Scythe (Arc of a Scythe 1.) 75 csillagozás

Neal Shusterman: Scythe Neal Shusterman: Scythe Neal Shusterman: Scythe Neal Shusterman: Scythe

Two teens are forced to murder—maybe each other—in the first in a chilling new series from Neal Shusterman, author of the New York Times bestselling Unwind dystology.

In a world where disease has been eliminated, the only way to die is to be randomly killed (“gleaned”) by professional reapers (“scythes”). Citra and Rowan are teenagers who have been selected to be scythe’s apprentices, and—despite wanting nothing to do with the vocation—they must learn the art of killing and come to understand the necessity of what they do.

Only one of them will be chosen as a scythe’s apprentice. And when it becomes clear that the winning apprentice’s first task will be to glean the loser, Citra and Rowan are pitted against one another in a fight for their lives.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Walker Books, London, 2022
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781529510584
>!
Walker Books, London, 2022
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781529510584
>!
Walker Books, London, 2018
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781406379242

7 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Rowan Damisch · Scythe Curie · Citra Terranova · Scythe Michael Faraday · Scythe Alessandro Volta


Kedvencelte 12

Most olvassa 3

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 96

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

FairyDust P>!
Neal Shusterman: Scythe

A 2018-as évem egyik legjobb élménye. :)
Nagyon sokat ültem az értékelésen, több mint 1 hónapja olvastam a könyvet, s számomra is hihetetlen hogy elevenen élnek bennem a gondolatok, melyek átsuhantak az agyamban az olvasás közben. A könyv egy olyan világban játszódik, ahol nincsenek betegségek, nincs nyomor, sem bűnözés, az ég világon semmi rossz. Mivel az emberek ezáltal halhatatlanok, a növekvő populációt ritkítani kell. A ritkítást a Scythe-ok végzik, az ő kiváltásuk az ölés. Szavakba sem tudom önteni, mennyi érdekes gondolat és potenciál van ebben a világfelépítésben. Annyira egyedi, ijesztő, hogy egy több oldalas tanulmányt tudnék belőle összehozni, és talán még az is kevés lenne. Ahány Scythe, annyi gyilkolási mód, van aki tisztességes, van aki szenved a sorsától, s van aki élvezi és visszaél a hatalmával. Ahány karaktert megismertem, mindenkinek más volt az ismertetőjegye, ugye nem is kell mondanom hogy a legkedvesebb karakter számomra Scythe Faraday volt. Kilóra megvett a „gyilkolási” módja, mennyire bölcs és tisztességtudó. Imádtam a statisztikáit, és az elméleteit, miszerint választja ki a következő potenciális embereket.
Két főszereplőnk Citra és Rowan átlagos tinédzserek, akik kiválasztásra kerülnek a következő Scythe pozició betöltésére. Nem csak feltűnnek a könyvben és máris övék a cím, szó sincs róla, fejezetről-fejezetre végig követjük a felkészülésüket, a lelki megpróbáltatásaikat, és izgulunk, hogy vajon ki lesz a következő kaszás?
Nem tudom mennyire jön át a sorokon keresztül a rajongásom a könyv iránt, de ilyen jól kigondolt, felépített és véghezvitt YA történetet talán több éve nem olvastam.

DarknessAngel>!
Neal Shusterman: Scythe

Úristen, mit olvastam! Ez valami hihetetlenül jó volt!
Ez az eddigi legeredetibb disztópiás könyv, amit már egy ideje olvastam. Nem is tudom mihez hasonlítani. Teljesen ledöbbentett a világfelépítés, hogy az emberek nem halnak meg, ezért van szükség a Scythekre (Kaszásokra), akik begyűjtik őket. Mindegyik Scythe másmilyen módszerrel dolgozik, mindenki másképp gyűjtöget.
Nagyon érdekes volt ez az egész, főleg miután kiderült, hogy itt is vannak gonoszok, a korrupció is működik… szóval le a kalappal az író előtt.
Citra és Rowan útját végigkövetve ismerkedünk meg mindezzel, akik nem mellesleg nagyszerű karakterek. Engem főleg Rowan faszcinál a leginkább, alig várom, mit hoz majd a folytatás.
Érdekes, hogy itt nem is volt jelen semmi szerelmi szál, a történet mégis teljesen lekötött az elejétől egészen a végéig. Pedig nekem szokott hiányozni a romantika, de itt fel se tűnt.
Egy szó, mint száz, imádtam!♡
Ezer hála @FairyDust az ajánlást.

