Egy ​csipetnyi varázslat 9 csillagozás

Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Kovász Beatrix Borókának van egy különleges képessége: szavakat gyűjt – látja, hogy a körülötte lévő emberek épp mire gondolnak, vagy mire vágyakoznak. Az előbukkanó szavaknak néha szárnyuk van, de lehetnek zebracsíkosak is éppen. Beatrix rengeteg helyen élt már, de van egy szó, amit még soha nem látott: otthon.
A tizenegy éves lány már belefáradt a sok utazásba. Nehéz úgy barátokat találni, ha állandóan úton van az ember. Ám amikor a család zöldesbarna kocsija begördül Éjegyházára, főhősünk úgy érzi, talán most megváltozhat valami. Hiszen ez a titokzatos hely a mendemondák szerint egykor tele volt varázslattal. Aztán egy átok száműzte a csodát.
Legalábbis a többség így gondolja.

10 éven felülieknek ajánljuk
Beatrix azonban biztos benne, hogy Éjegyházán maradt még egy csipetnyi varázslat. Nem tűnt el teljesen, csupán elrejtőzött, és arra vár, hogy a lány megtalálja a megfelelő szavakat, amik megtörik az átkot.

Eredeti mű: Natalie Lloyd: A Snicker of Magic

>!
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634033400 · Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
KönyvParfé P
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Ez egy nagyon kedves és bájos regény az apró varázslatokkal és a fagyigombócokkal együtt, bár néha úgy éreztem, túl sok mindent akar belesűríteni az írónő a fejezetekbe. Noha nem tökéletes könyv, a történet mondanivalója mégis szépen átjön: a szeretet és a család fontos.
Valamint a megbocsájtás… ha egy kapcsolat csorbát szenved, azt rendbe lehet tenni, de ahhoz szavakra lesz szükség, melyeket mernünk kell kimondani.
Bővebben: http://konyvparfe.blog.hu/2017/07/12/natalie_lloyd_egy_…

7 hozzászólás
>!
Szimirza P
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Aranyos történet, mágikusan cuki :)) Kivételesen engem most zavart, hogy a nevek le lettek fordítva, de ettől eltekintve jó kis kikapcsolódást nyújt, és e mellett még értékes mondanivalója is van, a család, a szeretet, az összetartás a legfontosabb.

>!
Lobo P
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Az Egy csipetnyi varázslat tényleg nagyon bájos regény, kezdve a beszélő nevekkel, fagylaltízekkel, a rengeteg mesével szóval a mágikus apróságokkal. Mert a városban azért mindenkinek van valami különleges képessége, csak hát jóval gyengébb, mint több generációval korábban, amikor még szabadon folyt a varázslás Éjegyházán. Néhol kicsit már túl sok is volt minden, itt-ott azért éreztem azt, hogy kevesebb több lenne. Volt amikor hirtelen olyan sok szereplőnk lett, hogy fogalmam se volt, ki kicsoda és mégis hogyan kapcsolódik a sztorija a fősodorba, de aztán kitisztult a kép, csak elsőre nagyon lehengerelt. Úgy gondolom, Natalie Lloyd egyszerre sok mindent szeretett volna megmutatni a tehetségéből, ezért esett itt-ott túlzásokba, de megbocsátottam neki, mert végülis az írása elérte a célját. Meséjével megmutatta, a családi kapcsolatokat szeretettel, megbocsátással rendbe lehet hozni, csak az kell, hogy ki merjük mondani a szavakat.
Részletek: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2017/07/10/natalie-l…

>!
Oláh_Zita P
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Nagyon szép történet a szeretetről, és önmagunk félelmeinek leküzdéséről, tele szeretettel, és ahogy a cím is mondja egy csipetnyi varázslattal. Lélekmelengető volt végigolvasni ezt a könyvet, Beatrixról és szeretteiről, a körülötte lévő emberekről, akik bohókásak, esendőek, szerethetőek. spoiler Pöpecli az egész, úgy, ahogyvan!

>!
Sicc
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat

Nagyon jó hangulata van ennek a bájos történetnek. Szerettem olvasni, és engem a nevek sem zavartak. Jobban zavart volna, ha nem fordítják le. (bár lehet, hogy másként vélekednék, ha angolul olvastam volna először..:)


Népszerű idézetek

>!
Oláh_Zita P

Lehetetlen elfelejteni azt, akit szeretsz. Az olyan lenne, mint elfelejteni, hogyan lélegezz!

210. oldal

>!
timcsigirl

(…) „Nem lehet úgy élni, hogy mások történeteiben merülsz el, és sohasem találod meg a sajátodat”.

152. oldal

>!
ReniK

Szerintem a világ egyik legjobb érzése, amikor tudod, a neved biztonságban van a másik ajkán. Amikor tudod, hogy sohasem fogja úgy ordibálni, mintha káromkodna, hanem inkább „egyszer volt, hol nem volt”-ként suttogja.

89. oldal, 9. (Manó Könyvek, 2017)

>!
ReniK

Emberek jönnek-mennek egész nap, elhaladnak egymás mellett. Sohasem tudhatod, ki fogja elrabolni a szíved. Sohasem tudhatod, hol lel otthonra a szíved. Csak annyit tehetsz, hogy nyitva tartod a szemed. És hiszel. És reménykedsz.

305. oldal, 27. (Manó Könyvek, 2017)

>!
timcsigirl

(…) attól, hogy ezren csinálnak valamit, még nem lesz az helyénvaló.

87. oldal

>!
Oláh_Zita P

Mert ahová viharvert szívünk tartozik, az az otthonunk.

56. oldal

>!
ReniK

Én is szeretnék ilyet: jobbnak látni a dolgokat, mint amilyenek valójában.

120. oldal, 12. (Manó Könyvek, 2017)

>!
timcsigirl

Meggyőződésem egyébként, hogy nem Éjegyháza a világ egyetlen varázslatos városa. Lefogadom, hogy minden utcában van egy csipetnyi varázslat: minden épületben, minden összetört szívben és a történetek minden egyes szavában. Lehet, hogy rejtőzködik, és gondosan meg kell keresni. Vagy éppen ott van az orrod előtt, és semmi mást nem kell tenned, mint hinni benne.

307. oldal

>!
Oláh_Zita P

Szerintem a világ egyik legjobb érzése, amikor tudod, a neved biztonságban van a másik ajkán.

89. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. J. Palacio: Csodácska
Rick Riordan: Az elveszett hős
Linda Sue Park: Viharjelzés
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Nick Bruel: Rossz Cica fürdik
Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Theodore Taylor: A homokzátony
Scott Westerfeld: Behemót
Laura Ingalls Wilder: A Szilva-patak partján
Mary Pope Osborne: Dinoszauruszok földjén