Angels' ​Blood (Guild Hunter 1.) 87% 34 csillagozás

Emlékszem anno ez volt az első könyv, amit olvastam Nalini Singhtól. És hogy óckodtam az egésztől, mert én nagyon válogatós vagyok a vámpíros sztorikkal. Ha már kicsit máshogy állnak hozzá ehhez a fajhoz, mint ami „megszokott” akkor annyira nem szokott tetszeni. Úgyhogy húztam a számat, hogy „angyalok és vámpírok együtt és az emberek TUDNAK is róluk”?? I don't knooooow, maaan.
Aztán elkezdtem olvasni.
És BUMM! Hatalmas szerelem lett! Nalini Singh pedig azóta is a kedvenc íróim egyike, illetve benne van a top 3-ban, mint legjobb paranormális romantikus műfaj írója.
A Guild Hunter első részében megismerhetjük főszereplőnket Elenát, aki egy badass vámpírvadász. Ezúttal viszont egy szokatlan feladatot kap, aminek köze van a vadászok között is különlegesnek számító képességéhez. A munka, amit „ajánlanak” neki, pedig nem mástól jön, mint Raphaeltől, New York arkangyalától. Innen indul a sztori, ami elindít egy nagy lavinát a különleges urban fantasy kis világukban.
Nalini Singh stílusa különleges, ami még emlékszem magyarra fordítva is jól átjött, de így angolul volt ám az igazi. Nagyon könnyen bele lehet szokni. A történet vezetés folyékony és az izgalom faktor is megfelelő módon van adagolva. A nyomozás és az ezzel kapcsolatos twistek is jól ki vannak találva, lehet együtt „dolgozni” fejben Elenával. A karakterek – még az alig pár pillanatra megjelenő mellékszereplők – sem papírmasék, van mélységük és nagyon kedvelhetőek, de nem tökéletesek. Erre legjobb példa Raphael, aki szerintem… egy olyan karakter, akit nagyon nehéz lehet vinni, mint író. Éppen ezért nagyon becsülöm Nalinit, hogy megalkotta őt. Hihetetlenül átjön a szövegen keresztül, hogy egy több ezer éves arkangyalról van szó, aki az egyik legerősebb lény a világon… és mégis milyen érdekes, hogy Elena (egy „szimpla” ember) képes vele tartani a lépést. Legfőképp az ő kialakuló kapcsolatuk az, ami mindig is közel tartotta a szívemhez ezt a sorozatot – de erről majd a későbbiekben. A romantikus/erotikus részek nagyon szexik és forrók, de nem túl heavy, túl részletes.
Ez a rész jelenleg még „epizódikusnak” számít, itt még nem indul el könyveken átívelő sztori. Úgyhogy ha valaki kíváncsi rá, de nem akar rögtön egy hosszú sorozatba cliffhangerekkel beleugrani, akkor kifejezetten ajánlom. (De amúgy is.)

Igaz, magyarul már olvastam, de tudni akartam, hogy milyen eredeti nyelven, és így is elvarázsolt! Egyszerűen imádtam a szófordulatokat és csipkelődéseket angolul, habár néha szótáraznom kellett a nem olyan tipikus kifejezéseket. A többit is el fogom olvasni angolul, annyira jól olvasható!

Már olvastam magyarul, de angolul először. Így a történetről nincs mit leírjak, mert tudtommal nem írták át a történetet valami másra… :D (Esetleg nagyon burkoltan a titok sarok alatt lapult…) Így is szerettem, meg úgy is.
Tetszett a könyv nyelvezete. Nem a tipikus legáltalánosabb, butított amerikai angol volt. Nem is a túl irodalmi. Pont kellemes átmenet volt.
Brit kiadás vicces, ha valakinek ez van meg. A három kötet kiadása nem egyforma stílusú, csak a borítója. :D

Mikor először olvastam a sorozatot nem igazán tetszett. Akkor azt mondtam hogy Nalini Mentálos sorozata sokkal jobban tetszik,és ezt fent is tartom. Viszont most második olvasásra megszerettem az angyalost is. Tény hogy Elena nem egy nyafogó kislány ,és ez sokat lendített a kedvemen. Rafael…hát nem tudom,nálam nem fog felkerülni a BB listámra. Még mindig túl hideg,érzelem mentes nekem ahhoz. A történet viszont jó volt,végig pörgött és egy percre sem hagyott unatkozni.