3 hozzászólás
fannipfeiffer>!
Neal Shusterman: Scythe

Most, hogy megjelent a trilógia befejező kötete, eljött az idő, hogy megnézzem magamnak, mi is ez a hatalmas rajongás a Scythe körül. Nos, már végre értem, viszont hibátlannak mégsem nevezném a könyvet.

Egy olyan világba csöppenünk, ahol nincs többé betegség, sem bűncselekmény, sem halál. A társadalom felett álló mesterséges intelligencia, a Thunderhead mindent biztosít a tökéletes életminőséghez, így az emberiség akár örökké is élhetne. Azonban a túlnépesedést megelőzni hivatott Scythedom felelős az egyensúly fenntartásáért. Ők azok, akik halált szabhatnak ki másokra. Zseniális elgondolás ez a világfelépítés, ez az egyedi alapötlet viszi a prímet. Számos társadalmi és erkölcsi kérdést vet fel, például a hatalomról, az élet értelméről, és hogy hol a határ egy olyan világban, ahol semmi sem akadály.

A történet két főszereplője Citra és Rowan, akik egy nap tanoncokká válnak Scythe Faraday oldalán, de csak egyikükből lesz majd hivatásos kaszás. Kezdetben lassan halad a cselekmény, a tréning nem nyújt sok izgalmat, és sajnos a karakterekről sem tudunk meg eleget. Kicsit kevésnek és távolinak éreztem őket, de ezt aztán elfogadtam, mert egy cselekményközpontú regényről van szó.

Az említett Faraday azonban az első jelenetétől kezdve a kedvencem lett, annyira magam elé tudtam képzelni a szigorú ámde jólelkű mester képét. A könyv első egyharmadát szerintem egyedül ő vitte a hátán, ezért is viselt meg annyira, mikor spoiler Viszont ettől a ponttól kezdve beindul a cselekmény és izgalmas irányt vesz Citra és Rowan élete, ugyanis spoiler

A könyv második fele pörgős és fordulatokkal teli. Több scythe is képbe kerül, például Scythe Volta, akit nagyon megkedveltem. Rowan barátra lel benne a lelki és testi megpróbáltatások közepette. Rowan szemmel látható változáson megy keresztül, mélységet kap a karaktere, ettől nagyon megszerettem. “A jó és a rossz" harcát vívja magával, ettől válik izgalmassá és morálisan komplex karakterré. Sajnos Citráról ez nem mondható el. Bár ő is fejlődött, nem túl látványosan. Azért a vége ügyes húzás volt a részéről.

Azonban van egy-két apróság, ami kicsit kizökkentett. Például a szerelmi szál. Én kifejezetten szeretem, ha az izgi cselekmény mellé érzelmeket is kapunk, viszont spoiler

A másik, amit nem értettem, hogy spoiler Az az érzésem, hogy ez szimplán azért kellett, hogy fenntartsa a feszültséget a két karakter között, meg hogy nőjön a tét, de amúgy semmi értelme nem volt.

És ez már tényleg csak egy technical issue, de a végén spoiler

Ezek mégsem akkora problémák, ugyanis összességében nagyon tetszett a könyv. Ja és nem is mondtam. A fejezetek közt naplóbejegyzéseket is kapunk, amiket imádtam. Rövidek, de annál hatásosabbak. Csomó filozofikus gondolat kap helyet bennük, amik még inkább emelnek a regény színvonalán. Nagyon kíváncsi leszek, mit tartogat a folytatás, úgyhogy minél előbb bele is vágok.

5 hozzászólás
Morcant>!
Neal Shusterman: Scythe

Napokkal az olvasása után se érzem úgy, hogy koherensen tudnék értékelést írni erről a könyvről. Sőt, úgy érzem, bármilyen dicsérő szavakat használnék, nem lenne elég ehhez a remekműhöz. Nagyon szkeptikusan álltam hozzá, az életben nem gondoltam volna, hogy nekem ez kedvenc lesz. De mégis így történt, s, hogy miért?

