Fanfik (Fanfik 1.) 1 csillagozás

Nagyon-nagyon szerettem ezt a történetet. És egyáltalán nem a könyv hibája, hogy ilyen sokáig olvastam – közbejött egy kis nyaralás. :D
Kicsit féltem tőle, hiszen középiskolások a főszereplők, de teljesen feleslegesen.
A történet főhősei Poznań egyik középiskolájának diákjai és egynémely tanár.
Tosia (Antonina) 16 éves lány, akinek épp elég baja van az életben. Anyja meghalt, mikor kicsi volt, apja folyton dolgozik, a nagynénje pedig igazi játékbabának használja Tosiát, akit baromira idegesít, hogy habos-babos ruhákban kell járnia, folyton ki kell festenie magát, és még a randevúk is elkezdődnek. Ráadásul, mivel hajlamos a depresszióra és időnként indokolatlan dühkitörései vannak, antidepresszáns gyógyszereket kell szednie, amiktől viszont teljesen eltompul és így bizony a tanulással is gondjai vannak.
A történek a tanévnyitón kezdődik, amikor is Tosia elkezdi a 2. osztályt. És mivel ideges szegény és utálja már az iskola gondolatát is, ezért kissé több gyógyszert vesz be, mint kellene, ezért az évnyitó nagy részét a mosdóban tölti.
Mikor végre rászánja magát, hogy hazainduljon, megismerkedik az iskola egyik új tanulójával Leonnal. Segít a srácnak, aki teljesen egyedül költözött a városba és egy lepusztult kis lakást bérel. A két fiatal nagyon hamar jó barátokká válik, ami persze hamarosan pletykákat indít el a suliban. Közben Tosia egyre furcsábban érzi magát, ráadásul, miután meghallja, ahogy apja és nagynénje egyszer elég csúnyán veszekszenek és egy bizonyos Danielt emlegetnek, teljesen összezavarodik. Tudja, hogy Daniel nagyon fontos volt a számára, de nem emlékszik, hogy miért.
Míg egy csúnya esős napon, teljesen eláznak Leonnal és mikor elmennek a fiúhoz, aki ad neki a saját ruháiból, megvilágosodik. Rájön, hogy a legnagyobb baja saját magával volt: lehet, hogy biológiailag lánynak született, de ő bizony belül fiú. Nem Tosia, hanem Tosiek (Antoni).
Leon azonnal elfogadja és az első pillanattól kezdve fiúnak kezeli Tosieket, míg másokkal – köztük az apjával és a nagynénjével, az iskola tanulóival és a tanárokkal meg kell küzdenie azért, hogy elfogadják őt fiúnak.
És mikor rákérdez az apjánál, hogy ki az a Daniel, kiderül, hogy Daniel az maga Tosia. Ugyanis a kislány már óvodában kijelentette, hogy ő fiú és, hogy őt Danielnek kell hívni. Az édesanyja halála után azonban a nagynénje véget vetett az egésznek és az addig fiúnak nevelt, fiúként élt kisgyereknek hirtelen édes kislánnyá kell válnia, ami nem véletlenül okoz nála később pszichológiai gondokat.
Tosieknek elég sok nehézségen kell keresztülmennie: nem elég neki, hogy saját magát elfogadja (bár az a legkönnyebb dolog), de valaki az iskolából annyira gyűlöli, hogy akár odáig is elmerészkedik, hogy meg akarja fojtani Tosieket.
Azonban Leon személyében nem csak egy új barátra, hanem egy új szerelemre is bukkanhat, ha nem csukja be a szemét és észreveszi, mi folyik körülötte.

Az írónőnek nagyon jó stílusa van, pörgős, egy pillanatra sem unalmas. A karaktereket lehet szeretni és kicsit utálni, de a leginkább megérteni. Natalia Osińska nagyon jó kézzel nyúlt a kamaszok problémáihoz, a mássághoz, az elfogadáshoz vagy éppen a homofóbiához. Első könyvnek igazán kiválót írt és az ember alig várja, hogy folytathassa Tosiek és Leon történetének olvasását. Tosiek és Leon néha imádni való, néha idegesítő, időnként felnőttesek, máskor gyerekesek, egyszer okosak, máskor meg iszonyú buták.
Mint a kamaszok.