanolyan, mint az a másik száz hasonló lány, akivel életem során találkoztam, ha nem éppen az édesanyjuk jut eszembe róluk, és emlékszem, hogyan serdültek felnőtté, és milyen volt végignézni, amint meghalnak. Ez az öregkor átka, mert minden csak a visszhangja valami másnak.

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
AniTiger MP

Nem félek a rossz emberektől, gonosztevőktől, szörnyektől és az éjszaka teremtményeitől.
    Azoktól félek, akik biztosak a saját igazukban. Akik tudják, hogyan kell viselkednie és mit kell tennie a szomszédjuknak, hogy jóban legyenek.

31. oldal, Bevezető - Tekintettel a formaságokra

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
Kkatja P

[[Lány kérdezi a dzsinntől]]:
     – Tudod, mit nem kérdeztem még meg tőled soha? – kérdezte. – Hogy veled mi van? Te mit kívánnál, ha azt mondanám, hogy van három kívánságod?
    Átgondoltam. Átkaroltam, vállamra hajtotta a fejét.
     – Semmit – feleltem. – Jól vagyok így, ahogy vagyok.

154. oldal Mesenaptár - Októberi mese

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

>!
AniTiger MP

A mosolyod árulta el, hogy külföldi vagy, még mielőtt hallottalak volna beszélni. Az én országomban kis adagokban mosolygunk, mint amikor előtör a nap, és megvilágítja a földeket, aztán megint felhők mögé bújik. A mosoly itt értékes ritkaság. Te viszont állandóan mosolyogtál, mintha örömmel töltött volna el minden, amit láttál. Mosolyogtál, amikor először megláttál, még szélesebben, mint előtte. Mosolyogtál, és én elvesztem, akár a gyerek egy hatalmas erdőben, aki soha többé nem talál haza.

271-272. oldal, Nőnemű végződések

Neil Gaiman: Felkavaró tartalom A nyugalom megzavarására alkalmas történetek

Kapcsolódó szócikkek: mosoly

Hasonló könyvek címkék alapján

J. L. Armentrout: Opál
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
Becca Fitzpatrick: Finale – Végjáték
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Cassandra Clare: Üvegváros
Richelle Mead: A halál csókja
Julie Kagawa: The Iron Queen – Vaskirálynő
Rachel Vincent: Prey – Préda
Nalini Singh: Vonzódás