Kezdjük az írással. Semmi különleges nincs benne, viszont olyan gördülékeny, hogy, ha egyszer kézbe veszed, akkor nehéz letenni. Sok-sok csavar van benne, ami nem jellemző a YA könyvekre, és imádom, amikor meglepnek.

Aztán a karakterek! Nem tökéletesek, se nem jók, se nem rosszak, sőt az egyik kifejezetten elkalandozik a morális szürkeség felé, de teljesen érhetően. Igaz, egy minimális szerelmi szál van benne, de röhejesen kevés. Fel is lélegeztem, hogy végre nem az fogja ellopni a műsort. Minden egyes szereplő érdekelt! Nem tudnék egyet se megemlíteni, akiről nem olvastam volna még.

De ami talán leginkább meglepett, az a mélyenszántó gondolatok áradata volt. Nem számítottam rá, hogy ilyen sok gondolatmagvat ültetett el az író. Maga az alapfelállás is ilyen, el lehet töprengeni rajta, hogy vajon tényleg jó-e, ha halhatatlanok vagyunk? Nem idézgetném ki az egész könyvet, de megtehetném, mert lenne miért.

Nincs olyan ember, akinek ne ajánlanám, hogy olvassa el. De tényleg, ha szeretsz gondolkodni könyveken, akkor vedd kézbe! Nagyon remélem, hogy valamelyik magyar kiadó felfigyel rá, és kiadja, hogy még többen olvasni tudják.

3 hozzászólás
Wandamaci__könyvkuckója P>!
Neal Shusterman: Scythe

Már a legelején beszippantott. Nagyon tetszett ahogy , meg van írva. Semmi különlegesség, mégis egyből magával ragadott, egy percre sem zökkentem ki.

Az elején betekintést nyertem Citra és Rowan tanoncság előtti életébe. Megismertem a kapcsolataikat, a családjaikat és ezzel párhuzamosan hozzászoktam a világhoz.
A történet egy olyan világban játszódik, ahol már nincsenek betegségek, balesetek, katasztrófák, semmi, csak a nagy tökéletesség. Minden optimálisan ki van számolva, felszámolták az éhséget, szó szerint minden tökéletesen működik, az emberek halhatatlanok (szinte). Ha valaki mégis meghalna, akkor egy újraélesztő központba viszik és egy kis idő elteltével emberünk jobb, mint újkorában. Így szinte lehetetelen meghalni, ezért is lépnek a képbe a kaszások. Ők végzik el azt a munkát, amit egyébként a természet vagy balesetek oldottak meg.
Citra és Rowan véletlenszerűen találkozik egy kaszással, azonban ettől megváltozik az egész életük. Valamiért mindkettejüket felveszi a tanoncának, azonban sosem volt még egy kaszásnak sem két tanítványa egyszerre, ami súlyos következményekkel jár…

Már az elején bele kell kötnöm a világfelépítésbe, mert sokminden nem tiszta. Van pár tényező, ami mégiscsak tényleges halállal jár. Ilyen, ha teljesen elég valaki, kilövik a világűrbe stb, viszont egy idő után annyira belemerültem, hogy már kötekedni sem tudtam.

Nagyon morbid a téma, hiszen végig a halál körül forog az egész. Alapból kerülöm a témát, nem szoktam róla olvasni, de most nem tudtam abbahagyni. Olyannak éreztem magam, mint a katasztrófa turisták, tudom, hogy borzasztó, de mégsem tudom abbahagyni, muszáj tudnom, hogy mi történik.

Összességében egy nagyon fordulatos, izgalmas és egyedi történettel ismerkedtem meg. Ebben az évben sűrűn kínlódok az olvasmányaimal, de ezt alig tudtam letenni és még utána is azon gondolkoztam, hogy vajon mi fog történni.
Biztos, hogy el fogom olvasni a következő részt, kíváncsi vagyok ,mi mindent rejt magában a sorozat. Az első könyv után nagyon ígéretesnek tűnik.