Magas elvárásokkal álltam neki a Guild Hunter sorozatnak a Psy/Changeling után, és nem okozott csalódást. Elena karaktere igazi belevaló női főhős, a maga hibáival, problémáival, szekrényben rejtegetett csontvázaival szerethető és érthető. Raphael… nos, őbenne pedig, főképp a könyv elején, semmi emberi nincsen, de ezt egy arkangyaltől nem is várhatjuk. A világ érdekes, különleges és hihető, külön kiemelném belőle Vivek karakterét, akit az életbeni eléggé komoly hátránya ellenére cseppet sem szánni, hanem nagyon is tisztelni és megszeretni lehet.
Imádtam a Guild tagjainak összetartását, érezhető, hogy ők mindig számíthatnak egymásra – ki hitte volna, hogy a vámpírvadászat így össze tudja kovácsolni az embereket? :)
Összességében a könyv tetszett, amiért viszont mégsem tudok rá 5 csillagot adni, az az, hogy spoiler Remélem, a későbbi kötetekből választ kapok majd erre is!

Ez volt az első ilyen jellegű könyv, amit olvastam. Erotikus-romantikusnak ajánlották, úgyhogy csalódás volt, de jobban tetszett volna, ha nincsenek elvárásaim. Ez a fantázia-világ teljesen új volt számomra és nem sok fordulóponttal kecsektetett. Szinte előre lehet tudni, hogy mi fog történni. Az erotikát nagyítóval sem érdemes keresgetni. Összességében azért nem volt rossz, ha valaki szereti a fantasy-t annak biztos tetszeni fog, hiszen vannak benne angyalok, vámpírok és vámpírvadászok. De én inkább megmaradok az embereknél.

A világ nagyon tetszik, nem vagyok nagy angyal rajongó, de itt nagyon jól sikerültek. A vámpírok is jók és Elena vadász képessége is érdekes. A történet is jó volt, a romantikus szálat szépen kiegészítette a nyomozás és a rejtély megoldása. A könyv vége is nagyon tetszett, nem számítottam rá. Raphael annyira nem volt szimpatikus az elején, túlságosan basáskodó és öntelt volt, amire persze megvan a mentsége, de attól még nem kell szeretnem, de a vége felé kezdte össze szedni magát. Elena pedig annak ellenére, hogy nem egy nyivákoló kislány, nem lesz a kedvencem. Talán kicsit azért is mert nem kifejezetten erős (főleg a környezetéhez képest), csak a szája nagy, meg van benne egy jó adag szuicid hajlam is.

Nagyon tetszett az alapötlet, a világ felépítése. A szereplőket is kedveltem, de mínusz fél csillag, mert a főszereplőknek állandóan azon járt az agyuk, hogy mikor bújhatnak már ágyba egymással… Jó, tudom, egy erotikus-romantikusnak reklámozott könyvön ezt nem illik számon kérni, nade akkoris van egy határ, amin túl már nem oké, hogy a hormonjaik/nemi szerveik irányítják a főszereplőket :-D

Ez egy olyan könyvélmény volt nekem, amit a “strandos” kategóriába sorolnék. Egyfelől tetszett az alapötlet és a világépítés, sőt, nagyjából ez volt az első olyan könyv, amiben tetszettek a vámpírok. Ez nagy szomorúságom egyébként: elméletben nekem imádnom kéne minden vámpíros sztorit, mert bizony ezek a lényeg halhatatlanok, szépek, erősek, és van valami borzongató a vámpírfogakban és a vérszívásban… de, eddig nem voltam odáig sem Anne Rice-ért, sem a Black Dagger Brotherhood-ért, stb.

Ehhez képest itt a vámpírok és az angyalok is nagyon bejöttek nekem.

A probléma az, hogy egy kicsit kidolgozatlannak éreztem a történetet, illetve Elena karakterét is.

Biztosan tovább fogom majd olvasni a sorozatot, ha valami könnyedre vágyom, de annyira azért nem fogott meg, hogy azonnal folytassam.