Hatalmas teljesítmény elérni az “OMG, ez de jó, soha ne fogyjon el!” szintről a “Legyen már vége, a fenébe is!” szintre. Hogy hogyan csinálta, nem tudom. De olyan kecses meghajlást hajtott végre a story, hogy le a kalappal előtte.
Az eleje teljesen elvarázsolt, tulajdonképpen mindent szerettem benne. Aztán elértünk egy pontra kb. a felénél, ahol megtört számomra ez a varázs. És onnantól bitangul szenvedtem vele. A végén egy pillanatra még sikerült megragadnia magának, de ez nem változtat a tényen, hogy untam a második felét.
Szeretném leszögezni, hogy a történet rendkívül különleges és egyedi, a hangulata pedig egyszerűen fantasztikus. Igazi dark fantasy, groteszk teremtményekkel, félelmet keltő történésekkel és népmesei elemekkel. Utóbbi miatt féltem is kicsit a könyvtől, de végül nagyon bejött a dolog. Egyébként én azzal a tudattal kezdtem neki az olvasásának, hogy ez egy YA kategóriás darab, de aztán láttam, hogy szó sincs róla. Viszont, voltak pillanatok, amikor határozottan azt éreztem, hogy egy ifjúsági könyvet olvasok. Sajnos. Talán jobb lett volna megmaradnia ennél a műfaji besorolásnál Noviknak, és kihagynia mondjuk a spoiler És zavart az írónő stílusában, hogy Agnieszka sokszor elgondolkozott, majd egyszer csak kapott választ a gondolataira. Most vagy gondolatolvasók voltak a szereplők, vagy az írónő elfelejtette megemlíteni, hogy a lány magában beszél, vagy csupán nem írta le, hogy az őt foglalkoztató gondolatok közül időközben szavakba öntött egyet-kettőt hangosan is.
Az a fura igazából, hogy ez nem egy rossz regény. A karakterek nekem kifejezetten tetszettek, a cselekménnyel sem volt különösebben bajom (egy-két hullámvölgyet leszámítva), de valahogy mégis elmaradt a kívánt hatás. Azt hiszem, másra számítottam. spoiler Egyszerűen már nem kötött le, és egyre többször álltam meg, és mentem el netezni, vagy bármi mást csinálni. Nagyon sajnálom.
Az különösen tetszett Agnieszka-ban (leszámítva azt, hogy nem tudom leírni a nevét, és mindig puskáznom kell :D), hogy egy olyan “kiválasztott” volt ő, egy olyan különleges képességű boszorkány, akit nem ajnároztak az emberek, akit nem emeltek ki a tömegből, csak éreztették velünk, hogy ő bizony más. Viszont minél többet megismertem a történetből, annál gyanúsabbak lettek a lány képességei, egyre légbőlkapottabbakká és logikátlanabbakká váltak a varázslatai. És hát: spoiler
És ami a legtöbbet rontott a könyvön számomra, az a mágia rendszer felépítésének logikátlansága volt. Van például ez az ételes dolog, hogy egy varázsszóval pikk-pakk lehet valami ínycsiklandót varázsolni az asztalra. Kérdések: Ez hozzávalók nélkül is működik? Mert volt olyan, hogy egy x féle kajából egy y félét varázsolt. Vagy mindenképp kellenek valamilyen összetevők (gyaníthatóan, mert üres asztal felett nem próbálkozott), a többi meg ott terem? Egyáltalán honnan terem ott? (Tudjátok, az ilyesmi a HP-ben meg van magyarázva, Rowling gondolt erre is…) Aztán hozhatom példának még a romlás kiűzését az emberekből. spoiler spoiler És majd elfelejtettem a ruhaváltós varázslatot, amiből attól függően, milyen díszesen akar valaki kiöltözni, nyugodtan elhagyhat szótagokat. -.- Ja, és természetesen nem lehet kihagyni a dudorászós varázslást sem, amikor csak elég hümmögnie Agnieszka-nak és már történik is a csoda.
És egy észrevétel:
– spoiler
A borítók mind nagyon tetszenek, mindegyik annyira különleges. Kedvencet sem tudnék választani, úgyhogy meg sem próbálok. :) (Azt azért megsúgom, hogy a magyartól nem voltam elájulva, ezért is nem gondolkoztam a beszerzésén. Nem rossz a hangulata, csak olyan összetákolt hatása van amiatt a torony miatt. Nem tudom, valahogy nem az igazi. Aztán meg megláttam a fordító nevét, és már rá se néztem többet.)
Őszintén nagyon sajnálom, hogy így elhasalt nálam ez a könyv. Pedig annyira jól indult. De annyira!!!
Zeneajánló:
Peter Gundry – Lament of the Shadow Elves
https://www.youtube.com/watch…