Neil Clarke (szerk.)

Upgraded 1 csillagozás

Neil Clarke (szerk.): Upgraded

An anthology of original cyborg stories edited by a cyborg. Stronger. Better. Faster. We will rebuild you.

A művek szerzői: Madeline Ashby, Elizabeth Bear, Helena Bell, Tobias S. Buckell, Erin Cashier, Jason K. Chapman, Seth Dickinson, Greg Egan, Amanda Forrest, Erin Hoffman, Xia Jia, Rich Larson, Yoon Ha Lee, Ken Liu, Alex Dally MacFarlane, Greg Mellor, Mari Ness, Chen Qiufan, Robert Reed, Benjanun Sriduangkaew, Rachel Swirsky, E. Catherine Tobler, Genevieve Valentine, Peter Watts, A. C. Wise, E. Lily Yu

Tartalomjegyzék

>!
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781890464301

Kiemelt értékelések

Noro >!
Neil Clarke (szerk.): Upgraded

Neil Clarke az egyik legnagyobb kortárs brit SF magazin, a Clarkesworld szerkesztője. Az Upgraded az első tematikus antológiája, amely korábban meg nem jelent történeteket tartalmaz a kiberpunk témaköréből. Bár vannak, akik szerint ez a 80-as években előretört irányzat mára már kifulladt, és nem tud újat mondani, a kötetben szereplő novellák többsége kifejezetten frissnek és korszerűnek bizonyult.

Nem fogok minden egyes írást felsorolni, de a legjobbakról következzen egy-két mondat:
Yoon Ha Lee a tőle megszokott módon bizarr, de regényeinél jóval könnyebben feldolgozható novellájában (Always the Harvest) egy idegen űrállomáson járunk, amely lakóinak kívánságaihoz idomul, de nem igazán érti az embereket. Mivel első felfedezői pótalkatrészekért jöttek ide, az állomás egyfajta emberi pótalkatrész-gyárrá változtatta magát, de az emberek még nem jöttek rá, hogy evolúciója ezzel nem állt meg.
Elizabeth Bear egy idegen világon dolgozó kiborgbányász életébe enged betekintést (No Place to Dream, but a Place to Die), aki teljesen feláldozta emberségét az őt foglalkoztató vállalatnak – de csak testileg.
Greg Mellor hőse egy nanotech vírus elől próbál a vadonba menekülni, amely mindent és mindenkit hibrid szörnyeteggé alakít (Fusion).
Ken Liu magyarul is megjelent kisregénye (The Regular / A visszatérő vendég) egy olyan rendőrt mutat be, aki bármikor leszabályozhatja az érzelmeit, hogy racionálisan gondolkodó géppé változzon.
Seth Dickinson egy poszthumán világba kalauzol (Wizard, Cabalist, Ascendant), ahol a világot átalakító szupervírushoz csak egyetlen embernek van rendszergazda-hozzáférése. De akarhat-e istent játszani az, aki épp a teljes emberi szabadságot próbálta elhozni?
Rich Larson novellájában egyre népszerűbbé válnak a biológiailag módosított sportolók, pedig még azt sem tudják biztosan, hogy nem árt-e az emberi szervezetnek az ilyen tuningolás (God Decay).
Alex Dally MacFarlane űroperába oltott kiberpunkja (Coastlines of the Stars) ugyan kissé hiányos a világleírást illetően, de ezt elegáns szépségével pótolja. Adatfürkész főhősének egy eltűnt térképészt kell megtalálnia a világűrben, aki művészien érthetetlen térképeket készít.
E. Catherine Tobbler novellája még ennél is nehezebb falat, de zseniális hangulata van. Ebben (The Cumulative Effects of Light Over Time) egy kiborg-felderítő és egy idegen lény ered egy rejtély nyomába, akik még kommunikálni is alig tudnak egymásal.
Végül Peter Watts eleinte egyszerű katonai sci-finek tűnő története (Collateral) arra keresi a választ, hogy ember és gép ötvözete által elkövetett bűnök esetén meddig lehet az emberi felet hibáztatni?

Igazán nagy csalódást csupán egy szerző okozott: Madeline Ashby egy már eleve nagyon gyenge regényből (Company Town) küldött be egy részletet, amellyel teljesen fölösleges volt másodszor is megküzdenem. Mindössze egy szerző próbálta a 80-as évek William Gibson-féle kiberpunkját utánozni: Erin Hoffman a Mercury in Retrograde lapjain annyira beleállt a korszak sötéten intrikus világába, hogy a nagy kavarás közepette elfelejtette leírni, hogy mire is ment ki az egész sztori egyáltalán.

Van néhány történet, amellyel nem találtam meg az összhangot: például a Synecdoche Oracles abszurd világát nem is tudnám értelmesen leírni (az még a legkevesebb, hogy a főhős gyomrában egy robotmadár él); a Tender őrült tudósával pedig, aki elpusztíthatatlanná alakítja szerelmét, nem igazán tudok mit kezdeni. Vagy ott a Tongtong' s Summer, ami szerintem nem több, mint egy konfucionista utópia-kezdemény, érdemi cselekmény nélkül (nesze nekem kínai sci-fi). De majdnem mindegyik novellában van valami, amiért mégis érdemes elolvasni. A Musée de l’Âme Seule történetében például némileg zavart, hogy a benne ábrázolt „kiborgokat” szerintem már a mai orvostudomány is túlhaladta, de ezeknek az emberi roncsoknak az író nagyon jól ragadta meg az emberi oldalát. A Honeycomb Girls pedig bár nem egy nagy sztori, mégis egyedivé válik a műveletlen szemétgyűjtő végletekig egyszerű előadásában.
Végeredményben ez egy egyenletes színvonalú, stabil négycsillagos válogatás, néhány kifejezetten erős történettel kiegészülve.

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jonathan Strahan (szerk.): The Best Science Fiction and Fantasy of the Year 12.
David G. Hartwell – Kathryn Cramer (szerk.): The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Rogues
John Joseph Adams (szerk.): Wastelands 3
John Joseph Adams (szerk.): Other Worlds Than These
Halo: Evolutions
Alex Dally MacFarlane (szerk.): The Mammoth Book of SF Stories by Women
Star Wars – From a Certain Point of View
Ken Liu: The Paper Menagerie and Other Stories
James Tiptree, Jr.: Her Smoke Rose Up Forever