A végkifejlet után nagyon szívesen megadnám az 5 csillagot, de volt pár dolog, amibe bele tudtam kötni, pl. a világfelépítésnél, valamint ez egyébként is az első könyv, ahhoz képest pedig zseniális, tudnom kell még tovább fokoznom a csillagozást :D

Bővebben:
http://wandamaci.blogspot.com/2018/09/neal-shusterman-s…

2 hozzászólás
Vicky3>!
Neal Shusterman: Scythe

Teljesen megérdemli a körülötte kialakult nagy hypeot. A világ nagyon érdekes, olvasás közben egyre többet akarsz megtudni róla, rengeteg kérdésed lesz (amik közül csak néhányra kapsz választ ebben a részben) és egyszerűen csak kötődni kezdesz hozzá, ahogy haladsz előre a sztoriban. Érdekes volt, hogy végre egyszer nem az AI a „gonosz” egy YA disztópiában, bár ki tudja hogy alakul ez még a sorozat folyamán. Az biztos, hogy több szerepe lesz, mert elképzelni nem tudom, hogy az író bemutatja, majd nem kezd vele semmit. Hatalmas lehetőség-kihagyás lenne.

Tetszett az is, ahogy párhuzamba állította az író a halandó emberek világnézetét, szenvedélyét az élet iránt a halhatatlanság egyszínűségével. Ahogy pár elejtett mondatban bemutatta, hogy habár nyertek az emberek a halál kiiktatásával, mennyi mindent veszítettek az úton cserébe.

Érdekes volt belelátni a kaszások fejébe is, (a naplóbejegyzéseket imádtam) hogyan élik meg a küldetésüket, milyen kultusz alakul ki körülöttük. És szimplán csak elgondolkoztam, hogy a múltban mikor az első kaszások kialakították a rendet, hogy is gondolhatták hogy ez működni fog ilyen formában. Elvégre az ilyen idealista nézeteket mindig az emberi tényező buktatja meg, és azt hinném, hogy annyi háború után, plusz a kormányok felszámolását követően ők is belátták ezt.

A két főszereplő közül Rowan sokkal érdekesebb utat tett meg, több energiát fordított rá az író, hogy mélységet adjon a karakterének, bemutassa a küzdelmét önmagával és szépen kiépítse a fejlődésének az ívét. Cintra karaktere szinte végig egy szinten stagnált, de elnézem ezt a könyvnek.

Kíváncsian várom a folytatást, remélem a politikai szálat összetettebben lesz képes megragadni az író, mert itt még elég felületes volt.

3 hozzászólás
budvigszandi>!
Neal Shusterman: Scythe

Még így a befejezés után pár nappal is nehéz összeszednem a gondolataimat erről a könyvről. Röviden annyit tudnék mondani róla, hogy fantasztikus, zseniális, új kedvencet avattam vele, és most alig várom, hogy megkaparintsam a folytatást.

Egy tökéletesnek tűnő világba kerülünk, ahol nincs betegség, éhínség, szegénység, többé kormány sem létezik és mindenki halhatatlan. Viszont a túlnépesedés elkerülése érdekében végzik munkájukat a scythe-ok – véletlenszerűen, bizonyos szabályok szerint ölnek. A fülszöveg alapján nem tudtam, pontosan mire számítsak, milyen is egy scythe. Mint kiderült, ők is ugyanolyan hús-vér emberek, mint bárki más, nem pedig gyilkoló gépezetek. Vannak köztük, akik szenvednek ettől a szereptől. Vannak, akik tisztességesen végzik munkájukat. És vannak, akik élvezik az öldöklést és visszaélnek a jogaikkal.

Az első pár fejezetet olvasni számomra nagyon nyomasztó volt, hiszen egyből belecsöppenünk a dolgok közepébe. Aztán a történet egyre érdekesebbé és elgondolkodtatóbbá vált. Több scythe-ot is megismerünk, betekintést nyerünk a mindennapjaikba, szokásaikba – mint egyén és mint társadalom –, valamint a fő szálon kísérjük végig két tinédzser, Citra és Rowan kiképzését.

A könyvnek már csak a felépítése is különleges, hiszen fejezetek és scythe-ok feljegyzései váltogatják egymást. Maga a történet kicsit lassabban indult be, de ez engem egyáltalán nem zavart. Rengeteg váratlan fordulat színezte a regényt, többször csak úgy leesett az állam. Úgy gondolom, remek munkát végzett az író, hiszen a legapróbb részletekig kidolgozott világot tár elénk. Szerintem tökéletes volt az egyensúly a világ ismertetése és a történet haladása között.

Ami talán a legjobban tetszett az egészben, hogy rengeteget gondolkoztam, sokszor még akkor is, amikor nem olvastam a könyvet. Annyi irányból megközelítette az író ezt az idealizált életet, olyan hasonlatokat hozott fel – legtöbbször a scythe-ok feljegyzésein keresztül –, amelyekkel teljesen lenyűgözött. Nehéz megfogalmazni, pontosan mit is érzek. Olyan, mintha ezek végig ott lettek volna az orrom előtt, valahol a gondolataim mélyén, de sose jutottak eszembe, amíg nem „kényszerítettek rá”, amíg nem rakták elém és vágtak vele pofán. Néhány feljegyzést kétszer-háromszor is elolvastam, annyira érdekes és elgondolkodtató volt. Ugyanígy voltam Scythe Faraday és Scythe Curie megszólalásaival – csak úgy ittam a szavaikat.

Összességében sokkal többet kaptam ettől a könyvtől, mint amire számítottam. Mindenkinek erősen ajánlom, akármilyen műfajt szeret, ezt olvasni kell. Én akár még az oktatásba is beleszőném ajánlott olvasmányként. Nehéz téma, nem könnyű vele megbirkózni, de éppen ezért olyan kiemelkedő. Ennek az olvasása után szerintem kicsit mindenki átértékeli magában, hogy miért és hogyan éli az életét, valamint több morális kérdésen is elgondolkozik, ami máshogy talán soha eszébe sem jutna.

1 hozzászólás
bookworm1227>!
Neal Shusterman: Scythe

Már ez az első rész is annyira jól lekötött és annyira tetszett az egész koncepció, a felvetett kérdések, a naplóbejegyzések, maga az egész cselekmény, hogy úgy érzem, ez lesz az idei év sorozata számomra. Az olvasási időm talán nem ezt mutatja (voltak napok, mikor nem olvastam belőle egyáltalán, pedig akartam volna), de ha elkezdtem, le sem bírtam tenni.

Az egyetlen problémám, hogy a szerelem kialakulása a két főszereplő között elég elsietettnek érződött, de rosszabbal is megbékéltem már. Igazából mindkettejüket nagyon kedvelem. És úgy örülök, hogy spoiler!!! Ő a kedvenc Scythe-om. Imádtam a statisztikás indoklását. Az pedig, hogy Rowannak az spoiler…egyszerűen imádtam! Iconic.

Az egyik legjobb, legegyedibb könyv, amit idén olvastam. Jó pár dolgon nagyon, nagyon elgondolkodtatott, és ezt szeretem. Azonnal el is fogom kezdeni a második részt, kíváncsi vagyok, mi lesz még itt. Az író másik sorozatára is nagyon kíváncsi vagyok, és ezután biztos, hogy a képzeletbeli várólistámon prioritást fog élvezni.

