Szabadon, ​örömmel, szeretettel 9 csillagozás

Naszádi Kriszta – Nemes Ödön: Szabadon, örömmel, szeretettel

Nemes Ödön gondolatai a legalapvetőbb dolgokról szólnak: szeretetről, megbecsülésről, fájdalomról, félelemről, meghittségről, alkotásról, hitről, örömről és legfőképpen a szabadságról. A beszélgetés során életének tapasztalatait fűzi össze bölcsességekké, és konkrétan, egyszerűen szól közös emberi kérdéseinkről. „Neki tudtam először fenntartás nélkül elhinni, hogy Isten országa megvalósulhat itt is, miközöttünk” – írja beszélgetőtársa az előszóban.

A szerzetespap a Semmelweis Egyetem lelkigondozói képzésének alapító tanára.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Naszádi Kriszta + Nemes Ödön Harmat

>!
Harmat, Budapest, 2008
146 oldal · ISBN: 9789639564947

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

jeno>!
Naszádi Kriszta – Nemes Ödön: Szabadon, örömmel, szeretettel

Értékes könyv, hétköznapjaink során hasznosítható gondolatokkal. Bepillanthatunk egy érdekes élettörténetbe, miközben útravalót kapunk a szereplőtől saját életünkhöz. Többször kell elolvasni!


Népszerű idézetek

Dana>!

Jobb lenne a helyzet, ha kevesebb hatalommal szeretnének rendelkezni az egyházi vezetők, és ahelyett, hogy az emberek fejét, inkább Jézushoz hasonlóan a lábukat mosnák meg.

52. oldal

5 hozzászólás
ritusss P>!

Egy protestáns pásztor barátomtól tanultam Japánban, hogy ha valami szokatlannal, betegséggel, nehézséggel találkozik, akkor rögtön, előre hálát ad, mert hisz abban, hogy ha Isten ezt nem akadályozta meg, akkor előbb-utóbb a javára fogja fordítani.

38. oldal

Bence P>!

A szenvedés az embert teljesen tönkreteheti, de ugyanaz a szenvedés fel is emelheti, érettebbé és nyitottabbá lehet általa. A szenvedésnek önmagában nincs értéke. Csupán lehetőség, mint bármi egyéb tapasztalat.

40. oldal

ritusss P>!

Az örömhiány azt mutatja, hogy a legalapvetőbb négy létszükségletem valamelyikével baj van. Nem tapasztalok szeretetet vagy értékességet vagy meghittséget, esetleg szabadsághiányban szenvedek.

72. oldal

egyperces>!

Életem legszomorúbb tapasztalatai közé tartozik, amikor olyan emberekkel találkozom, akik elméletileg talán hisznek Isten ingyenes szeretetében, de a valóságban nem. Lehet magamat helytelenül, önző módon is szeretni, de azt kimondani, hogy ha szeretem magam, az eleve helytelen – ez borzasztó, mert akkor nem leszek képes másokat sem elfogadni és igazán szeretni. Azt mondja a Szentírás: “Szeresd felebarátod, mint önmagad.” Mostanában sokszor gondolok arra, hogy ha ez az ember úgy szereti a felebarátját, ahogy önmagát, elég rohadt kapcsolatban lehetnek. A helyes önszeretet pedig abban áll, hogy elismerem, hogy Isten engem feltétel nélkül szeret. Japánban megtapasztaltam, hogy ha ez az alap nincs meg, akkor nem működik semmi. Hányan vallották nekem ott: “Utálom magam! Az anyám is utált már, megmondta, hogy nem is akart megszülni. Elvetetni nem mert, és valahogy megszülettem.” Mindig elmeséltem nekik, hogy nekem anyám folyton azt ismételgette: nagyon vártalak, és nagyon örültem, amikor megszülettél. Gyerekkoromban úgy szerettem ezt hallgatni! Amikor kicsit idősebb lettem, rájöttem, hogy ez nem igaz. Azt se tudta, hogy fia lesz vagy lánya. Várt egy gyereket. Nyitott volt, de azt nem mondhatta, hogy engem várt. Akkor felmerül a kérdés, hogy ki az, aki engem akart? Isten az, aki a szívében engem akart öröktől fogva. Ennél mélyebb alap nincs.

[…]

Az jogosít fel arra, hogy magamat szeressem, hogy Isten, aki tudja, hogy milyen vagyok, mindenestül szeret?

Semmi más, mert ha csak a képességeim, a tudásom, a tehetségem miatt szeretem magam, az szomorú és ingatag. Persze ha szerénykedsz, és nem használod azokat a talentumaidat, amelyeket Isten adott, az is helytelen. Úgyse tudod minden adottságodat kihasználni, hát legalább azt érvényesítsd, amire lehetőséged van! Az nem alázatosság, nem erény, hogy kibújsz a felelősség alól a félelem miatt, hogy nem lesz száz százalékig tökéletes a munkád. Az igazán alázatos ember az, aki beismeri az igazságot.

78-79. oldal

2 hozzászólás
ritusss P>!

Van egészséges félelem az ismeretlentől, ami az igazi fejlődés előszele. Ha megbarátkozom a félelemmel, akkor szabad életet tudok élni.

58. oldal

1 hozzászólás
ritusss P>!

Csak bensőséges légkörben tud az ember az őt mélyen érintő kérdésekről beszélni.

114. oldal

Jesper_Olsen >!

Ha kiszolgáltatott állapotban vagyok, Isten sokkal könnyebben be tud lépni az életembe.

39. oldal

Cicu>!

Én voltam az egyetlen magyar az elég magas színvonalú jezsuita nyelviskolában. Nagyon keveset tudtam angolul, és két hónap múlva már se az angolt, se a japánt nem értettem. A füzetembe leírtam a kínai karaktert, utána azt, ahogyan olvassuk, majd a jelentését angolul, tehát három ismeretlen dolgot. Azután a kis szótáramból kikerestem az angol kifejezéseket, hogy mit jelentenek magyarul. Három ismeretlen – egy ismert. Minden héten vizsgáztunk. Fordítani kellett angolból japánra, de én az angolt sem értettem. Két-három hétig, amikor az egyetemen készül az ember fiatalon a vizsgáira, kibírja. De hogyan lehet elviselni két évet? Fáradt voltam és feszült, és felötlött bennem, hogy az egyik nagynéném elmegyógyintézetben halt meg. Gondoltam, itt jelentkezik az örökség. Azután eszembe jutottak azok a jezsuiták, akik a háború alatt koncentrációs táborban voltak. Hogy közülük ki jött ki épen és ki rokkant meg, az attól függött, hogy ki tudott értelmet találni abban, hogy ott van.

17. oldal

4 hozzászólás
ritusss P>!

Nem attól vagyunk értékesek, amit elértünk, hanem mert Isten annak tart minket.

84. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Athanasius Schneider: Katolikus Egyház, merre tartasz?
André Frossard: Ne féljetek!
Dobszay János: „Mindenki érte él”
Bodnár Dániel: A bőrünk alá bújt Isten
Michael D. O'Brien: Az apokalipszis árnyékában
Abbé Pierre: Istenem… miért?
Fekete Károly – Kocsis Fülöp – Palánki Ferenc: Hogy a lámpatartóra tegyék
Jálics Ferenc: Testvéreink hite
Pál Ferenc: Tükör által világosan
Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa