Oscar? ​Oscar! 18 csillagozás

A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Oscar ​csak egy név. De Hollywoodban ez vált a filmgyártás legkifejezőbb, legerőteljesebb szimbólumává. Sokan legyintenek, hogy politika, hogy nem számít, mert nem fontos. De az igazság az, hogy semmi nem jelent többet annál, mint amikor valakit saját kollégái ünnepelnek és jutalmaznak kimagasló teljesítményéért.
Emlékszem, amikor egyik barátom, Richard Dreyfuss köszöntőbeszédében azt mondta: az ember csak akkor tudja meg, hogy milyen érzés amikor vele történik meg ez a csoda.
Igaza van. Megpróbáltam elképzelni, hogy milyen érzés lehet, de nem tudom. Sokszor megmosolyogjuk azokat, akik a ceremónia utáni napon mindenhová magukkal viszik az Oscart. Mert képtelenek megválni tőle. Azt hiszem, úgy érzik, hogy az egész csak egy álom, és a szobor a tárgyi bzonyíték, hogy mégis valóság. Anikó számos Oscar-díjkiosztás tanúja volt. Elleste a kitüntetett művészek életének legemelkedettebb, legboldogabb pillanatait.
Ez az élmény biztos, hogy egészen hihetetlen – és ez az… (tovább)

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635487231

Kedvencelte 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

entropic P>!
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

Filmmániás koromban tetszettek a történetek, amiket a szerző az egyes Oscar-átadások, a nyertesek és a vesztesek köré kanyarított. Egyértelmű persze, hogy a könyv jórészt fikció, dehát nem is vártam mást. BulvárOscar.

38 hozzászólás
Egyiptom_Hercege>!
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

Filmes február 2020, első jelenet, ééééééééés…
…FELVÉTEL!

Nos, ez a könyv nagyon jót tett az Oscar-és filmimádó lelkemnek, ám rettentően sok dolog idegesített.
Kezdjük az egészet ott, hogy Návai Anikó nemigen tud írni, és nagyon szereti ismételni magát. Mintha ez a könyv egy próbálkozás lett volna a részéről. Néha belecsempészett egy-két jó poént (Clark Gable Oscarját elfújta a szél), de a rossz írásstílus végig jelen volt a könyvben. Pl volt benne olyan szó, hogy: kínozom. Húha. Továbbá, eléggé szlenges is volt a nyelvezet. Egy másik szó, ami nagyon szembetűnő: mért. És ez itt egy kérdőszó.
A felépítés sem tetszett, ugyanis a fejezetek (amiknek semmi közük nem volt a címükhöz) párhuzamosan történtek az Oscar-gálákról, vagy általánosságban kulisszatitkokról, és Návai Anikó történeteiről, amikor találkozott egy-egy sztárral. Az utóbbi részek annyira nagyképűen és flegmán voltak megírva, hogy az egyszerűen nem igaz. A fentebb említett felépítés miatt sajnos a könyv nagyon össze-vissza volt megírva, és nem volt összefüggés szinte semmi között.
Továbbá, ahhoz képest, hogy Návai Anikó mennyi mindent tud az Oscarról, és a filmekről, nagyon sok hibát véltem felfedezni a könyvben, lássunk is neki:
– Az Oscar-díjnak nem 4, hanem 5 fő kategóriája van (film, rendező, színész, színésznő, eredeti/adaptált forgatókönyv), az Ez Történt Egy Éjszaka pedig ebből kifolyólag nem 4, hanem 5 Oscar-díjat nyert.
– Megemlített egy olyan kategóriát, hogy legjobb karakterszínész. Ilyen sajna nem létezik.
– Úgy lett lefordítva a To Kill a Mockingbird (amit mindenki tud, hogy Ne Bántsátok a Feketerigót a magyar címe), hogy MEGÖLNI EGY CSÚFOLÓDÓ RIGÓT. Ezt direkt írtam caps lockkal, hogy mindenki lássa, ne csak én szenvedjek már.
– Hogy lehet a legjobb látványtervezést berendezésnek nevezni?
– A Kabaré nem nyert legjobb eredeti filmdal Oscart, hanem egy különleges díjat, név szerint legjobb dalokból álló filmzenét. És még az operatőrt is megnyerte, ez valamiért ki lett hagyva.
– Szinte egyik filmnél sem említi meg az összes díjat, amit nyert, hanem mindig csak egy párat, vagy kihagy csak egyet. Ennek így nincs semmi értelme.
– A Gigi nem 1961ben készült, hanem 1958ban.
A Szépség és a Szörnyeteg angol címe nem The Beauty and The Beast, nincs the a beauty előtt.
VINNY, az 1ügyű, nem Vinnie, az 1ügyű.
– A Golden Raspberry magyar neve Arany Málna, itt Arany Szedernek volt fordítva. Ez kínos, mivel a raspberry alapból is málnát jelent magyarul, a szeder angolul meg blackberry.
Ennyi.

