Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Vadászat Eichmannra 6 csillagozás
„A könyv igazi főszereplője Eichmann, nem az őt elfogók. Az olvasónak az a dermesztő érzése támad, hogy mindvégig Eichmann társaságában van.” The Washington Post
Berlin, 1945 áprilisa. A szövetséges csapatok a várost ostromolják, a náci gépezetben főszerepet játszó tisztek zöme menekülőre fogja, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Köztük van Adolf Eichmann is, az SS alezredese, a végső megoldás levezénylője. Ő is alámerül: az osztrák Alpokon, hadifogolytáborokon, északnémet erdőkön át visz a menekülőútja, míg végül Argentínában telepszik le. Tizenöt évbe telik, mire egy elszánt izraeli ügynökcsoport a nyomára akad, elrabolja és Izraelbe szállítja, hogy ott bíróság előtt feleljen mindazért, amit elkövetett. Neal Bascomb amerikai újságíró saját kutatásain alapuló pergő sodrású dokumentumregénye, mely a krimik és kémtörténetek legjobb elemeit ötvözi, ezt a hajszát meséli el.
Eredeti cím: Hunting Eichmann
Eredeti megjelenés éve: 2009
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Profin megírt könyv. Lehetne unalmas is. A hetekig tartó megfigyelések, előkészítések hajszálpontos leírása, elemzése. De nem az, mert meg-megszakítja a hajszában résztvevők pár mondatos előtörténete, státusa.
De ez a könyv sem tudja megmagyarázni, hogyan lesz az emberből szörny, majd életéért reszkető korcs.
Pontosan úgy fogalmazták meg e könyv szereplői – nyugodtan lehet azt is mondani: hősei – azaz az akcióban részt vevő ügynökök, amit magam is gondoltam, midőn az Eichmann-per videofelvételeit néztem hosszú órákon át: EZ a szürke, jellegtelen, alázatos kisegér lenne hát emberek millióinak gyilkosa? Lehetetlen.
Mégis… Maga Eichmann mondja el szenvtelenül, hogy ő mindössze a kötelességét teljesítette, s ahogy egy szürke hivatalnokhoz az illik, leghőbb vágya, hogy azt főnökei legnagyobb megelégedésére tegye. Ez sikerült is neki.
Az íróasztalán heverő papírokon nem nevek – Ámosz, Benjámin, Joel, Menáhem – olvashatók, hanem számok, kódok, menetrendek.
Tökéletesen megértettem, hogy lehetett mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül halálba küldeni milliókat: csakis így, név, személyiség nélkül. Mintha csak valami beteg tycoon-játék lenne…
Ez a pofa tényleg nem gyilkos a szó szoros értelmében, vagy legalábbis ahogy magáról gondolta. Ő csak a számokkal dolgozott. Amikor az volt a feladat, hogy ki kell pucolni Magyarországot, ő mindössze osztott-szorzott. Hát így. Szó sincs sátáni figuráról, pokolfajzatról (elég csak belepillantani a felvételekbe, hogy festett a tárgyalásán – igazán szánalmas figura, még az amúgy tűzhányóként működő fantáziámmal sem tudom ráképzelni az SS-egyenruhát) és egyéb jelzőkről – amelyek mindig a lényegről terelik csak el a figyelmet.
Éppen ez a legnagyobb veszedelem: hogy az ilyen Eichmann-féle átlagemberek adott körülmények között hogyan válhatnak élet-halál uraivá. A Harmadik Birodalom valójában nem is annyira Hitler birodalma volt, mint az ilyen Ricardo Klementeké, akik mindig percre pontosan ugyanakkor érkeznek a 203-as autóbusszal…
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gilbert Sinoué: A pokolra szánt hajó – Nem kitalált történet… ·
Összehasonlítás - Art Spiegelman: A teljes Maus 96% ·
Összehasonlítás - David de Jong: Náci milliárdosok 89% ·
Összehasonlítás - Hans Mommsen: A nemzetiszocialista rezsim és a zsidóság megsemmisítése Európában ·
Összehasonlítás - Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben 88% ·
Összehasonlítás - Melissa Müller: Anne Frank, egy lány élete 87% ·
Összehasonlítás - Rupert Butler: A Gestapo története ·
Összehasonlítás - Laczó Ferenc: A német múltfeldolgozás ·
Összehasonlítás - Rupert Butler: A Gestapo ·
Összehasonlítás - John Lukacs: Évek… ·
Összehasonlítás