2 hozzászólás
littlelinda>!
Neal Shusterman: Scythe

Na, így kell érdekes és különleges ifjúsági disztópiát írni, ami végre nem a szokásos sémát és romantikus vonalat követi. A világ, amit Shusterman megjelenített egy csodaszép utópia: az emberiség legyőzte a halált, megszelidítette a természetet és a világot a Thunderhead irányítja tökéletes pontossággal és igazsággal – kivéve a kaszásokat. Citra és Rowan szemszögén keresztül ismerjük meg a scythe életet, azokat a felhatalmazott embereket, akik fenntartják az egyensúlyt az emberiség népességében – vagyis szép eszmék mögé rejtve ölnek. Scythe Faraday és Goddard ellentéte jól bemutatja, hogy a Scythedom két részre oszlik: azokra, akik a hagyományos, fájdalommentes halált szánják a kiválasztott áldozatoknak és nem szeretik, amit csinálnak, és azokra, akik élvezik a gyilkolást és tömeges mészárlásokat rendeznek. Az eleje kicsit lassan indul, de nekem nagyon tetszett az aprólékosság, amivel Shusterman bemutatta a kaszás létet minden irányból. Onnan vált igazán érdekessé a történet, hogy Citra Scythe Curie-hez, Rowan pedig Scythe Goddardhoz került (spoiler). Nagyon izgalmas volt, ahogy egyre több kiderült a Scythedom korruptságáról és Goddard kegyetlenségéről, miközben közeledett a pillanat, amikor Citra és Rowan végleg szembe kerül egymással. Engem valahogy Rowan karaktere jobban megfogott, könnyebb volt átérezni a dühöt, amit Goddard iránt érzett, miközben önmagával is küzdött, ahogy egyre kevesebb maradt meg az emberségéből – spoiler. Scythe Faradayt már az elején nagyon megkedveltem, a végére pedig Citra is a kedvenceim közé került, azzal a megoldással, amit kieszelt, hogy megküzdjön Rowannel. Imádtam az egész könyvben a rengeteg utalást a múltra (ami a mi jelenünk ugyebár), az érdekes történelmi személy neveket, amiket minden scythe magának választott (bárcsak már az elején utána néztem volna mindnek), néhány helyen a brutalitását és rejtélyességét, és nem utolsó sorban, a humorát – jó pár alkalommal nem tudtam levakarni a vigyort az arcomról. Nagyon jó volt olvasni ezt a könyvet, nagyon kíváncsi vagyok a következő részre :)

sentimentalfrappe>!
Neal Shusterman: Scythe

Már az első pár fejezet után tudtam, hogy kedvenc lesz, és szerencsére a végére sem csalódtam. Le a kalappal az író előtt, a világ, amit kitalált nagyon ötletes, nem is olvastam még hasonlót, a cselekmény is tetszett, annak ellenére is, hogy a fordulatok kiszámíthatóak voltak, de annyi érdekes kérdést vet fel a könyv, hogy még amikor nem olvastam, akkor is csak ekörül jártak a gondolataim.

A karakterek is jól kidolgozottak, ritka egy könyvben, hogy ennyire érdekeljen és “szeressek” minden szereplőt. Rowan abszolút kedvenc lett, remélem ezt a morális szürkeségét a folytatásban is fenntartja, a Thunderheadre meg nagyon kiváncsi leszek a továbbiakban (ez van, AI b*zi vagyok).

Még annyit, mert hát legyen azért negatívum is :D, hogy bár plusz pont jár azért, hogy a romantika nagyon minimális volt, tényleg mintha nem is lett volna, viszont ebből fakadóan nagyon a semmiből is jött, és emiatt zavaró is volt nekem, amikor jelen volt spoiler, de összességében nem rontotta az élményt.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

FairyDust P>!

“Never lose your humanity,” Scythe Faraday had told him, “or you’ll be nothing more than a killing machine.”

Kapcsolódó szócikkek: Scythe Michael Faraday
abstractelf>!

Everyone is guilty of something, and everyone still harbors a memory of childhood innocence, no matter how many layers of life wrap around it. Humanity is innocent; humanity is guilty, and both states are undeniably true.

sentimentalfrappe>!

Well, she could learn self-control tomorrow. Today she wanted pizza.

97. oldal

abstractelf>!

We must, by law, keep a record of the innocents we kill.

(első mondat)

sentimentalfrappe>!

Hope in the shadow of fear is the world’s most powerful motivator.

8. oldal

budvigszandi>!

Without the threat of suffering, we can't experience true joy.

244. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Scythe Alessandro Volta
abstractelf>!

We are instructed to write down not just our deeds but our feelings, because it must be known that we do have feelings. Remorse. Regret. Sorrow too great to bear. Because if we didn’t feel those things, what monsters would we be?

Wandamaci__könyvkuckója P>!

The world has a talent for rewarding bad behavior with stardom

scarletta>!

We're roughage," Tyger said. "If we don't cause a little intestinal distress, no one knows we're there.


A sorozat következő kötete

Arc of a Scythe sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marie Lu: Legend
Suzanne Collins: The Hunger Games
James Dashner: The Scorch Trials
Alexandra Bracken: The Darkest Minds
Kass Morgan: Day 21
Marissa Meyer: Cress (angol)
Cassandra Clare: Clockwork Angel
Alaya Dawn Johnson: The Summer Prince
Francesca Haig: The Fire Sermon
Dan Wells: Partials