Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A sátán fattya (A sátán fattya trilógia 1.) 24 csillagozás
Kárpátalja XX. századi történelmének legtragikusabb, legtöbb áldozatot követelő időszaka az úgynevezett felszabadulás utáni periódus volt. A két világháború együttvéve nem követelt annyi emberáldozatot e vidék magyarságától, mint az új rend új intézkedései. A munkaképes magyar férfiak tízezreit hurcolták a sztalini lágerekbe, s az itthon maradottaknak el kellett viselniük mindazt a megaláztatást, nyomort, amelyet a szovjet rendszer kényszerített rájuk szocializmus címén.
Ezekről a testet-lelket nyomorító évekről vall kiseregényében Nagy Zoltán Mihály. A szerző egy apró magyar falu lakóinak életét ábrázolva tárja elénk a megpróbáltatások, közös és egyéni tragédiák szövedékét. Művének központi alakja egy meggyalázott fiatal lány, akinek mindkét fivére az új kor áldozata lett, s aki hasztalan sóvárog a szerelemre, mert választottját is máshová vezérli kérlelhetetlen sorsa. Ám a halál, a kiszolgáltatottság tényénél is megrázóbb, megdöbbentőbb a minden értéket, minden emberit… (tovább)
Kedvencelte 2
Várólistára tette 23
Kívánságlistára tette 17
Kiemelt értékelések
Magyar (tanárképes) szakon mondta az egyik oktató, aki középiskolás diákokat is tanít, hogy ha tehetjük, ezt a regényt feltétlenül adjuk fel kötelezőként a gyerekeknek, mert eddig nem volt olyan tanulója, akinek ne tetszett volna… (Ezt azért kétlem…)
A téma nehéz: a II. világháború után járunk, a helyszín Kárpátalja, egy eldugott kis falu. A munkaképes férfiakat elhurcolják a lágerekbe, a szovjet elnyomás okozta fizikai és lelki nyomor a legerősebbeket is felőrli. Tóth Eszter elbeszéléséből megismerjük a lány saját tragédiáját és az egész közösséget sújtó, kollektíven viselt tragédiát is. Mivel a regény egyetlen nagy monológ, és nincsenek mondatok (így nagy kezdőbetűk sem), a sorok pedig idő előtt megtörnek és a következő sorban folytatódnak, olyan, mintha egy hosszúra nyúló, kétségbeesett, elhadart panaszt hallgatnánk.
Az elbeszélésmód feszes, minden szó a helyén van, a történet sodor magával.
A vége megrendítő…
A könyv cselekménye is érdekes, de leginkább a kivitelezés izgatott. Nagyon tetszett.
Lírai korrajz a 2. világháború utáni kárpátaljai magyarokról, a „málenykij robot”-ról és a szovjet megszállásról, de elsősorban egy fiatal lány tragédiája.
Formailag szokatlan írás, magával ragadó történet.
Felráz a kényelmes jelenből és személyessé teszi a történelemkönyvek száraz lapjait.
A könyv folytatásaként született, bemutatja a főszereplő és gyermeke sorsának további alakulását Nagy Zoltán Mihály a Tölgyek alkonya és A teremtés legnehezebb napja című regénye.
Népszerű idézetek
A sorozat következő kötete
A sátán fattya trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kovács Vilmos: Holnap is élünk ·
Összehasonlítás - Tolnai Ottó: Gogol halála ·
Összehasonlítás - Gion Nándor: Virágos katona 94% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet! 93% ·
Összehasonlítás - Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról 93% ·
Összehasonlítás - Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül 93% ·
Összehasonlítás - Szilágyi István: Kő hull apadó kútba 92% ·
Összehasonlítás - Karácsony Benő: Napos oldal 92% ·
Összehasonlítás - Örkény István: „Rózsakiállítás” 91% ·
Összehasonlítás - Krasznahorkai László: Az utolsó farkas 91% ·
Összehasonlítás