Továbbá, a könyv nem volt lezárva. Azt hittem lesz benne egy összegzés Hollywoodról, de nem emlékszem, hogy ilyesmi történt volna.
Igazából, jobban élveztem, mint amennyire itt tűnik, nagyon érdekes volt, mindenképpen megtartom, és a jövőben még biztosan bele-belelapozgatok alkalomadtán.

ÉS…
…ENNYI!

desertangelable P>!
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

Azon kevés könyvek egyike, amit többször is elolvastam.
Szerintem nagyon szórakoztató a két szálon futó történet, egyrészt maga az Oscar díj megalakulásának története, másrészt az írónő egy – egy emlékezetes találkozása a sztárokkal. Oscar rajongóknak kötelező, de másoknak is érdekes olvasmány lehet.

Kata0403>!
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

Nagyképű és idegesítő.
Az elején még tetszett, de ahogy haladtunk egyre közelebb a mostanig, egyre rosszabb lett… Mintha a nagyzolni szerető óvodás mesélné, hogy mi minden történt vele. Nem azzal van a baj, hogy valaki találkozik filmsztárokkal, még beszél is velük és ezt elmeséli. Az nem jött be, ahogy elmesélte….

És a Mephistoról miért csak egy kósza mondatban tesz említést??????????????

BoneB P>!
Návai Anikó: Oscar? Oscar!

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

Hmmm…
Én bírtam ezt a nőt, sőt kicsit irigykedtem is rá, hogy ilyen sok sztárral találkozhat. Az Aktívban azokat a 2,5 perces interjúit is nagyon bírtam, de ahogy a könyvben ír az nagyon nem jön be. Néha olyan lekezelő és flegma (persze lehet, hogy csak laza akart lenni), hogy legszívesebb lekevernék neki egyet.
Ráadásul elolvastam az értékeléseket és mit látok, hogy fele sztori kamu?! Nem tudom, de mikor megkaptam ezt a könyvet, úgy gondoltam, hogy na végre egy könyv, amit egy olyan ember írt, aki találkozott már híres emberekkel, interjúkat készített velük, és hitelesebben vissza tudja adni a sztorikat, mint az, aki csak tévéből, pletykalapból szedi össze a információit. Sajnos tévednem kellett ebben is.
A könyv eleje pedig számomra semmit nem mondott, se a rendezőket, se a színeszeket, de még a filmeket is csak hallomásból ismertem, így ez a rész nem igazán kötött le, de ez csak az én olvasatlanságomnak tudható be.
Az se tetszett még benne, hogy ugrált az évek között. Egyszer még 1935-öt írunk, utána meg jön az Mila Jovovich az 5. elemmel???
Meg ez a sok kérdés, hogy vajon mit mondhatott, mit csinálhatott, merre mehetett az aktuális színész/színésznő, akiről beszél. Hát nem nekem kellene kérdéseket feltennem, amire neki válaszolnia kellene ebben a könyvben.
Na, mindegy kap 3 csillagot, de csak a sztárok miatt.

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635487231

Népszerű idézetek

MisssBee P>!

Történelmi tény, hogy Shaw dührohamot kapott, amikor értesült az Oscarról. „Kikérem magamnak! Ezek akarnak vállon veregetni engem, mikor azt sem tudják, ki vagyok? Küldjék a díjukat az angol királynak, az is George, és azt ismerik legalább!”

37. oldal

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja

LNB>!

– Miért ragaszkodott annyira ahhoz, hogy fekete-fehérben forgassa ezt a filmet?
– Apám is ezt kérdezte, mert neki színesben jelenik meg a II. világháború. Teljesen igazad van, mondtam apámnak, csak azt felejted el, hogy én a II. világháború után születtem. A holokauszt az én számomra kizárólag fekete-fehérben létezik, mint a dokumentumfilmeken. Ha a Schindlert színesben forgattam volna, rengeteg csapdát állítottam volna fel magamnak. A színes táj, a berendezés elterelheti a figyelmet. A fekete-fehér feszes, fegyelmezett, koncentrált, drámai. Mint a dokumentumfilmek.

Návai Anikó: Oscar? Oscar! A huszadik század történetének legfontosabb filmdíja


Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Mágikus mozi
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve
Jeles András: Füzetek
Deres Kornélia: Képkalapács
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Szabó Gábor: Filmes könyv
Erdély Miklós: Második kötet
Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években